Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

296 556. országos ütés 1912 Elnök: Tessék bebizonyítani, hogy a kérdésnek olyan feltétele, a mint azt én tettem fel, megsértése a házszabályoknak. Benedek János : Ha csak erre vagyok szorítva, e tekintetben is megpróbálom a magam felfogását ecseteim. Igenis házszabálysértést látok ebben, mert a házszabály arra való, hogy az a többségnek is, a kisebbségnek is a jogait biztosítsa; a kisebbség jogait biztosítsa különösen a többségnek mindennemű erőszaka és mindennemű olyan kísérlete ellen, a mely a kisebbséget a maga harczi terrénumáról leszorítani, vagy pedig a maga harczi terrénumán szűkebb térre szorítani kívánja. A kisebbségnek igenis érdekében áll, hogy ne engedjen egy talpalattot sem, hanem ragaszkodjék szigorúan a házszabályoknak épen azon szakaszaihoz, a melyek a kérdés feltételére, a szavazásnak miként való elrendelésére vonatkoznak, mert ezekben a kisebbség jogai vannak biztosítva. Nemcsak a szavazat miként való leadása érdekében szükséges ez, hanem azért is, hogy ha esetleg névszerinti szavazással döntetik el valamely kérdés, az ország közvéleménye láthassa, tudhassa azt, hogy valamely képviselő valamely kérdésben milyen álláspontot foglalt el. Ha egy törvényjavaslathoz, vagy egy jegyzőkönyvhöz több pótlás, több módosítás adatott be, igenis, minden képviselőnek megvan a házszabályokban gyökerező az a joga, hogy a maga véleményét nyüvánitsa, még pedig nem pusztán felszólalás utján, nemcsak a kérdés feltételéhez való hozzászólás formájában, vagy a jegyzőkönyvhöz való hozzászólás utján, a melynek érdeméhez korlátozottan csak négy képviselő szólhat, kettő ellene és kettő mellette, hanem szavazat alakjában is. E tekintetben a házszabályok 225. §-a ugy intézkedik, hogy a kérdést akkép kell feltennie a t. elnök urnak, hogy minden egyes kérdésre minden képviselő igennel, vagy nemmel szavazhasson. E tekintetben annyira megy a házszabály, hogy még azt is mondja, hogy ha netalán egy kérdésben két vagy három különféle dolog látszanék foglaltatni, akkor azt a kérdést részeire kell felbontani és részenként, sőt pontonként kell külön-külön feltenni. (Zaj jobbfelól. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. ) Elnök : Csendet kérek ! Benedek János: A hol pedig nem egy kérdésről van szó, hanem több kérdésről, a hol több pótlás, több módosítás adatott be, azok egyenként mind a házhoz benyújtott olyan önálló indítványok, a melyek fölött a képviselőnek meg kell mondania a maga véleményét, a melyek fölött szavaznia kell igennel vagy nemmel és csak szavazatával van módja a maga álláspontját ugy a képviselőházban, mint az ország előtt dokumentálni. Az imént már megmondottam, hogy például a beadott módosítások közül nem fogadnám el Justh János t. képviselőtársam módosításait a már emiitett okokból. De erre nekem nem nyílik alkalmam, ha a t, elnök ur csak azt a kérdést márczius i-én, hétfon. teszi fel, hogy méltóztatik-e a jegyzőkönyvet hitelesíteni, szemben a beadott módosításokkal. Egyik módosítást elfogadjuk, a másikat nem. A j egyzőkönyvet magát pedig senki sem kifogásolta, vita tárgyává sem tették a jegyzőkönyv tartalmát, ugy hogy ezt a kérdést feltenni merőben felesleges. Egyetlen egy képviselőtársam sem akadt sem erről az oldalról, sem a túloldalról, a ki a jegyzőkönyv szövegezése ellen bárminemű kifogást tett volna. A jegyzőkönyvnek akár a felolvasás szerinti tartalma, akár annak szerkezete ellen, mert a jegyzőkönyvnek igy felolvasott tartalmát, szerkezetét elfogadjuk, csak pótolni kívánják azok, a kik pótlásokkal éltek és a ház egyetlen tagját sem lehet megfosztani attól, hogy e tekintetben nyilatkozhassak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha az elnök ur álláspontja érvényesül, és fel lesz téve a kérdés, hitelesiti-e a ház a jegyzőkönyvet, ugy, a mint most van, akkor a most felvetett pótlásokkal szemben senki sem igazolhatja be azt, hogy egyik vagy másik pótlás vagy módosítás tekintetében micsoda álláspontot foglal el. Mert ha az elnök ur azt kérdezi, hitelesiti-e a ház a jegyzőkönyvet, a szerint a tartalom szerint, a mint a jegyző ur felolvasta, én hajlandó vagyok hitelesíteni, mert a mi abban foglaltatik, az tényleg hűen adja elő a tényeket, hűen adja elő a beadott határozati javaslatokat, hűen tartalmazza a képviselőháznak ezen határozati javaslatok felett hozott határozatait, tehát semmiféle okom nem volna arra, hogy megtagadjam tőle a hitelesítést. Azonban nyilatkoznom kell a jegyzőkönyv pótlására vonatkozó indítványok tekintetében és a 225. §. értelmében, igenis, meg kell adni a kéviselőknek a módot arra, hogy minden egyes kérdésben külön-külön megmondhassák a maguk véleményét, felfogását, vagyis leadhassák mindegyikben a maguk szavazatát. Ha ettől elütik a képviselőt, akkor az ő akaratmegnyilvánulása semmikép sem jöhet nyilvánosságra. Pedig a képviselő a nyilvánosság ellenőrzése alatt áll, nemcsak itt a képviselőházban, a sajtóban, hanem az ország közvéleménye előtt is . . . Gr. Lázár István : Majd elitéli az magukat! (Zaj.) Benedek János: ... a választók, a választókerületek előtt. A közvélemény felelősségre vonhatja, de csak olyan tényekért lehet felelősségre vonni, a melyek megtörténte csakugyan megállapítható. Itt azonban még csak meg sem lehetne állapítani ezt, mert a képviselők nagy része meg volna fosztva attól, hogy véleményét nyilváníthassa, illetve szavazatát leadhassa, az elébe feltett kérdésre vonatkozólag. Helyesebben szólva, fel sem teszik elébe a kérdést, az indítványt tevők, pótlást tevőt elütik attól, hogy írásban, szabályszerűen benyújtott módosítása felett itt szavazni lehessen. Gr. Lázár István: Hallatlan ! (Zaj a baloldalon.) Benedek János: Azok az indítványok vita tárgyává lettek téve, mig a jegyzőkönyv szövege