Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

356". országos ülés Wlé márczim 4-én, hétfon. 28Í talanságot vagy törvénytelenséget tűrni semmikép nem hajlandó. Ennek daczára van szerencsém felszólalni, és pedig a jegyzőkönyv mellett. T. képviselőtársam Justh János ugyanis kétrendbeli indítványt tett, bár egy íejezet alatt, és ez a két indítvány ekként szól: vétessék be a jegyzőkönyvbe először az, hogy az elnök ur a Szmrecsányi György képviselő által zártülésre vonatkozólag beterjesztett ivet összegyűrte és eldobta, a másik pedig, hogy egy idegen férfiú betolakodott ide az elnöki székre, és ott dulakodásba kezdett. Az ellen, hogy ez az utóbbi bevétessék a jegyzőkönyvbe, semmi kifogásom sincs. De a t. elnök ur annak az ivnek összegyürésére és eldobására olyan igazán elegáns, lovagias (Igaz! Ugy van ! jobbfelöl.) és lojális nyilatkozatot tett, (Élénk helyeslés jobbfelől.) melynél fogva az én lovagias érzésem nem engedi és nem tűri, (Helyeslés és taps a jobboldalon.) hogy annak, a miért ő igazán nemesen megvezeklett, a jegyzőkönyvben nyoma legyen. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : T. ház ! (Zaj.) Egy pontra vonatkozólag megjegyzést kell tennem, a mennyiben ez a jegyzőkönyvvel kapcsolatba hozható. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !} Méltóztatott Polónyi Dező képviselő urnak a napló, szünet utáni részét felolvasni. Erre megjegyzem, hegy én igenis, mikor harmadszor megnyitottam az ülést, (Zaj.) iparkodtam a saját beszédem befejezésével a napirendre javaslatot tenni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur felolvasta az egészet, de az utolsó szó elhagyásával, mikor ugyanis azt mondtam, hogy az ülést felfüggesztem. Ebből világosan látható, hogy magam meggyőződtem arról, hogy a zajban elveszett a szavam, s nem akarván egy oly határozatot hozatni a házzal, a melyet nem tartok házszabályszerünek, az ülést felfüggesztettem, de meg azért is felfüggesztettem, mert egy zártülést kérő iv volt előttem, és annak megtartását azután akartam elrendelni. (Zaj.) Tehát egészen korrekten jártam el. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kísérlet volt.) Nem tehetek róla, hogy zajongtak, vagy felálltak. Én a gyorsíróktól kérdeztem meg, hogy hallották-e szavamat és mikor észrevettem, hogy a házban olyan zaj uralkodik, hogy nem lehetett hallani sem a kérdés feltevését, sem a szavazás eredményét, akkor nem azt mondtam, hogy az ülést bezárom, hanem azt, hogy az ülést felfüggesztem. (Ugy van ! a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy ezek után a további vitatkozásnak e kérdésben helye nincsen. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Polónyi Dezső (szólásra emelkedik). Elnök: Tessék majd azután! Most következik a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó indítványommal szemben tett ellenindítványok felett a határozathozatal. KÉPYH. NAPLÓ 1910 —1915, XV. KÖTET. Megjegyezni kívánom azonban, hogy a jegyzőkönyv teljesen korrekt, teljesen házszabályszerü, a mint azt a házszabályok 267. §-a előírja. Ez a szakasz a következőképen szól (olvassa) : »A jegyzőkönyvbe foglaltassék : a) a szavazás alá került kérdés szószerinti szerkezetében; b) a szavazás eredménye ; c) a hozott határozat«. A mi a régi gyakorlatot illeti, — minthogy erre méltóztatott utalni — bátor leszek 1907 április 15-éről felolvasni a naplóból olyan esetet, a mely a régi gyakorlatnak megfelelő volt. Felolvasom ugyanis azt az esetet, a mely az akkori elnök- urnak Ugron Gábor volt képviselő úrral szemben követett álláspontját fejezi ki. (Halljuk! jobbról.) A jegyzőkönyv felolvasása után az elnök a következőket mondotta (olvassa) : »Nekem egy észrevételem van a jegyzőkönyvre. Nevezetesen az elnöknek azon kijelentése után, hogy a vita bezáratott, a naplóból átvétetett egy rész : az, hogy a vita bezárása körül vita indult meg. Ez nem a jegyzőkönyvbe, hanem a naplóba való ; ennélfogva kérem, hogy ez a rész a jegyzőkönyvből hagyassék ki.« Erre Ugron Gábor képviselő ur felállott és kérte a kifogásolt résznek a jegyzőkönyvbe való felvételét, mire az elnök újra kijelentette, hogy (olvassa) : »Az nem lehet kérdés tárgya, s a felett, azt hiszem, vitatkozni nem lehet, hogy felesleges-e, vagy nem felesleges valaminek a jegyzőkönyvbe való foglalása. A házszabályok világosan, imperative rendelkeznek arról, hogy mi foglaltassék a jegyzőkönyvbe. A házszabályok 267. §-a ezt mondja : A jegyzőkönyvbe foglaltassék : először a szavazás alá került kérdés szószerinti szerkezetében ; másodszor a szavazás eredménye ; harmadszor a hozott határozat. Nos tehát, itt a jegyzőkönyvbe olyan rész van felvéve, a mi nem esik a 267. §-nak rendelkezése alá, hogy a hozott határozatot kell a jegyzőkönyvbe foglalni. Ennélfogva annak semmi körülmények között nincs helye a jegyzőkönyvben, mert hiszen az a naplóban úgyis benne van, és erre nézve határozat nem hozatott. Kérem tehát, méltóztassanak a házszabályok 267. §-ának szem előtt tartásával ezt a részt, a mely a házszabályok szerint nem való a jegyzőkönyvbe, ebből kihagyni.« Erre Ugron Gábor megint azt mondotta, hogy a házszabályokban csak az a minimum van felvéve, a melyet a 267. §. szerint a jegyzőkönyvbe kell foglalni. Erre az elnök ur ezeket mondotta (olvassa) : »Bocsánatot kérek, a 267. §. nem azt mondja, hogy legalább ennek kell a jegyzőkönyvben foglaltatnia, hanem megállapítja azt, hogy minek keU a jegyzőkönyvben foglaltatnia. A miben határozat nem hozatott, a mi a vita tárgya volt, a nélkül, hogy arra nézve határozat hozatott volna, az csak a naplóba való és nem a jegyzőkönyvbe. Arra nézve, hogy mi történt a vita során, milyen felszólalások hangzottak el stb., a napló az irányadó. Különben méltóztassanak határozni, de én azt hiszem, hogy 36