Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-358

358. országos ülés 1912 márczius 6-án, szerdán. 333 vonatkozásokban, a melyekben ő maga közvetlenül igenis biráskodhatik, nevezetesen fegyelmi szempontból, maga közvetlenül hozzon határozatot. Én nem oszthatom e tekintetben Szmreosányi t. képviselőtársam felfogását, a ki azt tartja szükségesnek, hogy ebben a kérdésben a mentelmi bizottság véleménye kéressék ki. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Vannak ugyan e kérdésnek is mentelmijogi vonatkozásai, a melyek a ház által közvetlenül birálhatók, sőt birálandók el, de én mindenekfelett s mindenekelőtt azt tartom elengedhetetlenül szükségesnek, hogy egy ilyen kérdésben, a mely szoros kapcsolatban áll közjogunknak, alkotmányjogunknak egy nagyon fontos területével, a melynek büntetőjogi vonatkozásai is lehetnek és bizonyára vannak is : ismerjük meg az igazságügyminister ur álláspontját. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elengedhetetlennek tartom, hogy az igazságügyminister úrtól, ugy is mint a legilletékesebb szakembertől, ugy is mint annak a resszortnak legfőbb kezelőjétől, a teendő intézkedések tekintetében a megfelelő felvilágosításokat megkapjuk. Épen ezért, t. képviselőház, mielőtt igénytelen fejtegetéseimben továbbmennék, indítványt vagyok bátor előterjeszteni az 1848 : III. t.-czikk 29. §-a alapján, a mely ekképen rendelkezik (olvassa) : »A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kivánatára megjelenni és a kívántató felvilágosításokat előadni tatroznak.« Erre alapítom következő indítványomat (olvassa) : »Á. képviselőház felhívja az igazsügyministert, hogy Pályi Ede esetére nézve álláspontjáról adjon felvilágosítást. « Nemes Zsigmond : Mielőtt a bíróság határoz ? (Zaj. Elnök csenget.) Bakonyi Samu : Az esetet magát a szereplő személy egyéniségénél fogva mondhatja valaki Ízlése és felfogása szerint jelentéktelennek ; ebből a szempontból én is hajlandó volnék erre a térre lépni; de az elkövetett cselekmény maga egyáltalán nem jelentéktelen. Hiszen ma megtörtént ez olyan egyéniség részéről, mint a ki ebben az ügyben szerepelt, holnap megtörténhetik olyan ember részéről, a ki nem tudom miféle forradalmi tömegeknek és törekvéseknek az exponense. Szmrecsányi György: Betörhet száz ember! Bakonyi Samu: Nem tudhatjuk, miféle bonyodalmakat hoz a jövő, nem fog-e ez az eset talán veszedelmesebb formában ismétlődni. Épen ezért a prinoipiis obsta elvénél fogva elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy ezen eset legfontosabb vonatkozásaiban rumináltassék és határozat tárgyává tétessék, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha pedig ezen felfogásom helyes, akkor szükséges, hogy a legilletékesebb faktor állást foglaljon és álláspontjáról a házat tájékoztassa. Kétségtelenül vannak az ügynek mentelmi jogi vonatkozásai. Ezek azonban közvetlenül érintik magának a háznak a szuverenitását. A dolgot én az előzetes esetek szempontjából voltam bátor vizsgálat tárgyáván tenni és a múltból némileg hasonló két esetre találtam. (Zaj. Elnök csenget.) Mindkét eset olyan, a melyben a ház határozottan olyan állást foglalt el, a mely túlment a konkrét vonatkozásokon és az esetet a ház szuverenitásának szempontjából Ítélte meg, abból a szempontból, hogy annak a szuverenitásnak részese a ház minden tagja. Daczára annak, hogy mind a két eset a házon kivül merült fel, a ház magáévá tette az ügyet. Az egyik eset Tisza Kálmán volt ministerelnök esete, a kit egy tömeg 1877. deczember 15-én egy népgyülésről követett, akkor, a mikor kocsiján lakására, a várba hajtatott. (Zaj a közéfen.) Nem a véderővita idején volt; nem tudom micsoda eset volt, csak a dolog közjogi vonatkozását akarom a t. ház elé terjeszteni. Ez a tömeg követte Tisza Kálmán ministerelnököt várbeli lakására és azután a lakás ablakait kövekkel beverték. Ezt az esetet a ház 1877 deczember 17-iki ülésén somogyi Szontagh Pál képviselő bejelentette mint mentelmi esetet. A bejelentés folytán a ház akkori elnöke, Ghyczy Kálmán állást foglalt, és az ő álláspontja ez volt (olvassa): »En elnöki kötelességemnek tartom, hogy sürgősen szólítsam fel az igazságügyministert arra, hogy a történteket mielőbb haladéktalanul az illetékes közegek által szigorúan vizsgáltassa meg, s azoknak, kikre rábizonyul, hogy a képviselői immunitás megsértésével vagy másként törvény szerint büntetendő cselekményt követtek el: megfenyitését a maga utján eszközölje ; mindenesetre pedig az ügy állásáról mielőbb jelentést tegyen«. Az elnöki jelentés vonatkozott tehát arra, hogy a ház közvetlenül tegye határozathozatal tárgyává az ügyet. Ezen felfogással szemben Apponyi Albert t. képviselőtársunknak volt ellenkező álláspontja, a ki azon a nézeten volt, hogy szükséges ugyan megvizsgálni a dolgot, de a maga részéről a mentelmi jog megsértését nem látja. Elleninditványt is adott be, de ezen elleninditvány daczára az elnök, Gyhczy Kálmán fentartotta a maga álláspontját és a ház határozatát provokálta. Az ügy a következőképen intéztetett el (olvassa) : »A ház többsége elfogadta és ennélfogva határozatul kimondom, a ház helyesli, hogy az elnök által sürgősen felhívandó lesz az igazságügyminister, miszerint a történteket az illetékes közegek által haladéktalanul szigorúan megvizsgáltatván, azoknak, kikre rábizonyul, hogy a képviselői immunitás megsértésével vagy különben is törvény szerint büntetendő cselekményt követtel el: annak utján mielőbb leendő törvényes megfenyitését eszközölje, mindenesetre pedig az ügynek állásáról a t. háznak mielőbb jelentést tegyen.« íme egy eset, a melyben a ház közvetlenül határozott abban az értelemben, a mint azt én most leszek bátor indítványozni.