Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-359

354 359. országos ütés 1912 márczius 7-én, csütörtökön. a melyet az angol parlamenti jog ugy állapit meg, hogy ez a fórumnak a megsértése, violábilis, durva megsértése, a mint erre igen helyesen mutat rá a mentelmi bizottság jelentése. Már most, t. képviselőház, az a kérdés, hogy megelégedhetünk-e az esetnek azzal az elintézésé­vel, a mit a mentelmi bizottság javaslata tartalmaz % Szerintem ez a javaslat hiányos és sérelmes is, két irányban. Ráth Endre; Ugy van! Bakonyi Samu : Az egyik tekintetben hiányos azért, mert nem foglalkozik azzal, a mi, hogyha már mentelmi-bizottsági eljárás tárgyává tétetett, a mentelmi jog megsértését foglalja magában. Ráth Endre: Ugy van ! > Bakonyi Samu : Erre nézve a t. előadó ur, nem a jelentésben és a javaslatban, hanem kisérő beszédében elegendőnek tartja azt az elintézést, a melyet az igen t. elnök urnak a ház elé terjesz­tett jelentése szerint az elnök ur a maga hatásköré­ben tett. Bocsánatot kérek, ez nem lehet elég, két okból. Először, mert nem áll arányban az esetnek súlyával; másodszor, mert a mit az elnök ur tett, az nem egyéb, mint egy policziális intézkedés, és egyébre az ő hatásköre a jelen esetben nem is terjed ki, s ebben a felfogásomban akarom ki­fejezésre juttatni azt a nézetemet is, hogy a ház igen t. elnöke olyan rendelkezésre, a mely ren­delkezésnek megtételét a jelen esetben az ügynek fegyelmi része megkövetel, nézetem szerint nincs is feljogosítva. • v--i Az elnök ur intézkedése azt a megtorlást, a mit én a magam részéről fegyelmi szempontból arányban állónak tartok az eset súlyával, nem fedi, mert az elnök ur által eszközölt kitiltás in re, in concreto tulaj donképen nem egyéb, mint az, hogy a hirlaptudósitói szindikátussal egyetértésben — a mely egyetértő eljárást különben én a magam részéről igen helyesnek és tajDÍntatosnak tartok — csak azt tehette és azt tette, hogy az illető hirlap­tudósitónak látogatói jegyét megvonta. Kérdem, t. képviselőház, elegendő-e az, arány­ban állónak tekinthető-e ez az eset súlyával 1 Azt hiszem, nem lehet közöttünk véleménykülönb­ség abban, hogy nem tekinthető elegendőnek és hogy messzebbmenő intézkedést kénytelen a ház tenni a maga szuverenitásának, a maga méltósá­sának és a maga tekintélyének megóvására ebben az irányban is. Keresnünk kell tehát ezt a mesz­szebbmenő rendelkezést, a mi nézetem szerint nem lehet egyéb, mint a mit indítványomnak ez a része foglal magában, t. i. Pályi Ede urnak, a ki az esetben tettesnek van fel ismerve és ilyenként jelentkezik is : a ház területéről mindenkorra való kizárása. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Erre pedig nézetem szerint az elnök urnak hatásköre nem terjedhet ki, ezt csak maga a ház határozhatja el. Másfelől pedig nem is jelenti ezt az a policziá­lis, de egyébként helyes intézkedés, a mit saját hatáskörében az elnök ur megtett, hogy t. i. a látogatójegyet Pályi Ede úrtól visszavonta. Nem terjedhet ki *az elnök hatásköre egy ilyen minden­korra szóló kizárásnak elrendelésére azért, mert e felett tulaj donképen a háznak magának kell ren­delkeznie. A ház elnöke változik, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) változik személyében és a nálunk divó, a parlamentarizmus szempontjából csak helyteleníthető, de fájdalom, meggyökeresedett gyakorlat szerint... Polónyi Dezső: Ez az! Bakonyi Samu : ... az elnök, noha igyekszik és igyekeznie is kell a maga pártatlanságát meg­őrizni, mégis mindig a többségi pártok kebeléből kerül ki, és épen ezért egy ilyen rendelkezést, a mely az egész ház alkotmányjogi tekintélye meg­védésére kell hogy irányuljon, az elnök hatásköré­ben nem lehet és nem is szabad meghagyni. Itt szubtilis disztinkcziók felismerésére van szükség, t. képviselőház, mint egyáltalában minden alkot­mányjogi vonatkozású kérdésben, és én kérem a t. házat, hogy az esetnek konkrét vonat­kozásain is felülemelkedve, ezen szubtilis disztink­cziók szempontjából bírálja el az ügynek ezt a részét. A mi már most, t. képviselőház, a mentelmi bizottság javaslatának másik részét illeti, t. i. a büntetőjogi irányú megtorlás iránti kezdemé­nyezést, én e tekintetben sem lehetek a javaslat konklúziójával egy véleményen, mert ez a meg­oldási módszer a ház gyakorlatával is ellenkezik. Az általam felhívott preczedensek szerint is ugy Tisza Kálmán, mint Ugron Gábor esetében a ház azt határozta, hogy a büntetőjogi megtorlás eszközlése, tehát ezen határozatának végrehaj­tása iránt az igazságügyminister utasittatik. (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Az az analógia, a melyre az igen tisztelt előadó ur hivatkozott, a mikor a főügyészség és a ház elnöke közötti ál­landó kontaktusra volt szives rámutatni, egyálta­lában nem áll meg . .. Darvay Fülöp : Nem is erre vonatkozik ! Bakonyi Samu : Lehet, hogy félreértettem a t. előadó ur szavait, azonban méltóztassék meg­engedni, hogy elmondjam nézetemet annak alap­ján, a hogy értettem az ő szavait; azután örömmel fogom venni, ha e tekintetben helyreigazítást kapok. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ez az érintkezés épen a megfordított irányú gyakorlatból keletkezett, abból nevezetesen, hogy ha a ház tagjaival szemben hatóságok és bíróságok részéről indított eljárás során kell a házhoz meg­keresést intézni, akkor természetesen, az igazság­szolgáltatás erre illetékes közege a főügyész lévén, ő nem fordulhat máshoz, mint a házhoz, itt azon­ban a ház egy szuverén jogáról van szó, a mely­nek megsértése esetén magának a háznak közvet­lenül kell a maga rendelkezéseit megtennie és az eddig felmerült esetek példája is azt a mindig következetesen folytatott gyakorlatot bizonyítja, hogy mindig a ház maga hozott az igazságügy­ministert utasító határozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents