Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

35*7. országos ülés 191% márczius 5-én, kedden. 3l3 tartani, akkor egy merőben lehetetlen szituáczióba lehetne őt sodorni, mert egyszerűen nem állna módunkban a jegyzőkönyvet hitelesíteni. (TJgy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert valahányszor hozzájárulnánk a jegyzőkönyv hitelesitéséhez, mindannyiszor elesnének a módosítások, és valahányszor feltenné szavazásra a pótlásokat, mindannyiszor kénytelen lenne egyenként feltenni a kérdést. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Én a józan észre appellálok ; nem kell ide sem induktív, sem deduktív, sem másféle módszer; a józan észre hivatkozom, a mely annyira megegyezik azzal az évtizedes gyakorlattal, a mely éhben a kérdésben egyöntetűen követtetett. Még azt kívánnám ezen szavaimhoz hozzáfűzni, — Bakonyi Samu t. képviselőtársam már megállapította ezt s én csak azért ismétlem, mert megfigyelésem szerint a mélyen t. elnök ur nem hallotta szószerint az általa elmondottakat — hogy egyet megállapítottunk és ez az, hogy az általa szombaton alkotott preczedens nem házszabályellenes, tehát a házszabályoknak megfelel, viszont azonban kétségtelen, hogy ez a mostani álláspontja itt széles körben házszabályellenesnek tekintetik, és a mint méltóztatnak látni, elég súlyos argumentumokkal élnek azok, a kik ezt vitatják. Mi szükségünk van tehát arra, hogy akkor, midőn két álláspont vad adva, a melyek közül az egyik valamennyiünk által egyöntetűen házszabályszerünek van elismerve, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) a másikat ellenben legalább is a ház egy része mint házszabályellenest kifogásolja, e mellett az álláspont mellett megmaradón ? A czélszerüségi szempont sem diktálhatja ezt és nagyon kérném a mélyen tisztelt elnök urat, kegyeskedjék ezen szavaimat mérlegelés és bővebb megfontolás tárgyává tenni. A magam részéről csak örvendenék azon, ha ilyen kérdések kiküszöböltetnének. Hiszen a parlament azon tanácskozások helye, a melyekben a meggyőződésnek van szerepe (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és a hol, ha valaki az egyes, kétségtelenül világos tényekkel szemben álláspontjából nem enged, (Folytonos mozgás és zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) nem lehet rossz néven venni attól az ellenzéktől, (Mozgás és zaj a jobboldalon.) —• ezt méltóztassék megengedni — hogy akkor olyan térre is lép, . . . (Zaj jobbfelöl.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassék zavarni a szónokot! Polónyi Dezső:.--a melyen veszedelmek idézhetők elő s a melyről legfeljebb csak olyan sajnálatos és szomorú jelenetek kerülhetnek ki, a melyek a magyar parlament dicsőségére nem válhatnak. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Eddig szerencsésen kikerültük ezeket, de ha a t. többség ugy kivánja, hogy mi most kergettessünk bele ezekbe, nem tudom, hogy ez meg fog-e felelni czéljuknak és óhajtásuknak. (Ugy van fa szélsőbaloldalon.) KÉPVH. HAPLÓ 1910 —1915. XV. KÖTET. Újból kérem a mélyen tisztelt elnök urat, kegyeskedjék az általunk előadottakat mérlegelni és álláspontját ebben a kérdésben talán ujabb megfontolás tárgyává termi. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző : Lovászy Márton ! Lovászy Márton : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A kérdés feltevéséhez kérek szót. Az igen tisztelt elnök ur ma itt a jegyzőkönyv hitelesítésének s az arra vonatkozó kérdés feltevésének bizonyos theóriáját állapította meg, a melyről mindenekelőtt konstatálnom kell azt, hogy egészen uj, (Mozgás jobbfelöl. Elnök csenget.) az eddigi gyakorlattal, az eddigi házszabálymagyarázattal merőben ellenkezik, és így nagyon helyénvaló, hogy ennek az uj gyakorlatnak és uj theóriának a helyességét vagy helytelenségét itt alaposan megvitassuk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) El kell ismernem, hogy az igen tisztelt elnök ur ebben az eljárásában igyekszik a házszabályokban megfelelő alapot keresni magának. Jelesül ezt az ő egész uj theóriáját a házszabályok 269. §-ára építi fel. Ez a 269. §. azt mondja, hogy (olvassa) : »Ha a jegyzőkönyv tartalma vagy szerkezete ellen kifogás tétetik, az a ház kivánatához képest azonnal kijavittatik s újra felolvastatván, hitelesittetik«. Ezt a szakaszt a t. elnök ur ugy magyarázza, hogy ennek a szakasznak értelme szerint mindenekelőtt azt a kérdést kell eldönteni, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) hogy vájjon egyáltalában kívánja-e a ház a jegyzőkönyv kiigazítását, igen vagy nem. Ha jól értettem, az elnök ur felfogása az, hogy a 269. §-nak az az értelme, hogy mindenekelőtt az a kérdés döntendő el, hogy a jegyzőkönyv egyáltalában hitelesittessék-e vagy nem ? Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy itt az elnök ur nagy tévedésben van, a mennyiben grammatikailag is helytelenül magyarázza ezt a 269. §-t. Engedelmet kérek, ha ezt a szakaszt figyelemmel elolvassuk, és látjuk, hogy azt mondja, hogy (olvassa) : »Ha a jegyzőkönyv tartalma, vagy szerkezete ellen kifogás tétetik, az a ház kivánatához képest azonnal kijavittatik és újra felolvastatván, hitelesíttetik* — akkor ki jól tud magyarul, mindjárt megérti, hogy itt a ház kivánata nem arra vonatkozik, hogy a jegyzőkönyv egyáltalában kijavittassék-e, vagy nem, h^:iem arra, hogy miképen javittassék ki, milyen módon, milyen pótlásokkal, vagy igazításokkal. Nem az a döntő kérdés tehát ebben, hogy kijavittassék-e egyáltalában a jegyzőkönyv, vagy nem, hanem az, hogy hogyan javittassék ki s erre nézve jelölik meg a házszabályok, hogy a ház kivánatához képest javittassék ki a jegyzőkönyv. Már most a ház kivánatának kipuhatolására az egyetlenegy módszer, a mely ebben a tekintetben czélra vezethet, a szavazás. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) A szavazás utján tudja meg az elnök és az egész ház a háznak akaratát, kívánságát és 40