Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

308 357. országos ülés 1912 márczius 5-én, kedden. megállapítani az elnök eljárását illetőleg ebben a kérdésben. Én a jelen esetben azt a modus proeedendit adom elő, a melyet követni akartam s a melynek kritizálására a t. képviselő ur vállalkozott. Én felteszem a kérdést az iránt, bogy elfogadja-e a ház változatlanul felolvasott szövegében a jegyzőkönyvet, igen, vagy nem. Ha a báz kívánsága az, — nem akarom mondani, bogy a többségé, nem párttöbbségről, hanem báztöbbségről beszélek — ismétlem, ha a ház többségének kívánsága az, hogy a jegyzőkönyv módosítandó vagy megtoldandó, akkor ezáltal kifejezi azt, hogy felolvasott alakjában változatlanul nem tudja vagy nem akarja hitelesíteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mihelyt ugyanis a ház többsége a jegyzőkönyvet módosítja vagy megtoldja, akkor már a változatlan szöveget nem akarja elfogadni : viszont ha a mellett dönt, hogy a felolvasott szöveget tartja ratiíikálandónak, akkor a változatlan szöveg hitelesítésével együtt minden pótlás, módosítás vagy elleninditvány önmagától elesik. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Azt méltóztatott a t. képviselő urnak mondani, hogy a házszabályok 225. §-a szerint a kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen, és e paragrafus alapján ő az én kérdésem feltevése után gátolva van az igennel vagy nemmel való szavazásban. Kérdem a t. házat, hogy tulajdonképen miben van gátolva az igennel vagy nemmel való szavazás tekintetében ? Élvégre vannak, a kik mindig igennel és vannak, a kik mindig nemmel szavaznak, ez tehát ebben az esetben sem okoz különbséget. Ha tehát felteszem a kérdést ugy, hogy méltóztatik-e a háznak elfogadni hitelesítés czéljából változatlan szövegében a jegyzőkönyvet, erre okvetlenül csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni ; azok, a kik változatlanul hitelesitik a jegyzőkönyvet, igennel szavaznak, azok, a kik nem kívánják változatlanul hitelesíteni, nemmel szavaznak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ebből a szavazásból kell konstruálódnia a ház kívánságának, mert hiszen az igen-nek és a nem-nek szembeállításával s illetve levonásával jut kifejezésre a háznak az a szándéka, vájjon kívánja-e a felolvasott jegyzőkönyvet az authentikálás előtt valamivel pótolni, kiegészíteni, módosítani, de a mi tényleg az előterjesztéssel szemben akár csak egy kommányí változtatásban is kifejezésre juthat. Ha tehát a báz többsége ugy dönt, hogy az a felfogása, hogy e tekintetben valami pótlandó, akkor nem-mel felel a feltett kérdésre, és ezáltal a változatlan szövegben való hitelesítésnek el kell maradnia. A változatlan szövegben való hitelesítés elmaradásával következik azután a háznak további eljárása. Miképen járjon el itt a ház ? Minthogy indítványok vannak, melyek megjelölik a kívánt pótlásokat, a háznak határolni kell ezekre vonatkozólag. Az elnöknek elő kell vennie az egyes indítványokat vagy módosításokat — a mi. nem szembeállítás — és egysnként kérdezi meg a t. házat, hogy méltóztatik-e •— mondjuk pl. a mai napon — Kun Béla képviselő urnak módosítását elfogadni, igen vagy nem ? Lehet, hogy a ház többsége ezt nem akarja elfogadni, mert feleslegesnek tartja. Akkor megint felteszem a kérdést ugy, hogy igen-nel és nem-mel történvén a szavazás, a ház kivánata világosan kifejezésre jusson. A mennyiben a t. ház többsége, mondjuk ez esetben, igen-nel dönt, miután ez a konkrét változtatásra vonatkozik, akkor a házszabályok 269. §-a értelmében a jegyzőkönyvbe rögtön be fogom iktattatni a jegyző urakkal a pótlást. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, a 269. §. világosan kimondja, hogy a pótlást azonnal eszközölni kell, és ezt rögtön hitelesíteni keU. Máskép lehetetlen feltenni a kérdést, mint ugy, hogy elfogadja-e a ház a pótlást, igen vagy nem ? Ha a t. ház azt mondja, hogy nem fogadja el a pótlást, akkor ez a módosítás elesett, de a jegyzőkönyv még nincs hitelesítve, mert a ház kijelentette előbb, hogy változatlan szövegében nem akarja authentikálni a jegyzőkönyvet. Akkor előveszem a másik módosítást, egészen függetlenül az igen-tői vagy nem-tői, mert lehet a Kun Béla képviselő úrét elfogadni, és el lehet fogadni a Kovács Gyula képviselő úrét is, de akkor nem lehet változatlan alakban hitelesíteni a jegyzőkönyvet, hanem nyomban kétszer változtatni kell rajta. Ha a jegyzőkönyv változatlan alakjában nem hitesittetik, ^akkor akár tizenöt módosítást tetszett beadni, tizenötször külön-külön fogom feltenni a kérdést, mert a ház elhatározván a módosítás szükségét, a konkrét indítványokhoz képest dönteni fog. Tehát nemhogy korlátoztatnék a ház kivánatának kifejezése, hanem esetről-esetre az igennel és nem-mel való szavazás által a ház kifejezésrejuttatja akaratát. A mi a másik álláspontot illeti, ez abban áll, hogy fordítva kérték a szavazás sorrendjét. Előfordulhat azonban egy harmadik eset is, a mi ugyan nem valószínű, de előfordulhat, hogy t. i. a ház, annak daczára, hogy nem akarja hitelesíteni változatlanul eredeti szövegében a jegyzőkönyvet, mégsem fogadja el egyik pótlást sem, tehát előáll egy nóvum. Mikép jár el az elnök ilyen nagyon nehéz esetben ? Nem tehet mást, mint a mi a házszabályokban van előírva arra az esetre, ha pl. egy törvényjavaslat tárgyalásánál nem fogadtatik el, mondjuk, egy szakaszra nézve az eredeti javaslat és azután megtagadtatnék külön-külön is minden indítvány elfogadása, tehát voltakép egy semmiség előtt állnánk. Akkor nem tehet mást az elnök, mint visszautasítja a javaslatot az illető bizottsághoz olyan szöveg konstruálása végett, mely elfogadható. Ez van előírva a házszabályokban nálunk is, de a főrendiház házszabályaiban is ez van. Mi történik akkor, ha egy törvényjavaslatot nem fogad el a ház sem az eredeti szövegben, sem a módosított szövegben ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Egészen analóg az eset, ha az a jegyzőkönyvnél