Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-367

120 367. országos ülés 1912 április í6-án, kedden. másnak, mint a koronának, vagyis Magyar-HorvátSzlavonország királyának nem felelős. Ezzel fumigálja és ignorálja a magyar kormányt és a magyar törvényhozást, a mi olyan cselekedet, a mely ellen minden embernek, a ki alkotmányosan érez és tiszteli a törvényeket, a leghatározottabban tiltakoznia kell, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) sőt azt hiszem, nem elég a tiltakozás, hanem követelni kell, hogy Cuvaj királyi biztos ur ezen nagy hibáját mielőbb a legalaposabban jóvátegye. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: A leghelyesebben lemondással! Gr. Batthyány Tivadar: Mert Cuvaj urnak azon nyilatkozatával és rendelkezésével, hogy ő Horvát-Szlavonország autonóm testületének működését is hatályon kivül helyezi — minthogy horvát-szlavon-dalmát királyságok országgyűlésének egyik kötelessége, nem joga, de hangsúlyozom kötelessége, hogy a magyar törvényhozásba képviselőket küldjön — a királyi biztos ur tulaj donképen belenyúlt a magyar törvényhozás jogkörébe és a magyar törvényhozást a maga összetételében akarja megcsonkítani. Ezek a többek közt konzekvencziái azon meggondolatlan, alkotmányellenes, szabadságellenes intézkedésnek, melyet a ministerelnök ur tett. Előbb azt mondottam, hogy szemrehányást tettem a ministerelnök urnak, a miért a házat nem informálta. En megengedem, hogy a mai politikai helyzet oly stádiumba jutott, hogy tulajdonképen kormányválságnak nevezhető állapotban vagyunk, a melynek esetében a háznak tulaj donképen nem kellene üléseznie. De ha a t. kormány nem fogadja el ezt az álláspontot, akkor a t. ministerelnök urnak legalább is kötelessége lett volna ma idejönni és eddigi mulasztását pótolva a ház elé terjeszteni a tényt magát, hogy királyi biztosságot nevezett ki; egyúttal elő kellett volna terjesztenie azon indokokat, a melyek ezt szükségessé tették. Nézetem szerint ugyanis lehetetlen, hogy csakis azon körülmények okozták légyen a királyi biztosság kiküldését, a melyeket Cuvaj királyi biztos ur a kinevezése alkalmával kiadott félhivatalos magyarázatban előadott, a melyek szerint azért nem irja ki a viélasztásokat, mert a horvát-szlavondalmat országgyűlésbe olyan többség kerülne be, a melynek állásfoglalása az 1868-iki XXX. törvényezikket, a pragmatika szankeziót és az uniót sértené. Ez tehát valami preventív czenzura akarna lenni ; ez az alkotmányosság felfüggesztése Horvátországban oly czélból, hegy az ottani országgyűlés ne hozhasson olyan határozatokat, a melyek szemben állanának az élő törvénynyel. Én, őszintén megvallom, nem tudom elhinni, hogy csak ez volt az oka annak, hogy a t. ministerelnök ur Horvátországban a legszélsőbb, legdrasztikusabb eszközök alkalmazásához nyúlt; lesznek itt a nyilvánosság előtt nem ismert okok is (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és a törvényhozás megkövetelheti, hogy e tekintetben a ministerelnök ur tiszta képet állítson elé, annyival inkább, mert mikor a magyar állam presztízsének jegyében történik ez az abszolút rendelkezés, a melyet egész Európában a legélénkebb kritika tárgyává tesznek és ezzel kapcsolatosan a legsúlyosabb vádakkal illetik Magyarországot, akkor igénytelen nézetem szerint kötelessége a kormánynak a magyar állam méltóságának, alkotmányos érzületének reputácziója megóvásának érdekében az országgyűlést és az egész kulturvilágot felvilágosítani azon okokról, a mefyek ezen szélső elhatározásra késztették. (Helyeslés a baloldalon.) Mindaddig, mig ez meg nem történik, abból kell kiindulnunk ezen kérdés megvitatásánál, a mit a hivatalos és a félhivatalos közleményekből tudunk. Ezekre kell felépítenünk a tényállást ; ezekből kell levonnunk a konzekvencziákat; ezek alapján kell kritikánkat a kérdéshez előterjesztenünk. Mielőtt ezt tenném, méltóztassanak megengedni, hogy reflektáljak arra is, hogy a kormánynak az igazi alkotmányosság legelemibb szabálya szerint minden kérdésben kell hogy megállapodott politikája, megállapodott véleménye, megállapodott programmja legyen. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A t. kormánynak tehát kell hogy programmja legyen a horvát kérdésben is, a mely programmot azonban eddig ki nem fejtett, meg nem ismerteit, mert utóvégre a Tomasics-féle választási rendszer inaugurálása talán mégsem képezhet kormányzati programmot. De ép ugy, a mint a t. kormánynak nincs politikája a horvát kérdésben, nincs politikája a választójogi kérdésben sem, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a mely kérdés, mint tegnap a zárt ülésen kifejtettem, dominálja az egész helyzetet; a mely kérdés körül fordul meg a béke és háború lehetősége és én, mondhatom, megdöbbenéssel látom, hogy ez a t. kormány itt ül a kormányszékekben, f enyegetődzik az ellenzékkel szemben, követeli ennek és annak a fejét a krizis megoldására, hirdet erőszakot ebben a házban, hirdet erőszakot a választásoknál, akkor, a mikor azon kérdés fölött, a mely körül az egész probléma, a mely körül a véderőnek, parlamentünknek lenni vagy nem lenni-je forog, mind a mai napig még nem ismertette álláspontját, nem pedig azért, mert, mint tudjuk, a választójog kérdésében nincs is megállapodott véleménye. Holló Lajos: Tisza nem engedi! Gr. Batthyány Tivadar: A mint helyeslem azt, ha a képviselőház egy elkövetett hiba, vagy egy nagy mulasztás, vagy nagy esemény alkalmával parlamenti bizottságot küld ki oly czélból, hogy azt az ügyet megvizsgálja, abban az ügyben világosságot derítsen és jelentésével a ház elé terjeszsze a tényállást, ép ugy a legnagyobb mértékben lennék kénytelen helyteleníteni azt, ha a parlament akarna valami vegyes bizottsággal a kormány helyébe beugrani és a kormányt kisegíteni azzal, hogy a kormány helyett dolgozzon ki egyik legfontosabb programmpontja tekintetében valami elaborátumot. Méltóztatnak jól tudni, hogy ez a megjegyzésem vonatkozik arra a tervre, a melyről