Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

35*7. országos ülés 191% márczius 5-én, kedden. 3l3 tartani, akkor egy merőben lehetetlen szituáczióba lehetne őt sodorni, mert egyszerűen nem állna mó­dunkban a jegyzőkönyvet hitelesíteni. (TJgy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert valahányszor hozzájárulnánk a jegyzőkönyv hitelesitéséhez, mindannyiszor elesnének a módosítások, és vala­hányszor feltenné szavazásra a pótlásokat, mind­annyiszor kénytelen lenne egyenként feltenni a kér­dést. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobb­oldalon.) Én a józan észre appellálok ; nem kell ide sem induktív, sem deduktív, sem másféle módszer; a józan észre hivatkozom, a mely annyira meg­egyezik azzal az évtizedes gyakorlattal, a mely éhben a kérdésben egyöntetűen követtetett. Még azt kívánnám ezen szavaimhoz hozzá­fűzni, — Bakonyi Samu t. képviselőtársam már megállapította ezt s én csak azért ismétlem, mert megfigyelésem szerint a mélyen t. elnök ur nem hallotta szószerint az általa elmondottakat — hogy egyet megállapítottunk és ez az, hogy az általa szombaton alkotott preczedens nem ház­szabályellenes, tehát a házszabályoknak meg­felel, viszont azonban kétségtelen, hogy ez a mostani álláspontja itt széles körben házszabály­ellenesnek tekintetik, és a mint méltóztatnak látni, elég súlyos argumentumokkal élnek azok, a kik ezt vitatják. Mi szükségünk van tehát arra, hogy akkor, midőn két álláspont vad adva, a melyek közül az egyik valamennyiünk által egyöntetűen házszabályszerünek van elismerve, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) a másikat ellenben legalább is a ház egy része mint házszabályellenest kifogásolja, e mellett az álláspont mellett megmaradón ? A czélszerüségi szempont sem diktálhatja ezt és nagyon kérném a mélyen tisztelt elnök urat, kegyeskedjék ezen szavaimat mérlegelés és bővebb megfontolás tárgyává tenni. A magam részéről csak örvendenék azon, ha ilyen kérdések kiküszöböltetnének. Hiszen a parla­ment azon tanácskozások helye, a melyekben a meggyőződésnek van szerepe (Helyeslés a szélső­baloldalon.) és a hol, ha valaki az egyes, kétség­telenül világos tényekkel szemben álláspontjából nem enged, (Folytonos mozgás és zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) nem lehet rossz néven venni attól az ellenzéktől, (Mozgás és zaj a jobboldalon.) —• ezt méltóztassék megengedni — hogy akkor olyan térre is lép, . . . (Zaj jobbfelöl.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóz­tassék zavarni a szónokot! Polónyi Dezső:.--a melyen veszedelmek idézhetők elő s a melyről legfeljebb csak olyan sajnálatos és szomorú jelenetek kerülhetnek ki, a melyek a magyar parlament dicsőségére nem válhatnak. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Eddig szerencsésen kikerültük ezeket, de ha a t. többség ugy kivánja, hogy mi most kergettes­sünk bele ezekbe, nem tudom, hogy ez meg fog-e felelni czéljuknak és óhajtásuknak. (Ugy van fa szélsőbaloldalon.) KÉPVH. HAPLÓ 1910 —1915. XV. KÖTET. Újból kérem a mélyen tisztelt elnök urat, kegyeskedjék az általunk előadottakat mérle­gelni és álláspontját ebben a kérdésben talán ujabb megfontolás tárgyává termi. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző : Lovászy Márton ! Lovászy Márton : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A kérdés feltevéséhez kérek szót. Az igen tisztelt elnök ur ma itt a jegyzőkönyv hitelesítésének s az arra vonatkozó kérdés fel­tevésének bizonyos theóriáját állapította meg, a melyről mindenekelőtt konstatálnom kell azt, hogy egészen uj, (Mozgás jobbfelöl. Elnök csenget.) az eddigi gyakorlattal, az eddigi házszabály­magyarázattal merőben ellenkezik, és így nagyon helyénvaló, hogy ennek az uj gyakorlatnak és uj theóriának a helyességét vagy helytelenségét itt alaposan megvitassuk. (Helyeslés a szélsö­baloldalon.) El kell ismernem, hogy az igen tisztelt elnök ur ebben az eljárásában igyekszik a házszabályokban megfelelő alapot keresni magának. Jelesül ezt az ő egész uj theóriáját a házszabályok 269. §-ára építi fel. Ez a 269. §. azt mondja, hogy (olvassa) : »Ha a jegyzőkönyv tartalma vagy szerkezete ellen ki­fogás tétetik, az a ház kivánatához képest azonnal kijavittatik s újra felolvastatván, hitelesittetik«. Ezt a szakaszt a t. elnök ur ugy magyarázza, hogy ennek a szakasznak értelme szerint mindenek­előtt azt a kérdést kell eldönteni, (Zaj a jobbolda­lon. Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) hogy vájjon egyáltalában kívánja-e a ház a jegyzőkönyv kiigazítását, igen vagy nem. Ha jól értettem, az elnök ur felfogása az, hogy a 269. §-nak az az értelme, hogy mindenekelőtt az a kér­dés döntendő el, hogy a jegyzőkönyv egyáltalában hitelesittessék-e vagy nem ? Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy itt az elnök ur nagy tévedésben van, a mennyiben grammatikailag is helytelenül magyarázza ezt a 269. §-t. Engedelmet kérek, ha ezt a szakaszt figyelemmel elolvassuk, és látjuk, hogy azt mondja, hogy (olvassa) : »Ha a jegyzőkönyv tartalma, vagy szerkezete ellen kifogás tétetik, az a ház kivánatához képest azonnal kijavittatik és újra felolvastatván, hite­lesíttetik* — akkor ki jól tud magyarul, mindjárt megérti, hogy itt a ház kivánata nem arra vonatkozik, hogy a jegyzőkönyv egyáltalában kijavittassék-e, vagy nem, h^:iem arra, hogy mi­képen javittassék ki, milyen módon, milyen pót­lásokkal, vagy igazításokkal. Nem az a döntő kérdés tehát ebben, hogy kijavittassék-e egyálta­lában a jegyzőkönyv, vagy nem, hanem az, hogy hogyan javittassék ki s erre nézve jelölik meg a házszabályok, hogy a ház kivánatához képest javittassék ki a jegyzőkönyv. Már most a ház kivánatának kipuhatolására az egyetlenegy módszer, a mely ebben a tekintet­ben czélra vezethet, a szavazás. (Ugy van ! a szélsö­baloldalon.) A szavazás utján tudja meg az elnök és az egész ház a háznak akaratát, kívánságát és 40

Next

/
Thumbnails
Contents