Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

282 356. országos ülés 1912 márczius 4-én, hétfőn. ennek a résznek semmi körülmények között nincsen helye a jegyzőkönyvben.<< T. ház ! Ezek 1907 április 15-én történtek; (Tetszés jobbról.) En is ezt a gyakorlatot akarom követni, és azt hiszem, hogy a jegyzőkönyv ma felolvasott alakjában teljesen megfelel a házszabályok rendelkezéseinek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ehhez képest kell eldönteni a kérdést. Én oly irányban akarom feltenni a kérdést, hogy rnéltóztatik-e a t. háznak a jegyzőkönyvet felolvasott alakjában elfogadni, igen vagy nem, szemben a beadott módositványokkal. (Helyeslés a jobboldalon.) LováSZy Márton : A kérdés feltevéséhez kérek szót. Meggyőződésem, hogy a házszabályok szerint a kérdésnek az a feltevése, a melyet a t. elnök ur most javasolt, tisztára lehetetlenség, a házszabályokkal ellenkezik, mert igy a szavazást megejteni egyáltalában nem lehet. Az elnök ur ugyanis egyszerűen ugy akarja feltenni a kérdést, hogy a felolvasott jegyzőkönyvvel szembe helyezi a beadott pótlásokat, ugy, hogyha a ház bölcsesége ugy határozna. b°gy a jegyzőkönyvet felolvasott alakjában hitelesítettnek tekinti, akkor a többi pótlás elesik. Bocsánatot kérek, a beadott pótlások a jegyzőkönyvvel semmiféle ellentétben nem állanak, azok kiegészitői a jegyzőkönyvnek, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és azt czélozzák, hogy olyan tények, a melyek a jegyzőkönyvbe beletartoznak, de abba bele nem. foglaltattak, pótlólag vétessenek fel. Az eset tehát egészen más, mint a mi pl. a múltkori ülésen volt, a mikor az kifogásoltatott, hogy a jegyzőkönyvbe a valóságnak meg nem felelő tények vétettek fel és azért olyan indítványokat adtak be, a melyek szembehelyezkedtek a jegyzőkönyv tartalmával. De, a mint az igen t. elnök ur eljárása is igazolja, még ebben az esetben sem lehetett a kérdést kumulative feltenni, egyszerűen abból az okból, mivel több módosítás adatott be, tehát a házszabályok 225. §-ának rendelkezése szerint a ház minden egyes tagjának módot kellett nyújtani arra, hogy igennel vagy nemmel szavazhasson, és igy abban az esetben, ha egyik vagy másik képviselőnek az lett volna a szándéka, hogy az egyik módosítást elfogadja, a másikat pedig nem, minden egyes esetben »igen« vagy »nem« szavazatát beadhassa. Tehát, a múltkor sem lehetett annál az oknál fogva, mivel több módosítás adatott be, a kérdést kumulative feltenni. Nem lehet azt a jelen esetben sem, először azért, mivel a beadott módosítások nem ellenkeznek a jegyzőkönyv tartalmával, azzal tehát egyáltalában szembe nem helyezhetők, a mi egyébként nem történhetnék meg még akkor sem, ha csak egy módosítás, ezeknek bármelyike adatott volna be ; de nem helyezhetők szembe és nem tehető fel kumulative a kérdés azért sem, mert hiszen több módosításról van szó és igy a képviselőknek meg kell birálniok azt, hogy melyiket fogadják el és melyiket nem, a mint ezt Molnár János előttem szólott t. képviselő ur példája is igazolja . . . Polónyi Dezső': Az egyiket elfogadja, a másikat nem! Lovászy Márton : ... a ki nyíltan kijelentette, hogy az egyik módosítást elfogadja, a másikat nem fogadja el. Már most, méltóztassék az igen t. elnök urnak megmondani, hogyan szavazhat Molnár János képviselő ur igen-nel vagy nem-mel, a mikor neki az az álláspontja, hogy az egyik módosítást, illetőleg pótlást elfogadja, a másikat pedig nem fogadja el. (Ugy van! a szélsőbaloldalcm.) Ezek alapján bátor vagyok a kérdés feltevése kapcsán a következő indítványt beterjeszteni (olvassa) : »Inditványozom, hogy a beadott módosítások mindegyikére (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Pótlások!) a kérdés külön-külön tétessék fel«. (Helyeslés a szélsőbaloldalcm.) Beszkid Antal jegyző: Ábrahám Dezső ! Ábrahám Dezső: T. képviselőház ! A házszabályok 226. §-a értelmében a kérdés feltevéséhez kívánok hozzászólni. Tiszteletteljes meggyőződésem az, hogy a ház bölcsesége elé, a ház határozata alá tartozik, vájjon a házszabályok 267. §-a szerint felveszi-e ezeket a pótlásokat és módosításokat a jegyzőkönyvbe, igen vagy nem. Azonban az én felfogásom viszont ezzel szemben az, hogy az igen t. elnök ur abban az irányban, vájjon a jegyzőkönyv korrektül van-e felvéve vagy nem, direktívákat, vagy elnöki rezüméket itt nem adhat. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) E tekintetben egyedül a ház illetékes annak elbírálására, hogy az a jegyzőkönyv korrektül van-e felvéve, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) fedi-e a tényállást, fedi-e a megtörtént tényeket vagy nem. Epén ezért határozni fog majd a felvetett módosítások, illetőleg az én felfogásom szerint ebben az esetben pótlások felett. Nem helyes az igen tisztelt elnök urnak az a felfogása, hogy ezeket a módosításokat, jobban mondva pótlásokat kumulative akarja szavazásra feltenni. Szerintem csak akkor állna ez meg, — bár akkor sem tökéletes egészében — ha azok a jegyzőkönyv tartalmával, illetőleg a jegyzőkönyvnek miként való felvételével eUentétben állanának. Azonban a most javasolt indítványok, illetőleg helyesebben pótlások nem is annyira a jegyzőkönyvvel szemben állanak meg, mint inkább a jegyzőkönyv mellett, sőt egyenesen a jegyzőkönyv kiegészitéseképen. Azt azután a ház fogja elhatározni, hogy a 267. §. szerint fel kell-e venni ezeket a pótlásokat a jegyzőkönyvbe vagy sem. A mikor a ház ilyen kérdésekben határoz, természetesen a ház határozatát az egyes képviselők szavazati aránya dönti el. Hogyan méltóztatik már most az igen tisztelt elnök urnak ezt képzelni, ha a pótlásokat kumulativ szavazásra teszi fel, a mikor én vagy Molnár János t. képviselőtársam, vagy bárki, a ki az egyik módosítást fogadja el, nincs abban a helyzet ben, hogy a többire nézve szintén