Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-359

359. ORSZÁGOS ÜLÉS 1912 márczius 7-én, csütörtökön, Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak : gr. Zichy János, Székely Ferencz, Hazai Samu. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 55 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Nyegre László jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat Szinyei-Merse Félix, a javaslatok ellen jelentkezőket Beszkid Antal jegyző urak fogják jegyezni. Kérem Nyegre László jegyző urat, szíveskedjék a tegnapi ülés jegyzőkönyvének még nem hitelesített részét felolvasni. Nyegre László jegyző (olvassa az 1912 márczius hó 6-án tartott ülés jegyzőkönyvének még nem hitelesített részét.) Elnök : Kérdem a t. házat: van-e észrevétele a jegyzőkönyv eUen 1 (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Darvai Fülöp képviselő ur a mentelmi bizottság nevében kivan a háznak jelentést tenni. Darvai Fülöp előadó: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. ház. Darvai Fülöp előadó : Dr. Pályi Ede hírlapíró ügyében, a mely a tegnapi ülés folyamán megvitatás tárgyát képezte, a t. ház azt határozta, hogy az ügy Szmrecsányi György képviselő ur indítványához képest a megtorló lépések megtétele végett a mentelmi bizottsághoz tétessék át, azzal az utasítással, hogy sürgősen, 24 óra alatt tegyen jelentést e tárgyban. A mentelmi bizottság feladatának megoldása körül elsősorban determinálni igyekezett az utasítás tárgyát és azt, hogy tulajdonképen milyen kérdésben kell a t. ház elé véleményes javaslatot terjesztenie. A Szmrecsányi-féle indítvány a leghatározottabban megtorló lépések megtételéről szól. A megtorló lépések megtehetése kérdésében vizsgálat tárgyává volt teendő elsősorban az, hogy a megtorló lépések körül a ház elnöke saját hatáskörében járhat-e el, vagy nyujt-e akár a törvény, akár a házszabály magának a t. háznak határozott és kifejezett pouvoirt arra nézve, hogy a megtorló lépések tekintetében saját hatáskörében intézkedjék. Az első kérdés, a mely feleletre vár, az volt, vájjon a ház tekintélye megsértetett-e ? Ez az egyedüli mentelmi jogi vonatkozás, a mely ebbe a kérdésbe belekapcsolódik. Azt hiszem, ahhoz semmi kétség sem fér, hogy Pályi Ede magaviselete márczius 2-án a ház tekintélyét mélyen megsértette, de nem férhet kétség ahhoz sem, hogy az angol alkotmányjogból átvett elv szerint a háznak az a privilégiuma, a mely ebben a tekintetben megsértetett, a szó szoros értelmében szent és sérthetetlen. A másik kérdés az, vájjon a cselekmény maga akképen minősül-e, hogy a ház a további megtorlások tekintetében tehet-e lépést ? Hoszszabb kutatást és vitát nem igényelhet az, hogy a házszabályok 293. §-ában minden kétséget kizárólag meg van állapítva az a jogelv, hogy a rendzavarók a kitiltáson kívül meg is fenyíttetnek. A kitiltás ténye körül a ház igen t. elnöke már állást foglalt. E tekintetben előterjesztései, úgyszólván egész teljességükben tudomásul vétettek. De ezen intézkedés körül is tétettek egyéb indítványok, a melyek azonban a mentelmi bizottság hatáskörébe nem tartoznak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A rendzavarás miatt való kitiltás nemcsak a házszabályok 293. §-ának stikt rendelkezései szerint tartozik az elnök hatáskörébe, hanem az 1848. évi IV. t.-czikknek mindazon alapvető imperativ rendelkezéseinél fogva is, melyek szerint a ház rendje ezen alaptörvény intézkedései alapján óvandó meg és hogy e tekintetben a megtorló lépéseket a ház maga megteheti.