Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-346

3Í6. országos ülés 1912 február 20-án, kedden. 53 a szélsdbaloldalon.) Viszont haegy kormánynak a ministerelnöke tételeket állit fel, és azokat fenn a koronánál el akarja érni, de ez neki nem sikerül, ha azokat a követeléseket meg nem kapja, akkor is kötelessége lenne lemondani, (Igaz ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) mert a mit megigért, azt nem tudta keresztülvinni. Sajátságos, t. képviselőház, hogy bár mind a két eset bekövetkezett, a t. kormánv a helyén marad és szavai szerint sokkal nagyobb erővel és akarattal fog igyekezni a katonai javaslatokat eredeti alakjukban keresztülhajtani. Mindezekből kifolyólag, a közjog szempontjából, a magyar nemzet önállósága és függetlensége szempontjából a függetlenségi pártoknak eddig követett eljárásukból engedni nem lehet, engedni nem szabad. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) De, t. képviselőház, e javaslatok, eltekintve a közjogi kérdésektől, még részleteikben is hiányosak, helytelenek és igen sok tekintetben rosszak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egyenlőtlenek a teherviselés tekintetében. Egyetlen látszólagos kedvezményük, hogy a kétéves katonai szolgálatot bevették a gyalogságnál; ez azonban más oldalról oly terheket ró az illetőkre, hogy kedvezménynek egyáltalában nem mondható, sőt sok téren súlyosbítja a helyzetet. Már maga az a tény, hogy a katonai szolgálatot teljesítő legénység között olyan különbözeteket állit fel,!hogy az egyik két, a másik három, a harmadik négy esztendőt szolgál, már maga ez az aránytalanságoknak olyan mértéke, a melyet semmiképen sem volna szabad megcsinálni, mert ezáltal a katonasor alá kerülők között csak káros verseny fejlődik ki, hogy ki hová mehet szolgálni. Ez pedig a hadsereg értékét semmiképen sem fogja előbbre vinni, sőt azt egyenesen le fogja szállitani. Ép ugy súlyos intézkedés az is, hogy azokat az embereket, a kik az altiszti állásra alkalmasak, mintegy büntetésképen a harmadik évre is visszatartják. Már általános népérdek szempontjából is, — a mint azt a múltkori beszédemben jeleztem, — óriási különbség az, hogy mig eddig az első és második korosztály szolgálta az ő három esztendejét, most a harmadik és negyedik korosztálynak szolgálnia kell nem a két hónapot, mint eddig volt, hanem két évet, mert a póttartalék megszűnvén, nem lehet őket oda besorozni. Az óriási ujoncztöbbletet pedig nem tudják ám a három korosztályból kihozni, hanem a negyedik korosztályt is igénybe kell venni, s a harmadik és negyedik korosztályból besorozott ifjak is két évig kötelesek szolgálni. Minthogy a létszámfelemelés máskép nem vihető keresztül, csak ha mindenkit besoroznak, a ki csaknem teljesen nyomorék, azért azok, a kik az első és második sorozáson nem válnak be, besoroztatnak a harmadik és negyedik sorozásnál és a helyett, hogy, mint eddig, 23 éves korukban végeztek volna a katonai szolgálattal, az uj törvény szerint — ha a javaslat törvényerőre emelkedik •— 26—27 éves korukban végeznek csak. Ez olyan hátrány a népesség szempontjából, a mivel szemben semmiképen sem kárpótlás az, hogy egy résznek csak két évig kell szolgáim. (Ugy van ! a baloldalon.) A kormány tagjainak kijelentéséből kivehető, sőt már tények bizonyitják, hogy a felemelt pénzáldozatokat is főleg a nép alsóbb rétegei fogják megérezni, azok fogják ezeket a terheket viselni. Könnyen szavazza meg a létszámemelést ki tudja, hogy gyermeke ezután is csak egy évig szolgál és a kinek a feleslegéből könnyen kikerülnek a létszámemeléssel járó kiadási többletek; de nehéz megszavazni ezt a katonai javaslatot azoknak, a kik az emberanyagot adják hozzá, a kik a terhes szolgálatot fogják teljesiteni és a kiknek ezeket a súlyos pénzbeli terheket kell kiizzadni. (Ugy van! a baloldalon.) A 48-iki törvényben lefektetett alapelvek magukban is elegendők ahhoz, hogy e törvényjavaslat ellen küzdjünk, de azonkivül ez az egyen-lőtlen elosztás, a részletek hibái és főleg az a körülmény, hogy a javaslat az ő óriási terheit emberanyagban és pénzáldozatban csaknem kizárólag a szegényebb osztályokra hárítja, megköveteli tőlünk, hogy mi, a kik itt a népet képviseljük, ezt a törvényjavaslatot mindenképen visszautasítsuk. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház ! Az t. ministerelnök ur önérzetesen jelentette ki itt a házban, hogy birja a nemzet többségénekjbizalmát és a nemzet többségének akaratát képviseli. Ha valaki királyi hatalommal, a királyi szó segítségével, az államhatalom birtokában és e mellett óriási összegek áldozásával megy bele egy választásba és igy szerez magának többséget, akár Magyarországon, akár bárhol is, az igy szerzett többségnek, a mely ilyen óriási erők közreműködése folytán jelenik meg az országgyűlésen, nem igen lehet dicsekednie a közbizalom terén sem. Ilyen eszközzel többséget szerezni más is tudna. Azt vagyok bátor kérdezni : ha a ministerelnök ur a hatalom birtoka nélkül, pénz nélkül, egyszerűen elveivel jelenik meg a választók előtt, meglett volna-e a többsége ? Gr. Batthyány Tivadar: Maga sem jött volna be ! «•• Szabó István (nagyatádi) : En nem vonom kétségbe, hogy a ministerelnök ur a választások előtt hirdette a katonai javaslatok szükségességét, de annyit tudok, hogy a kormánypárt legnagyobb része ebben az alakjában nem adta tudtára a választóknak, hanem legfeljebb a kétéves szolgálattal biztatta őket. Arról azonban, hogy milyen óriási terhekről van itt szó, és azokról a közjogi kérdésekről, a melyek itt felmerülnek, a többség tagjai nem sokat beszéltek, ugy hogy merem állítani, hogy a választók 90%-a nem tudta, hogy mi vár Magyarországra. Épen ezért az volt álláspontom a múltban és az az álláspontom ma is, hogy ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában ennek a képviselőháznak törvényerőre emelni nincsen joga. Ha a t. kormány és a t. többség e törvényj avaslatot törvénynyé I akarják emelni, akkor tiszta választások lefolytatásával kérdezzék meg újra a nemzetet és ha a