Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

292 356, országos ülés 1912 márczius 4-én, hétfőn. Ezzel szemben a tényállás az, t. képviselőház, hogy az a képviselő igenis, elesik a szavazás jogától, mert hogyan juttatok én, a ki esetleg a kiegészítés iránt indítványt terjesztettem elő, abba a helyzetbe, hogy meg vagyok fosztva attól a jogomtól, . . . Szmrecsányi György: Természetes! Bakonyi Samu : . . . hogy a jegyzőkönyv elfogadására, a melyet ugy, a mint megszerkesztetett, magábanvéve helyesnek tartok, nem szavazhatok ? Pedig ezt kellene tennem, bár az igen t. elnök ur azt mondja, hogy ha szavaznék is, azzal még nem esnék el az általam előterjesztett kiegészítés. Szmrecsányi György : Ez így van ! Bakonyi Samu: Ez abszurdum, ez teljes lehetetlenség. Mert akkor az én helyzetem az, hogy önmagam ellen vagyok kénytelen szavazni, (ügy van! a szélsőbaloldalon.), akármint magyarázza is a t. elnök ur a dolgot, ha nem juthatok el odáig, hogy az általam előterjesztett kiegészítési indítványra leadhassam szavazatomat. Nézetem szerint ez a felfogás beleütközik a házszabályok 269. §-ába is, a melyből az igen t. elnök ur, ha jól értettem meg szavait, épen csak azt ragadta ki, hogy ha a szerkezet ellen tétetik kifogás, Bocsánatot kérek, hiszen a 269. §-ban a súly a szavak sorrendje szerint is . . . Justh Gyula: A tartalomra van helyezve! BaKOnyi Samu : . . . a tartalomra van helyezve. Ha pedig azt elfogadom, de annak kiegészítésére nézve, tehát a tartalomnak pótlására nézve teszek indítványt, engem semmiféle elnöki felfogás nem üthet el attól a jogomtól, hogy arra külön szavazzak. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Még egy okom van, t. képviselőház, hogy a kérdés feltevéséhez hozzászóljak. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőhaloldalún.) És ez az, hogy az igen t. elnök ur, a maga érvelésében egy olyan álláspontra látszik helyezkedni, a mely meggyőződésem szerint tarthatatlan. Az én igénytelen felfogásom szerint ugyanis magávalTa parlamentarizmus gondolatával ellenkezik. (Zaj. Elnök csenget.) az elnök urnak az a felfogása, a mit azáltal tanúsít, hogy tanácskozás közben is folyton-folyvást többségi akaratra méltóztatik hivatkozni. Bocsánatot kérek, ez abszolút lehetetlenség. Az elnöknek . . . (Felkiáltások jobbfelől: Elég ! Elég ! Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos; Kérünk csendet! Helyre! Helyre! Bakonyi Samu : Az elnök tisztjéhez tartozik az, hogy pártatlanságát minden tekintetben minden homálytól megóvja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az elnök többséget nem ismerhet ebben a házban (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mindaddig, mig az a többség a felmerült konkrét kérdésben meghozott határozattal, a mely csak szavazás utján hozható meg, Id nem alakul. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Előzetes többségnek az elnök úrra nézve nem szabad létezni. .. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. Zaj jóbbfelől. Helyeslések jóbbfelől.) Egy hang (a jobboldalon): Ne is legyen! (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Bakonyi Samu : ... mert mihelyt erre az álláspontra helyezkedik, és mihelyt egyszer ezt az argumentumot is belevonja érvelései körébe, akarva nem akarva, elnöki tisztjének ezen legeminensebb kötelessége ellen vét. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Liptai Béla: Nem előzetes többségről beszélt ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem beszélhet többségről! Honnan tudja, hogy milyen lesz a többség ? Zaj.) Egry Béla : T. ház ! (Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Félegy van! Tegnap sem ebédeltünk!) Polónyi Géza: Még van idő \ Egry Béla : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az elnök ur iménti felszólalása késztet engem is arra, hogy a kérdés feltevéséhez hozzászóljak, (Halljuk ! Halljuk !) mert arról győződtem meg, hogy az elnök ur az általa hivatkozott 269. §-t teljesen tévesen magyarázza. (Helyeslés a szél.sőbaloldaon.) Mert mit mond ez a szakasz ? E szakasz szószerint a következőket mondja (olvassa) : »Ha a jegyzőkönyv tartalma vagy szerkezete ellen tétetik kifogás, az a ház kívánságához képest azonnal kijavitandó«. Liptai Béla : De csak meg kell a házat kérdezni! Egry Béla: Sem Justh János, sem Poiónyi Dezső t. képviselőtársam — a kik nem módosítást, hanem pótlást ajánlottak — (ügy van! a szélsöbaloldalon.) nem tett kifogást sem a jegyzőkönyv tartalma, sem annak felolvasott szerkezete ellen. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A felolvasott jegyzőkönyv egyes pontjaival szemben módosításokat nem nyújtottak be, hanem igenis azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy oly tények örökittessenek meg, pótoltassanak és kiegészíttessenek a jegyzőkönyvben, a melyek a szombati ülésen megtörténtek. Liptai Béla : Akkor hagyják határozni a házat! (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ne beszélj ! Várjuk meg, mig kibeszélik magukat! Halljuk ! Elnök csenget.) Egry Béla: A t. elnök ur a preczedensek olyan tömkelegébe, olyan útvesztőjébe került, hogy már jóformán maga sem ismeri ki magát, mert olyan preczedensekre hivatkozik, a melyek homlokegyenest ellenkezők az előttem szólott t. képviselőtársaim által ajánlott pótlásokkal. Mert az ő szombati preczedense, a melyre szintén hivatkozott, sem módosításra, sem pótlásra nem vonatkozik, hanem, hogy az elnök ur saját szavait idézzem, »elleninditványról szól«. Ennek következtében tehát a pénteki üléssel szemben a szombati ülésen a jegyzőkönyv tartalma ellen tétetett elleninditvány, a mi azonban a mai ülésen nem tétetett, mert sem Justh János, sem Polónyi Dezső t. képviselőtársam egy szóval sem mondották azt, (Halljuk! Halljuk!) I hogy ők a felolvasott jegyzőkönyv tartalma,