Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-368

368. országos ülés 1912 április 17-én, szerdán. 133 parlamentáris eszközöket alkalmazva, nem adhat­tak még látszólag sem okot a hasonló kivételes rendszabályok alkalmazására, legkevésbbé pedig valódi okot már csak azért sem, mert alkotmányunk nem ismeri a királyi biztosságot. A királyi biztosságnak, ha nem is bevallott okát a hivatalos hiradások szerint abban a körül­ményben kell keresnünk, hogy a ministerelnök ur belátta, hogy a horvát országgyűlési választásokon, mely országgyűlés ugyanezen okból lett feloszlatva, nem olyan és nem az a többség fog megválasztatni, amilyent a ministerelnök ur láván. A horvát és sziavon királyságok kétségen kivül kiegyezéshű többséget választottak volna, de nem egy a kor­mány által dekretált többséget, hanem a kiegyezési pártok sorából, melyek a maguk igazi kiegyezési alapon álló meggyőződésüket nemcsak akkor mu­tatták meg, amikor a kiegyezés értelmében tá­mogatniuk kellett a kormányt, hanem akkor is, midőn a kiegyezés határozmányainak és az egész kiegyezési viszonynak tiszteletbentartása végett elszánt küzdelmet kellett indítani a kormány eUen. A mi népünk azt tartja, hogy az őszinte unio­nista a kiegyezési viszonyban nem lát holmi petri­faktumot, amely nem törődik az idő haladásával, hanem egy élő organizmust, amely alkalmas a fejlődésre és a modern viszonyokhoz való akkli­matizálódásra. Epén ezért nem tűri és nem fogja többé tűrni, hogy a normális pohtikai fejlődés he­lyett felülről dekretáltassanak részére a pártok, mert jól látja, hogy ez nem az evolucziót, hanem a pohtikai élet káros és gyilkos stagnálását jelentené. Ezért egyszersmind szomorú tény az, hogy a ministerelnök ur még annyira sem tiszteli a ki­egyezést, hogy a horvát és sziavon királyságoknak meghagyná a politikai élet legprimitívebb posztulá­tumait, hanem mesterséges kísérleteket tesz, a melyek odáig vezették őt, hogy a válság politikai megoldása helyett a brutáhs erőszakra akar szo­rítkozni. (Mozgás és ellentmondások jobbfelöl.) Misem természetesebb, mint az, hogy az olyan országban, amelyben a természetes fejlődés he­lyébe a kormány diktátumainak kell lépnie, az összes pártok, amelyek a népből és a népben élnek,. az alkotmányos élet legelemibb követelményeinek védelmére egyesülnek. Misebb természetesebb, mon­dom, daczára annak, hogy paradoxonnak látszik, mint az, hogy az álkiegyezéshűség ellen, amely csak kropmromittálja a kiegyezést, az őszintén ki­egyezéshű pártnak szövetségeseket kell keresnie azok soraiban, akik tőle programmjuk szerint kü­lönböznek. Szűnjenek meg Horvátországban a mester­séges kísérletezések és tétessék lehetővé a népnek az alkotmányos politikai élet. A vitás kérdések oldassanak meg szeretettel és megértéssel a durva erő alkalmazása helyett és azonnal ki fog tűnni, hogy a kiegyezés élő szervezet, amelynek alapján nemcsak a horvát-magyar viszony rendezése, hanem a horvát és sziavon királyságnak a kor szellemének megfelelő közjogi, pénzügyi és gaz­dasági fejlődése és haladása is lehetséges, (Fel­kiáltások jobbfelöl: Ahá ! Mozgás a bal- és a szélsó­baloldalon.) amelynek elérése a kiegyezési tör­vény 70. §-a értelmében is lehetővé van téve. (Mozgás és felkiáltások jobbfelöl: Mi az a közjogi fejlődés ? Zaj. Elnök csenget.) Az alkotmánynélküli állapot inaugurálása a képzelhető legszerencsétlenebb politikai lépés. A ki­egyezésnek annyi sérelme mellett azoknak orvos­lása helyett Horvátországban olyan viszonyokat teremt, aminőket ma már Európában sehol nem találunk. Mi egy perczig sem kételkedünk abban, hogy a magyar népnek semmi köze sincs ehhez a lépés­hez. Polónyi Géza : Ugy van ! Ugy van ! (Mozgás és derültség jobbfelöl.) Gr. Batthyány Tivadar: Nem is azonosítjuk magukat vele ! (Mozgás és zaj a jobb- és a szélső­baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Popovics Sándor: Mi egy perczig sem kétel­kedünk abban, hogy a magyar népnek semmi köze sincs ehhez a lépéshez. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőhaloldalon.) Mi hiszünk a magyar nép alkotmányos érzésében . . . Zlinszky István : Csakhogy mi nem hiszünk magukban ! (Mozgás jobbfelöl.) Popovics Sándor: ... és azt tartjuk, hogy a magyar nép nem lesz kapható az alkotmány ilyetén való kijátszására. (Mozgás a szélsöbal­oldalon.) Ezért örvendünk annak, hogy a napok­ban az általános választói jogért küzdők részéről a t. házban ezen véleményünk megerősítését volt alkalmunk hallani, még pedig határozott és szelle­mes alakban és mi hiszszük, hogy a demokratikus alapon megreformált Magyarország és Horvát­ország meg fogják találni. . . (Helyeslés a szélső­baloldalon.) B. Podmaniczky Endre: Gratulálok ! Bakonyi Samu : Helyes, ugy is lesz, vállaljuk ! (Derültség és taps jobbfelöl.) Gr. Batthyány Tivadar: Igenis, ugy van, teljesen igaza van ! (Folytonos zaj a jobb- és a bal­oldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Popovics Sándor; ... a módot, hogy meg­mutassák a világnak, hogy az alkotmányellenes tettek oka nem a népekben, hanem a reakezioná­riusokban keresendő. (Igaz! Ugy van ! a szélső­baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Az alkotrnánynélküli állapot inaugurálásá­val lehetetlenné tétetett mandátumainknak a tör­vény által elrendelt renoválása, ami a t. háznak csonka parlamentszerü jelleget ad, mi pedig abba a helyzetbe kerültünk, hogy mandátumunkat a törvényszabta határokon túl használjuk, ami ellenkezik az alkotmánynyal, és pártkörünkben csak csekély többséggel utasíttatott el az az in­dítvány, hogy a mandátumokat tegyük le. A ministerelnök urnak ezen alkotmányelle­nes lépése veszélyezteti az egész államközösség

Next

/
Thumbnails
Contents