Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-358

358. országos ülés 1912 márczius 6-án, szerdán. 331 tegyen. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. (Hesléslye a bal- és a szélsöbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Bgry Béla ! Egry Béla : A függetlenségi és 48-as párton­kívüli csoport megbízásából kijelentem, hogy mi megnyugvással veszsziik tudomásul az elnök ur ama intézkedését, melylyel Pályi Edétől a kép­viselőház helyiségeibe való bejutásra az engedélyt megvonta, de mert az elnök ur intézkedése bár­mikor vissza is vonható az elnök ur által, nem nyugszunk meg abban, hogy Pályi Ede csupán az elnök ur intézkedése következtében tiltassék ki a házból, hanem a ház határozatát kívánjuk provo­kálni arra vonatkozólag, hogy a házból egyszers­mindenkorra kitiltassék. Egyebekben mindenben csatlakozom gróf Batthyány t. képviselőtársam indítványához és hozzájárulok a Szmrecsányi t. barátom által előterjesztett indítványhoz is. (He­lyeslés a szélsöbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző : Polónyi Dezső ! Polónyi Dezső: T. ház ! Néhány rövid szót méltóztassék nekem is ebben a kérdésben meg­engedni. A mellett, hogy teljes mértékben osztom a mélyen t. elnök ur, valamint az összes eddig fel­szólalt képviselő urak azon véleményét, hogy ez nem sajtóügy, még egy éles disztinkcziót kívánok tenni a tekintetben, a hogyan azt a házszabályok előírják. Egészen világosan disztingvál a 293. §. oly irányban, hogy ha bármiféle rendzavarás elő­fordul, akkor egyrészt a ház az ő diszcziplináris jogával él, vagyis a kitiltás kérdésében határoz, másrészt pedig a megfenyités iránt megfelelő lé­péseket tesz. Én a Pályi-féle jelenetnek csak részleteit lát­tam, ezért a ténykérdésekkel nem kívánok foglal­kozni. Egyet azonban tudok, és ez az, hogy a mit Pályi Ede elkövetett, az kétségtelenül büntetendő cselekményt képez. (Igaz! ügy van I a szélsőbal­oldalon.) Saját füleimmel hallottam, midőn ő itten a legnagyobb nyilvánosság előtt rágalmazó kité­teleket és tényállításokat alkalmazott. A büntető­törvénykönyv 262. §-ába ütköző és hivatalból ül­dözendő bűncselekmény elkövetéséről van tehát szó. De t. ház, a büntetőtörvénykönyv 163. §-ának második bekezdése egészen világosan meg­mondja, hogy hatóság elleni erőszakot képez, ha az erőszakot vagy veszélyes fenyegetést csupán egy személy követi el, a fentebb meghatározott czélból és ez három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Én azt látom, hogy itt bűncselekménynek tényálladéki elemei vannak adva, a melyek azon­ban a t. ház elbirálása alá semmikép nem tartoz­hatnak, mert ez birói funkczió. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) A büntetőperrendtartás 33. §-a előírja, hogy a kir. ügyészség köteles — ismétlem ezt a szót: köteles — mindazon esetekben, a mi­dőn hivatalból üldözendő bűncselekmény merül fel, nyomozást teljesíttetni és bűnvádi eljárásban a közvádat képviselni. Az adott helyzetben tehát olyan esetről van szó, a melyet tulaj donképen inicziálnunk sem kell, mert a kir. ügyészségnek kötelessége üyen esetben az eljárást hivatalból megindítani. A mi már most a kérdés másik részét illeti, — arra alapítom ezt a megjegyzésemet, a mi Pályi Edének bocsánatkérőleveléből, valamint a hír­lapokban közzétett nyilatkozatokból kivehető — hogy tudniillik ő bizonyos önkívületi állapotba jutott, hogy magáról megfeledkezett ... Eitner Zsigmond : Menjen a bolondokházába ! Polónyi Dezső : . - . kétségtelen dolog, hogy ez, a mennyiben fennállott^ beszámítást kizáró ok, a mi azonban eklatanter bíróság által állapítandó meg, és a t. ház, nézetem szerint, hibát követne el, ha ebben a kérdésben itt egyáltalában állás­pontot foglalna el, ha ezt a kérdést tanácskozás tárgyává is tenné. Ennek folytán, ha Pályi Edének vannak mentségei, ha vannak kifogásai, ha vannak olyan tényadatai, a melyek alapján ő beszámítást kizáró okot kivan érvényesíteni, azt egyesegyedül illetékes helyen, a birói fórum előtt érvényesítheti. |*-i Nekünk nézetem szerint egyetlen kötelessé­günk lehet és ez az, hogy az elnök ur legyen kegyes a ház kifejezett óhajtásának megfelelőleg a discipli­náris jogkörben eljárni, függetlenül a birói eljárás­tól ; másrészt nézetem szerint helyénvaló lenne ilyenkor a hozzá intézett kérdésre a t. igazságügy­minister ur véleményét hallani (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hol van I) abban a tekintetben, hogy ő a királyi ügyészségnek, a mely az ő felügye­leti hatáskörébe tartozik, milyen utasításokat kivan adni. Hozzáteszem azonban és ismétlem, hogy tekintet nélkül az ő állásfoglalására, a kir. ügyész­ségnek hivatalból kötelessége az adott esetben el­járni, így tehát ezen kérdésben nekünk további tanácskozásra szükségünk nincs. (Helyeslések a szélsőbaloldalon.) Nyegre László jegyző : Kenedi Géza ! Kenedi Géza : T. képviselőház ! Pályi Edének a kérdésében egy-két szó felvilágosítást kívánok adni, még pedig tisztán a törvényesség szempont­jából. Pályi Ede, a mennyire azt általánosan tudjuk és a megjelent hirlapközleményekből, továbbá a naplóból és az itt előadottakból ismerjük, tulajdonképen azt cselekedte, hogy engedelem nélkül behatolt a ház ülésébe .. . (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Bakonyi Samu : Egy kicsit többet is csele­kedett ! Kenedi Géza : Talán engedelemmel hatolt be ? Engedelem nélkül behatolt a ház ülésébe, igaz, hogy olyan időben, a midőn az nagymértékben fel volt háborodva, és beszédek sem tartattak, hanem bizonyos turbulens állapot volt. . . (Zaj balról.) Elnök : Csendet kérek ! Kenedi Géza: ... felfutott az elnöki emel­vényre, ott állitása szerint az elnök védelme végett karjait kiterjesztette és sokak állitása szerint fenyegető és sértő kifejezéseket mondott, Kállay Tamás; Igaz ! 42*

Next

/
Thumbnails
Contents