Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-356
356. országos ülés 1912 márczius 4 én, hétfőn. 285 Gr. Batthyány Tivadar: Megint vihart akar i csinálni! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Csend !) Elnök : . . . igenis, hivatkoztam preezedensre a múltkor és hivatkozom akár ma is, a midőn egy sokkal fontosabb és nagyobb jelentőségű kérdésben, a házszabálymódositó sürgősségi szakasz megalkotásának kérdésében egy egész sorozat elleninditvány, indítvány és módositás adatott be —• és most is módositásokról van szó — akkor igenis, a kérdés igy lett feltéve (olvassa) : »Az eddigi szokásnak megfelelőleg — mondta az elnök — elsősorban a halasztó inditványokat kell szavazás alá bocsátanom . . . Másodsorban a házszabályok 234. §-ára való tekintettel Nagy Emil képviselő ur szövegére lesz felteendő a kérdés. Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni Nagy Emil képviselő ur szövegét, akkor az összes benyújtott módosítások, elleninditványok és indítványok el fognak esni. E tekintetben kivételek is vannak ; azokat majd a végén fogom felsorolni. Ha pedig nem méltóztatnak elogadni a Nagy Enni képviselő ur által javasolt szöveget, akkor . . . elsősorban az ezen javaslathoz közelebb álló módositásra fogom feltenni a kérdést. . .« stb. Ez tehát egészen világos ; vagyis a változatlan szöveg elfogadása vagy hitelesítése magában foglalja a többi módositás elutasítását. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Arra a kérdésre, hogy miként szavazzon az, a ki az egyik módosítást el akarja fogadni, a másikat nem, feleletem egyszerűen az, hogy az nem fogja hitelesíteni a jegyzőkönyvet. (Igaz! ügy •van ! Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Erre akarok én módot nyújtani. És a mennyiben a ház többsége hitelesiti a jegyzőkönyvet, a felolvasott szövegben változatlanul fogja azt hitelesíteni, és akkor minden módositás magától elesik. (Zaj a szélsőbaloldalon. Helyeslés jobbfelől.) Polónyi Géza: És én hogyan szavazok ? Polónyi Dezső : Ez az inditványozási jog konfiskálása ! Polónyi Géza : így én nem szavazhatok ! (Derültség és felkiáltások jobbfelől : Ne szavazzon!) Beszkid Antal jegyző: Molnár János! Molnár János: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Polónyi Géza : Milyen czimen tetszik beszélni ? (Nagy zaj és derültség a jobboldalon. Felkiáltások: Olw! Maga nem elnök! Az az elnök joga! Zaj. Elnök csenget.) Molnár János: Polónyi Géza képviselő ur kérdésére, hogy milyen jogon és milyen czimen szólalok fel, nem volnék ugyan köteles felelni, mert az ilyen kérdés az elnök ur hatáskörébe tartozik, de azért kielégítem a kíváncsiságát, hogy a kérdés feltevéséhez kértem szót. (Derültség.) T. képviselőház ! Nincs közöttük különbség, illetőleg véleményeltérés a tekintetben, hogy a felolvasott jegyzőkönyv valót tartalmaz-e vagy sem, egyszóval, hogy azt elfogadjuk-e vagy nem fogadjuk el, mert azt hiszem, a t. ellenzék is, én is és mindnyájan azt a szöveget, a mely a jegyzőkönyvben van, kifogástalannak tartjuk, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Arról van itt szó, hogy noha azt teljesen kifogástalannak ítéljük is mindannyian, mégis vannak aggályok, helyesebben óhajtások, a melyek szerint némelyek pótlással akarják ellátni a jegyzőkönyvet. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Én tehát az" vélem, hogy talán ugy kellene feltenni a t. elnök urnak a kérdést, hogy előbb a pótlásokat méltóztatnék feltenni. (üjij van ! Helyeslés a sz 'Isobáloldalon.) Polónyi Dezső: Ez az ! Helyes ! Kun Béla : Tegnapelőtt is ugy csinálta ! (Zaj a jobboldalon.) Polónyi Géza (közbeszól): Molnár János: Polónyi képviselő ur milyen czimen beszél 1 (Élénk derültség a ház minden oldalán.) Polónyi Géza: Nem beszélek, csak beszélgetek ! (Derültség s felkiáltások jobbfelől: Ez a rabulisztika ! Elnök csenget.) Molnár János: Mert ugy vélem helyesnek, t. ház, és azt kérem a t. elnök urtól,lhogy előbb a pótlásokat méltóztassék szavazás alá bocsátani, hogy vájjon elfogadja-e a ház azokat, vagy nem, és pedig egyenkint, még a Justh t. képviselő ur indítványát illetőleg pótlását is külön, hogy mindenkinek módjában állhasson nyilatkozni (Élénk helyeslés a szélsőbalcldalon.) a tekintetben, hogy vájjon azok a pótlások, a melyeket itt indítványoztak, valóban a jegyzőkönyvbe veendők-e vagy pedig nem. Az egy egészen teoretikus kérdés, a melyről az egyiknek ez, a másiknak pedig az a nézete, és épen azért adjunk módot és alkalmat arra, hogy azon kérdésre vonatkozólag, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) vájjon elfogadja-e a ház a pótlásokat, mindenki szabadon nyilatkozhassak. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőház ! (Halljuk I) Személyes kérdésben kérek szót. (Mozgás és derültség a jobboldalon. Zaj. Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Mindenesetre szándékomon kívül egy kellemetlen félreértésnek estem áldozatul, (Felkiáltások jobbfelől: Szegény I) amennyiben t. képviselőtársam azt hitte, hogy én őt az ő jogában zavarni akarom, pedig ellenkezőleg, csak azért kérdeztem, hogy milyen czimen szól, mert méltóztatik majd látni, t. ház, hogy a nekem most megengedett felszólalás révén is konstatálni fogom nyomban, hogy a t. elnök ur tegnapelőtt ezen kérdés tekintetében nem helyesen méltóztatott a házszabályokat alkalmazni. (Mozgás és felkiáltások jobbfelől: Ez személyes kérdés ? Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: T. i. a mélyen tisztelt elnök ur velem szemben tegnapelőtt arra az álláspontra helyezkedett, sőt preezedensre is méltóztatott hivatkozni, hogy mig a jegyzőkönyv hitelesítve nincs, addig a házszabályok czimen sem lehet szót kérni. (Mozgás. Elnök csenget.) Tőlem tehát a t. elnök ur megvonta a szót, én pedig most azért kértem és emeltem szót, mert először is maga a jegyzőkönyv hitelesítése is házszabályszertUeg kell hogy tör-