Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-368
134 368. országos ülés 1912 április 17-én, szerdán. szervezetének szabályos funkczióját. (Zaj. Elnök csengd.) Tekintettel a napirenden lévő véderőreformra, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől. Elnök csenget.) határozottan M kell jelentenünk, hogy hajlandók vagyunk a királynak és a hazának megszavazni a haderő szaporítását, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) azonban azt hiszszük, hogy ezt nem tehetjük azzal a kormánynyal szemben, amely Horvátországban abszolutizmust teremtett és majd a kellő pillanatban, ha az abszolutizmus addig nem szűnnék meg, a napirenden lévő javaslatokkal szemben le fogjuk vonni az ezen álláspontunkból folyó konzekvencziákat. (Elénk hdyeslés a horvátok padjain. Zaj.) Elnök : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A felszólalt képviselő ur beszédének egy részére kell észrevételt tennem. (Halljuk ! Halljuk !) A magyar törvényhozásnak természetszerű kötelessége, hogy a törvényekben lefektetett elveket szigorúan megtartsa és azok megtartását mindenki részéről követelje. (Általános helyeslés.) Különösen fontosnak tartom azonban, hogy itt a képviselőházban olyan kifejezés ne használtassék, amely félreértésekre és további helytelen következtetésekre indokul szolgálhasson. (Általános helyeslés.) A képviselő ur beszéde elején azt a kifejezést használta : »horvát delegáczió.« Ezért, a közjogi törvényekre hivaktozva, figyelmeztetem a képviselő urat, hogy Magyarország képviselőházában csakis országos képviselők vannak jelen. (Igaz! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Mi horvát delegácziót itt nem ismerhetünk el, amennyiben Horvátország és Magyarország egy elválaszthatlanul egységes államközösséget képez. (Általános helyeslés.) Azok az alkotmányjogi szempontok, a melyekre méltóztatott hivatkozni, épen Szent István birodalmának egységében találják legbiztosabb garancziájukat. Ezért ismétlem, hogy a »horvát delegáczió« kifejezést, mint államjogunkkal egyenesen ellenkezőt, a leghatározottabban visszautasítom. (Általános helyeslés.) Vermes Zoltán : Az is sértés, hogy magyar népről és nem magyar nemzetről beszél! Bakonyi Samu : Csak önök választják külön ; előttünk egy a nép a nemzettel ! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Szterényi József képviselő urat illeti a szó. Szterényi József: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk 1 Elnök csenget.) A tegnapi vita alkalmával gróf Batthyány Tivadar és Polónyi Géza t. képviselőtársaim a horvát kérdés kapcsán ismételten személyemben aposztrofáltak és foglalkoztak részletesen a vasúti pragmatikával, amely szerintük szintén oka a félreértésnek, oka azon állapotoknak, amelyek Horvátországot illetőleg ez idő szerint még fennállanak. Különösen gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam foglalkozván a Magyar Hirlap húsvéti számában megjelent mölatkozatornmal, emlékezőtehetségemet kivánta megkorrigábii a tekintetben, mintha én bizonyos tényekről, amelyeket szives volt itt előadni, megfeledkeztem volna, vagy azokat nem helyesen adtam volna vissza. E vonatkozásban kénytelen vagyok a t. ház kegyes türelmét személyes kérdésben is igénybe venni és miután felszólalásaik rendjén a t. képviselő urak a pragmatikával is foglalkoztak, itt is bizonyos vonatkozással személyemre, méltóztassék megengedni, hogy lehető rövidséggel magával a dolog érdemével is foglalkozhassam. (Halljuk! Halljuk!) Igyekezni fogok ezt lehető rövidséggel megtenni, hogy az a vád ne érhessen engem, hogy a háznak most tárgyalás alatt levő tulaj donképeni czéljától én is elvonom a t. ház idejét. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam az idézett] közleményre való hivatkozással azt méltóztatott állitani és itt hivatkozott gróf Pejacsevich Tivadar akkori horvát bánra is, hogy az az állitásom, mintha a pragmatika beterjesztése előtt senki, hangsúlyozom: senki kifogást nem tett volna és minket nem figyelmeztetett volna nyelvi rendelkezéseknek állitólagos veszedelmes voltára, téves és azt mondja, hogy maga a képviselő ur is figyelmeztetett engem két-három nappal a beterjesztés előtt. És ez az a pont, ahol hivatkozik gróf Pejacsevich t. képviselő úrra, aki közölte vele, úgymond, hogy e kérdésben egy nagyobb memorandum már felment a ministeriumhoz és ő maga is a viczebánnal másnap felutazott Budapestre, velük ebben a kérdésben értekezett és egymással szemben aggodalmaikat ki is fejtették. Nekem, t. ház, az a rossz szokásom megvolt a szolgálatban, (Halljuk !) hogy minden fontosabb törvényj avaslatnak egész genezisét magamnak j egyzetekbe foglaltam és abból folyólag megállapithatom már most, amit igazolhat gróf Pejacsevich t. képviselőtársam is, hogy az az időpont, amelyet gróf Batthyány Tivadar a beterjesztés előttre tesz, csak a beterjesztés után volt. (Mozgás a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Ohó! (Derültség a jobboldalon.) Darvai Fülöp: Mindjárt meghalljuk az okfejtést ! Szterényi József: Méltóztatik majd megengedni a dátumok czitálását is. Gr. Batthyány Tivadar: Nagy tévedés. Szterényi József: Beigazolom a t. képviselő urnak. Nem hasból beszélek. (Felkiáltások a jobboldalon : De 6 igen !) Tényeket mondok. A t. képviselő ur tegnapi beszéde után, minthogy nem állottak rendelkezésemre az adatok, közvetlenül fordultam gróf Pejacsevich t. képviselőtársamhoz, hogy az ő emlékezőtehetségével kontrolláljam a magamét és nagy megnyugvásomra szolgált a t. képviselő urnak — aki felhatalmazott arra, hogy ezt itt kimondjam — azon kijelentése, hogy igenis post festum történt a dolog, már amikor itt a házban elő volt terjesztve. És hogy tényleg post festum történt, jele, — amit magának gróf Batthyány Tivadarnak szavaiból idézek — hogy ő maga is, tudnüllik gróf
