Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

357. országos ülés 1912 márczius 5-én, kedden. 307 ideirányul a most benyújtott két pótlás is, hogy a szavazás eredményét jelezze és azt, -hogy miként történt a szavazás. Ha tékát elesünk a pótlásokra teendő szavazástól, ha azok nem tétetnek fel szavazásra, akkor a jegyzőkönyv már nem fog megfelelni a 267. §-ban előirt feltételeknek sem, mert a szavazás eredménye a maga tökéletességében nem lesz megörökitve. Már most mi történik ? Az elnök felteszi a javaslatát, felfogása szerint, hogy elfogadja-e a ház a jegyzőkönyvet változatlanul, igen, vagy nem ? Először is, kifogásom szerint, a jegyzőkönyv hitelesítése csak akkor történhetik meg, ha a jegyzőkönyv el van fogadva minden irányban. A jegyzőkönyv pedig elfogadva nincs addig, a mig e tekintetben tökéletes nézetegyöntetüség nincs, a mig a pótlások, az elleninditványok tekintetében a ház nem határozott, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A jegyzőkönyv oly integráns részét képezi ez, a mit mellőzni nem szabad és nem lehet. Tökéletesen csak a házszabályok szerint kívánok eljárni itt és azért kérem a t. elnök urat, méltóztassék a mi, a házszabályoknak tökéletesen megfelelő felfogásunkat magáévá tenni, tegye fel az elleninditványokra, pótlásokra a jegyzőkönyv mellett és nem azzal szemben a kérdéseket, — mert a pótlások nem állíttattak szembe a jegyzőkönyvvel, — és tegye lehetővé, hogy a jegyzőkönyvben azok a tények is meg legyenek örökítve, a melyek a képviselőház tegnapi ülésében megtörténtek, a mely tények megtörténtét azonban a jegyzőkönyv a mai állapotában tökéletesen nem örökíti mig. Felfogásom az, hogy a pótlások feltétlenül felteendők szavazásra, mert csak ez által nyilatkozhatik meg mindenkinek a véleménye, hogy helyesnek tartja-e a pótlások felvételét vagy nem. A mennyiben a többség például a jegyzőkönyvet a maga teljességében elfogadja, ez nem zárja ki, hogy esetleg a túloldalon is legyenek oly vélemények, a melyek épen a szavazások eredményének tekintetében, hogy a pótlások feltétlenül a jegyzőkönyvbe felveendők, mert csak ez fogja tökéletesen megörökíteni a szavazások körül tegnap lefolyt események hű történetét és azért tisztelettel van szerencsém a következő indítványt beterjeszteni: (Halljuk! Halljuk!) »Inditványozom, hogy a Kun Béla és Kovács Gyula képviselő urak által indítványozott módosítások, illetve pótlások, egyekint külön-külön tétessenek fel szavazásra«. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : T. ház ! Szívesen hozzájárulok ahhoz, a mit a t. képviselő ur beszéde elején jelzett, hogy ugyanis elsősorban kívánatos, hogy az ilyen kontrovers kérdések higgadt eszmecsere utján tisztáztassanak, amennyiben, ismétlem, semmi szándékom, hogy a házszabályok megsértésével, vagy kijátszásával a ház tanácskozási rendjét meg akarjam -zavarni, örülök, hogy alkalom nyílik arra, hogy ebben a tekintetben az álláspontok tisztáztassanak. Készemről kérem a t. házat, méltóztassék nekem módot és alkalmat adni, hogy felfogásomat kifejtsem, (Halijuk! Halljuk.') A mi a tisztelt képviselő urnak előterjesztett aggodalmát illeti, nem állítom én azt, hogy a kérdésnek külön-külön féltétele, a módosításoknak külön-külön kérdésre feltétele házszabályellenes cselekmény volna. Ezt nem állítottam tegnap sem ; világos bizonjátéka ennek az, hogy szombaton ugy is tétetett fel a kérdés. Más dolog azonban, hogy ez az egyedüli, illetőleg leghelyesebb módja-e a kérdés feltételének és az ilyen kérdés elintézésének. Hogy áll ugyanis a kérdés ? A jegyzőkönyv elkészíttetik és hitelesítés szempontjából felolvastatik. A házszabályok szerint azután az"eljárás a jegyzőkönyv hitelesítését megelőzőleg az, — mert hiszen hitelesítés és elfogadás itt egyre megy, ha elfogadjuk, hitelesíttetik, ha nem fogadjuk el. nincs hitelesítve, a házszabály azonban a »hitelesités« szót használja — mondom, a jegyzőkönyv hitelesítését megelőző eljárás az, hogy négyen felszólalhatnak és azután a ház határozatától tétetik függővé, hogy a felolvasott jegyzőkönyv hitelesittetik-e, igen vagy nem. Ma is megtörtént a négy felszólalás és ezek kapcsán két rendbeli pótlás vagy módosítás terjesztetett elő. Én nem mondom, hogy ezek szemben állanak a jegyzőkönyvvel, mert az valóban téves felfogás, hogy szemben állanak magával a jegyzőkönyvvel mint olyannal; de kétségtelenül érintik a jegyzőkönyvnek felolvasott szövegét, a mennyiben a t. ház egyes tagjai nem elégesznek meg a megkonstruált jegyzőkönyvvel, hanem azt módosítani, kiegészíteni kívánják. Ezáltal tehát előáU az a helyzet, hogy a jegyzőkönyv a jegyzői kar által megszerkesztett és előterjesztett alakjában az illető képviselő urak indítványához képest — a mennyiben ez a ház többsége kívánalmának megfelel — nem volna hitelesíthető. Ez kétségtelenül áll. Utalnom kell azonban a házszabályok 269. §-ára, a mely azt mondja, hogy a mennyiben a háznak az a kívánsága, hogy a jegyzőkönyv szerkezete és tartalma módosítandó, a módosítást rögtön keresztül kell vinni, a jegyzőkönyvet újra fel kell olvasni és rögtön hitelesíteni is kell. Vagyis itt is ki van fejezve az, hogy ha a jegyzőkönyvhöz annak hitelesítése, helyesebben véglegesítése előtt elleninditványok, módosítások, pótlások terjesztetnek elő, ezek fölött a ház dönt. Már most, mi itt az elnök házszabályszerü kötelessége ? Az, hogy módot nyújtson arra, hogy a ház kívánalma szabatosan, prejudiczium nélkül, azaz senki elleninditványozási jogának vagy elhatározásának kizárásával, kifejezésre jusson. (Ugy van/ a jobboldalon.) A mint az elnök így tudja feltenni a kérdést, akkor házszabályszerüen jár el. Mihelyt az elnök akaratlanul, vagy legjobb tudása szerint bár, de megsérti ezt az eljárási módot, s a kérdés feltétele által eldönti a kérdést s prejudikál a ház elhatározásának, akkor olyan térre lép, a melyen az elhatározás nem az elnök, hanem a ház hatáskörébe tartozik, így kell a határvonalat 39*