Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-358

330 358. országos ülés 1912 márczius 6-án, szerdán. törvényczikk 10., 11., 12. és 13-ik §-ai és az ezek alapján megalkotott házszabályok, (Zaj. Elnök csenget.) melyek ekként törvényerővel bírnak, rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozólag, kogy mi történjék azzal, ki a házban a rendet meg­zavarja, a házban a hallgatók részére fentartott helyről a házat megsérti vagy a rendet zavarja. E tekintetben nem fakultative, hanem obligató­riusan intézkedik a házszabályok 293. §-a, mely azt mondja: »A rendzavarók a kitiltáson kívül meg is fenyittetnek.« (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Csendet kérek. Gr. Batthyány Tivadar: Jól méltóztatnak tudni, hogy gyakran fordulnak elő esetek, midőn egyesek a hallgatóság köréből valamely tényke­désük által a rendet megzavarták. Minden ilyen esetben a felügyelőszemélyzet átadta az illetőt a rendőri közegeknek, a háznagy elé vitték, ki azután további eljárás végett az ügyet a rendőr­ségnek adja ki. Ha a rendőrség ugy találja, hogy büntetendő a cselekmény, megbünteti az illetőt, ha nem, szabadonbocsátja. Ez vonatkozik az egyszerű rendzavarásokra. Sokkal inkább köteles­sége tehát az arra hivatott igazságügyi funkczio­náriusoknak, hogy azzal szemben, a ki a rendzava­rásoknak a legsúlyosabb tényét követte el s e mellett még a házba be is rontott, ne elégedjék meg a házból való egyszerű kitiltással, — a mit különben helyeslek — hanem nagyobb büntetés kiszabásáról gondoskodjék. (Ugy van! a szélső­halóidalon.) Én abban a véleményben vagyok, hogy ebben az ügyben bűnügyi eljárást kell indítani és e mel­lett az ilyen embert, a ki ilyen cselekményre vete­medett, ki kell tiltani a háznak egész területéről, hogy tőle egyszer s mindenkorra mentesítsük. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mielőtt bárminő indítványt tennék, felszólí­tom a t. igazságügyminister urat, méltóztassék a háznak előterjesztést tenni, vájjon tett-e már intézkedéseket saját hatáskörében és ha nem, mi az álláspontja, mi a szándéka, mi a javaslata ebben az ügyben. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Kállay Ubul! Kállay Ubul: T. ház ! A függetlenségi 48-as és Kossuth-párt nevében gróf Batthyány Tivadar t. barátom fejtegetéseihez mindenben hozzájáru­lok. Hangsúlyozni kívánom én is azt, hogy itt nem a sajtóról van szó, hanem egy egyéni tettről, a mely a magyar sajtó kötelességtudó munkásaival, a kik itt a házban nehéz feladatot teljesítenek, semminemű kapcsolatba nem hozható. (Ügy van! a: bal- és szélsőbaloldalon.) Hozzájárulok gróf Batthyány Tivadar t. barátom fejtegetéseihez, mert a képviselőház szuverenitását, a képviselőház tekintélyét, a kép­viselők tanácskozási szabadságát és mentelmi jogát minden téren a legerősebben akarjuk megóva látni és bár hiszem és remélem, hogy a mint a múltban ilyen eset itt soha elő nem fordult, ugy a jövőben sem fog soha előfordulni, ép a képviselő­ház tekintélyének megóvása érdekében és a sére­lem súlyos voltánál fogva teljesen helyesnek tart­juk a legerősebb megtorlást is. Ismételve kijelen­tem, hogy gróf Batthyány Tivadar t. képviselő^ társam fejtegetéseihez pártom nevében is min­denben hozzájárulok. (Elénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: T. képviselőház ! Azok­hoz, a miket gróf Batthyány Tivadar t. képviselő­társam e sajnálatos inczidensre vonatkozólag az előbb előadott, s a hogy az ügyet részletesen, a té­nyeknek teljesen megfelelően ismertette, nekem kevés hozzáadni valóm van. Talán csak annyi, hogy fejtegetéseihez mind a magam, mind pedig a néppárt részéről minden tekintetben hozzájáru­lok. (Helyeslés a baloldalon.) Méltóztassék azonban megengedni, hogy fel­szólalásomban felhívjam a t: elnök ur figyelmét a házszabályok 257. §-ára, a mely a 278. §-szal kap­csolatban a karzatokon helyet foglaló közönség felügyeletére és rendben tartására vonatkozik. Sze­rintem itt mulasztás történt, és pedig — a mint már magánbeszélgetés keretében közöltem is — a ház­nagy ur részéről, mert a háznagy feladatához tar­tozik a karzatokra való felügyelet. Tudjuk, hogy a házszabályok 278. §-ának rendelkezése következtében ismételten és ismétel­ten előfordult az, hogy, ha röpirat vagy akármiféle papiros ledobása történt a karzatokról, a háznagy azonnal szükségesnek tartotta, hogy a rendelkezésre álló karhatalommal, detektivekkel, rendőrökkel, terembiztosokkal etc. azt a szerencsétlen kérvé­nyezőt vagy papirledobót nyakoncsipjék, levigyék, hogy minden elképzelhető módon kihallgassák, vexálják, esetleg a rendőrséghez, vagy az ügyész­séghez kisérjék. Ebben az esetben nem csekély megbotránkozásomra azt voltam kénytelen tapasz­talni, hogy a háznagy ur egyáltalában nem érdek­lődött az ügy iránt. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az egész megtorlás abban állott, hogy a ház igen t. elnöke az illető rendzavaró egyént a folyosón arra kérte, hogy legyen szíves a házat elhagyni. Kállay Tamás: Nem pofozhatja fel mindjárt! Szmrecsányi György: Nem is az elnök ur teendője intézkedni. Én egyáltalában nem tartom elegendőnek azt az intézkedést, hogy attól az egyéntől a karzati látogató-jegy elvonatik, hanem okvetlenül szük­ségesnek tartom, hogy a képviselőház házhatáro­zattal tiltsa ki nemcsak a teremből, hanem a ház egész területéről, az egész épületből. Engedje meg a t. ház, hogy még egyre hívjam fel figyelmét. Én nem elégszem meg azzal, hogy az igazságügyminister ur vizsgálja meg ezt az ügyet és tegyen jelentést, hanem miután én ebben a ház mentelmi jogának súlyos megsértését látom, azért tisztelettel indítványozom, hivassék fel a mentelmi bizottság, hogy Pályi Ede erőszakos betörésének ügyét haladéktalanul vizsgálja meg, és a teendő megtoilólépések iránt a háznak előterjesztést

Next

/
Thumbnails
Contents