Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

310 357. országos ülés 1912 márczius 5-én, kedden. tozatlan alakjában nem hitelesíthető, akkor a be­terjesztett módosítások egyenként szavazás alá kerülnek és a jegyzőkönyv ehhez képest módosul. Ezt tartom én házszabály szerű eljárásnak. Azt hiszem, sikerült meggyőznöm a t. házat arról, hogy én ebben a kérdésben szigorúan a ház­szabályokhoz tartom magamat (ügy van! ügy van ! jobbról.) és iparkodom azt, a mit végrehajtani akarok és helyesnek, házszabályszerünek tartok, minden képességemmel házszabályszerüen kifej­teni, igazolni és bebizonyítani. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zajos felkiáltások jobbról ; Szavazzunk !) Bakony Samu (izólásra jelentkezik. Nagy zaj a jobboldalon Felkiáltások : Ne beszéljen ! Öl­jön le !). Elnök : A kérdés feltételéhez a hozzászólás­nak van helye és a ház erről azután dönt. Mint­hogy a képviselő urnak joga van a kérdés feltételé­hez hozzászólani, kérem, méltóztassék a házszabá­lyok sértetlensége szempontjából ehhez alkalmaz­kodni. (Helyeslés.) Bakonyi Samu : T. képviselőház ! Én is tőlem telhetőleg szeretnék ahhoz hozzájárulni, hogy leg­alább az ilyen közbeneső kérdések minden szenve­delmesség nélkül legyenek elintézhetők. (Zaj a a jobboldalon. Elnök csenget.) Épen azért, t. kép­viselőház, a legfeszültebb érdeklődéssel hallgattam az igen t. elnök ur mélyreható fejtegetéseit ebben a kérdésben, és csak sajnálhatom, hogy engem nem tudott meggyőzni álláspontj ának helyességéről. Mindjárt egyet kívánok kiemelni a mélyen t. elnök ur fejtegetéseiből, azt, a mivel megkezdte, mikor elismerte, hogy a beadott pótlásoknak, illetve indítványoknak külön szavazásra való feltétele egyaránt nem ellenkeznék a házszabály­szerű eljárással. Ha ebben egyetértünk és ha mind­nyájan szeretnők, hogy legalább ilyen kérdésekben kerüljük a szükségtelen szenvedélyes vitákat, akkor valóban az én jóhiszeműségemmel nem tudom belátni azt, miért kell tehát ebben az ügyben hosszadalmas elméleti vitákat és szenvedelmes jeleneteket felidézni. Ha egyszer áll az, a mint hogy áll, a mit a> t. elnök ur megállapított : hogy a szom­baton általa követett eljárás a házszabályokkal nem ellenkezik, tehát a házszabályokkal meg­egyezik, és viszont kétség támad a háznak egyik oldala részéről, hogy a tegnap ellentétesen követett eljárás a házszabályokkal megegyezik-e, akkor miért ne alkalmazzuk azt az eljárást, a miben mindnyájan egyetértünk, és miért kövessük azt, a mi szenvedélyes kontroverziákat provokál ? Jakabffy Elemér: Mert mi nem akarunk obstruálni! (Zaj. Elnök csenget.) Bakonyi Samu : Az elnök ur igazán bámulatot keltő önfeláldozással fárad abban, hogy minden fölmerült kérdésre vonatkozólag preczedenseket kutasson ki. Pedig én azt hiszem, neki az ő mély belátásával nem volna szüksége arra, hogy aláren­deltebb kérdésekben is ilyen dolgokkal veszte­gesse az idejét. Hiszen ő tud preczedenst csinálni, még pedig a házszabályokkal nem ellenkező pre­czedenst, olyan kérdésekben, a melyekben szerinte a házszabályok világos rendelkezéseket nem tar­talmaznak. Az ő felfosr hogy a most kérdés alatt levő ügyben ilyen világos rendelkezéseket a házszabályok nem tartalmaznak és akkor ő a maga judicziumával megtalálta a helyes utat szombaton és maga alkotott preczedenst. (ügy van ! Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Már most, ha az elnök ur a preczedensek lázas kutatásában odáig megy, hogy a maga által alkotott precze­denst megdöntő preczedenst keres, és ezt fölhasz­nálja arra, hogy az önmaga által in recente al­kotót preczedenst vele megdöntse, ez nem lehet alkalmas arra, hogy minket meggyőzzön eljárásá­nak következetességéről és házszabályszerüségéről. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Hogy mennyire igazam van, azt fejtegetésé­nek tárgyi részére vonatkozólag is sikerülni fog bebizonyítani a következő megjegyzéssel. Az elnök ur ma, ellentétben a szombaton alkalmazott el­járással, abban a nézetben van, hogy a 225. §. rendelkezéseinek eleget tesz akkor is, a mikor mellőzi a pótlásoknak külön-külön szavazással való eldöntetését. Szerintem ez ellenkezik a 225. §. rendelkezéseivel, a mint ezt már tegnap is meg­kísértettem kifejteni, mert kétségtelen, hogy kény­szerhelyzetbe hozza azokat, a kik ilyen kiegészítő indítványokat tettek, de különben a jegyzőkönyv előterjesztett szövege ellen magában véve kifogást nem tennének. Mi történik az elnök ur felfogása szerint, ha például felteszszük, hogy a ház több­sége nem fogadja el a jegyzőkönyv előterjesztett szövegét, vagyis ha az erre nézve feltett kérdésre a ház többsége nem-mel válaszol ? Akkor előáll az a sajátságos helyzet, hogy az előterjesztett szöveg nem fogadtatik el, tehát nincsen jegyző­könyv, s akkor egyszerűen lehetetlenné válik a pótlások feletti döntés, mert a hol nincs mit pótolni, ott nem is lehet semmit pótolni. Az én tiszta logikám ez. Ha arra a kérdésre, hogy a ház az előterjesztett szöveget elfogadja-e, a felelet az, hogy nem fogadja el, akkor nincs elfogadott szöveg, akkor nem lehet mit pótolni. (Mozgás jobbról.) Épen azért, mert a kérdés lényegére nézve megegyezünk az elnök úrral abban, hogy az ő szom­bati felfogása szerinti eljárása nem volt házszabály­ellenes, egybehangzó akaratmik szerint küszöböljük ki ezt a kérdést egyszer mindenkorra és akkor az izgalmaknak legalább ez az eleme elmarad. Épen ezért csatlakozom Ábrahám Dezső t. kép­viselőtársamnak a kérdés feltevése tekintetében tett indítványához. (Helyeslés a szélsöbaloldalon). Beszkid Antal jegyző: Polónyi Dezső ! (Moz­gás jobbról.) i Hámos Antal (közbeszól). Elnök (csenget) : Kérem Hámos képviselő urat! Polónyi Dezső: Köszönettel veszem az elnök urnak mai ismételt kísérletét, hogy bennünket álláspontjának helyességéről meggyőzzön. Ugyan­csak a kérdés feltevéséhez szólok én is, a mikor a tegnapi napon tett felhívásnak kívánok meg- •

Next

/
Thumbnails
Contents