Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

H56. országos ülés 1912 márczius k-én, hétfőn. 295 ki entést szokta tenni, ha pl. törvényjavaslatnál fordul elő ilyesmi, mikor senki sem iratkozik fel valamely szakasz ellen, hogy miután senki ellene nem szólt, senki fel nem iratkozott a szakasz ellen, azt hiszi, hogy nem vitás, tehát kijelenti, hogy a ház vita nélkül elfogadja. Csak ott kell feltenni a kérdést szavazásra, hol valamely kérdés felett a képviselőházban vita merült fel. Ha a jegyzőkönyv szövege kifogásoltatott volna, ha az vita tárgyává tétetett volna, akkor helyes volna az elnök úr azon kérdése, hogy elfogadja-e a ház a jegyzőkönyv szövegét. De azt elfogadjuk valamennyien, ellenben a beadott pótlások azok, melyek vita tárgyává tétettek. Justh János és Polónyi Dezső képviselőtársaim adtak be pótlóinditványokat a jegyzőkönyvhöz, s ezekkel ellentétbe helyezkedtek a túloldalról felszólalt t. képviselőtársaim. Ez volt tehát vita tárgyává téve, tehát csak ez az, a mi a ház eldöntése alá kerülhet, mig maga a jegyzőkönyv eredeti szövege nem vitás, azt a ház észrevétel nélkül elfogadja ugy, a hogy azt az illetékes jegyző ur egészen helyesen megkonczipiálta. Itt tehát csak pótlásokról van szó, ezek pedig tényleg, miként képviselőtársaim kimutatták, oly természetűek, hogy azok egyikét vagy másikát elfogadják, vagy egyikét elfogadják, másikát nem. Például magam részéről nem osztozom Molnár János képviselő ur felfogásában és nem csatlakozhatom Justh János képviselőtársamnak ahhoz az inditványához, hogy pótoltassék a jegyzőkönyv azzal, hogy ide a képviselőház tárgyalási termébe valaki betört és tanácskozási rendünket meg akarta zavarni. Nem osztozom ebben azért, mert eszembe jut az a példa, a mely Francziaországban fordult elő, a mikor a parlament tanácskozási rendjét idegen erőszak meg akarta zavarni és az elnök, Dupuis, a ki hidegvérét megőrizte, azt mondta, hogy: uraim, az ülés folyamatban van. Az ily kivülről jövő illetéktelen beavatkozás még csak arra sem alkalmas, hogy a ház tanácskozását egy pillanatra is feltartóztathassa. Ez olyan inczidens, a mely tartozhatik fegyelmi, rendőri vagy esetleg büntető eljárás alá, de a jegyzőkönyvben ennek helye nincs. De nem fogadom el azt az indítványt sem, a mely a benyújtott névszerinti szavazást kérő ivnek az elnök ur által történt fogadtatására vonatkozik, mert hiszen az elnök urnak egészen korrekt, vagy a mint Molnár János képviselő ur kifejezte, elegáns kijelentése után magam sem tartanám az elegáncziával minden tekintetben összeférőnek, hogy a korrekt kijelentés'utánaház jegyzőkönyvébe pótlólag beilleszszük ezt az inczidenst. Azonban, ha már e teldntetben nagy tisztelettel hajlok meg az elnök ur elegáncziája és utólagos beismerése előtt, nehogy az elegánczián csorba essék, nehogy az elegánczia vasalt ingére valamiféle oda nem tartozó dolog érjen, a mely esetleg annak fehérségét, szépségét,ígavalléros elegáncziáját bármi tekintetben is alterálná, szeretném, ha ezt az álláspontját és magatartását a házszabályok további kezelésében is minden vonatkozásban fentartaná. Minthogy pedig a t. elnök ur azt a felhívást is intézte — gondolom — a ház ezen oldalához, s nemcsak egyes képviselőtársunkhoz, hanem mindnyájunkhoz, hogy mutassuk ám Id, tett-e ő valamit a házszabályok ellenére, s ha ki fogjuk mutatni, igazat fog adni nekünk és a szerint fogja feltenni a kérdést, a mint ezen az oldalon kívánjuk tőle : ezután a felhívás után feljogosítva érzem talán én is magamat arra, hogy próbáljak a t. elnök urnak erre felelni. Házszabálysértés : nem kell miatta mindjárt fennakadni. Ha ez olyan megszégyenítő dolog és az elnök ur difíikultálja, ebben bizonyos jóleső elégtétel foglaltatik, mert mi nagyon szívesen veszszük tudomásul, ha az elnök ur magára nézve sértésnek, elnöki tekintélye ellen intézett bizonyos támadásnak tekinti, ha őt házszabálysértéssel vádolják meg. Azok után a kijelentések után, a melyeket a szombati ülés zárt ülésében és a mai ülés elején tett az elnök ur, nem tartanám egészen helyénvalónak az elnök urat támadni, de mert ezt a felhívást intézte hozzánk, rámutatni próbálok azokra a kifogásainkra, a melyeket az elnök ur magatartására tenni kívánok. (Halljuk ! balfelől.) A házszabályok 215. §-ának c) pontja nemcsak megadja a jogot a képviselőnek, de kötelességévé is teszi, hogy a házszabályok helyes alkalmazása kérdésében, a mikor szükségét látja, felszólaljon, mert hiszen a házszabályok rendes és helyes alkalmazása érdekében szólni nemcsak egyéni érdeke a képviselőnek, hanem az egész ház tekintélye megóvásának az érdeke, mindnyájunknak érdeke, hogy ezek a házszabályok addig, a míg fennállanak, sértetlenül és helyesen ugy alkalmaztassanak, a mint megalkotói annak idején kontemplálták. Elnök : A képviselő urnak joga van a házszabályokhoz szólni. Minthogy azonban a kérdés feltevéséhez kért szót és a kérdés feltevéséhez még több képviselő ur van feliratkozva, az ő jogaikat sértené, ha most más tárgyat méltóztatik fejtegetni. A kérdés feltétele konkrét vita tárgyát képezi, ettől eltérőleg most a házszabályokhoz szólani különállóan nem lehet. (Ugy van!) Polónyi Dezső: Joga van ! Elnök : Most a kérdés feltételéről van szó, fel vannak irva más képviselő urak is, tessék most ehhez a konkrét kérdéshez szólni. Polónyi Géza ; Igaza van ! Benedek János: Nagyon jól tudom, t. elnök ur ; nem is cselekedtem volna ezt, mert hisz tu* doni, hogy jogom van más alkalommal a házszabályokhoz és azok helyes alkalmazása érdekében felszólalni. De azért voltam bátor reagálni a t. elnök urnak épen hozzánk intézett azon felhívására, hogy mutassuk meg azt, hogy a házszabályokat egyáltalában megszükitette-e vagy nem...