Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

356". országos ülés Wlé márczim 4-én, hétfon. 28Í talanságot vagy törvénytelenséget tűrni semmi­kép nem hajlandó. Ennek daczára van szerencsém felszólalni, és pedig a jegyzőkönyv mellett. T. képviselőtársam Justh János ugyanis két­rendbeli indítványt tett, bár egy íejezet alatt, és ez a két indítvány ekként szól: vétessék be a jegyzőkönyvbe először az, hogy az elnök ur a Szmrecsányi György képviselő által zártülésre vo­natkozólag beterjesztett ivet összegyűrte és el­dobta, a másik pedig, hogy egy idegen férfiú be­tolakodott ide az elnöki székre, és ott dulakodásba kezdett. Az ellen, hogy ez az utóbbi bevétessék a jegyzőkönyvbe, semmi kifogásom sincs. De a t. elnök ur annak az ivnek összegyürésére és eldobására olyan igazán elegáns, lovagias (Igaz! Ugy van ! jobbfelöl.) és lojális nyilatkozatot tett, (Élénk helyeslés jobbfelől.) melynél fogva az én lovagias érzésem nem engedi és nem tűri, (He­lyeslés és taps a jobboldalon.) hogy annak, a miért ő igazán nemesen megvezeklett, a jegyzőkönyv­ben nyoma legyen. (Élénk helyeslés és taps a jobb­oldalon.) Elnök : T. ház ! (Zaj.) Egy pontra vonatkozó­lag megjegyzést kell tennem, a mennyiben ez a jegyzőkönyvvel kapcsolatba hozható. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !} Méltóztatott Polónyi Dező képviselő urnak a napló, szünet utáni részét felolvasni. Erre megjegyzem, hegy én igenis, mikor harmadszor megnyitottam az ülést, (Zaj.) iparkodtam a saját beszédem befejezésével a napirendre javas­latot tenni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur felolvasta az egészet, de az utolsó szó elhagyásával, mikor ugyanis azt mondtam, hogy az ülést felfüggesztem. Ebből világosan látható, hogy magam meggyőződtem arról, hogy a zajban el­veszett a szavam, s nem akarván egy oly határo­zatot hozatni a házzal, a melyet nem tartok ház­szabályszerünek, az ülést felfüggesztettem, de meg azért is felfüggesztettem, mert egy zártülést kérő iv volt előttem, és annak megtartását azután akartam elrendelni. (Zaj.) Tehát egészen korrekten jártam el. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kísér­let volt.) Nem tehetek róla, hogy zajongtak, vagy fel­álltak. Én a gyorsíróktól kérdeztem meg, hogy hallották-e szavamat és mikor észrevettem, hogy a házban olyan zaj uralkodik, hogy nem lehetett hallani sem a kérdés feltevését, sem a szavazás eredményét, akkor nem azt mondtam, hogy az ülést bezárom, hanem azt, hogy az ülést fel­függesztem. (Ugy van ! a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy ezek után a további vitat­kozásnak e kérdésben helye nincsen. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon és a középen.) Polónyi Dezső (szólásra emelkedik). Elnök: Tessék majd azután! Most következik a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó indítványommal szemben tett ellen­indítványok felett a határozathozatal. KÉPYH. NAPLÓ 1910 —1915, XV. KÖTET. Megjegyezni kívánom azonban, hogy a jegyző­könyv teljesen korrekt, teljesen házszabályszerü, a mint azt a házszabályok 267. §-a előírja. Ez a szakasz a következőképen szól (olvassa) : »A jegyző­könyvbe foglaltassék : a) a szavazás alá került kérdés szószerinti szerkezetében; b) a szavazás eredménye ; c) a hozott határozat«. A mi a régi gyakorlatot illeti, — minthogy erre méltóztatott utalni — bátor leszek 1907 április 15-éről felolvasni a naplóból olyan esetet, a mely a régi gyakorlatnak megfelelő volt. Fel­olvasom ugyanis azt az esetet, a mely az akkori elnök- urnak Ugron Gábor volt képviselő úrral szemben követett álláspontját fejezi ki. (Halljuk! jobbról.) A jegyzőkönyv felolvasása után az elnök a következőket mondotta (olvassa) : »Nekem egy észrevételem van a jegyzőkönyvre. Nevezetesen az elnöknek azon kijelentése után, hogy a vita bezáratott, a naplóból átvétetett egy rész : az, hogy a vita bezárása körül vita indult meg. Ez nem a jegyzőkönyvbe, hanem a naplóba való ; ennélfogva kérem, hogy ez a rész a jegyzőkönyv­ből hagyassék ki.« Erre Ugron Gábor képviselő ur felállott és kérte a kifogásolt résznek a jegyzőkönyvbe való felvételét, mire az elnök újra kijelentette, hogy (olvassa) : »Az nem lehet kérdés tárgya, s a felett, azt hiszem, vitatkozni nem lehet, hogy felesleges-e, vagy nem felesleges valaminek a jegyzőkönyvbe való foglalása. A házszabályok világosan, impera­tive rendelkeznek arról, hogy mi foglaltassék a jegyzőkönyvbe. A házszabályok 267. §-a ezt mondja : A jegyzőkönyvbe foglaltassék : először a szavazás alá került kérdés szószerinti szerkezeté­ben ; másodszor a szavazás eredménye ; harmad­szor a hozott határozat. Nos tehát, itt a jegyző­könyvbe olyan rész van felvéve, a mi nem esik a 267. §-nak rendelkezése alá, hogy a hozott hatá­rozatot kell a jegyzőkönyvbe foglalni. Ennélfogva annak semmi körülmények között nincs helye a jegyzőkönyvben, mert hiszen az a naplóban úgyis benne van, és erre nézve határozat nem hozatott. Kérem tehát, méltóztassanak a házszabályok 267. §-ának szem előtt tartásával ezt a részt, a mely a házszabályok szerint nem való a jegyzőkönyvbe, ebből kihagyni.« Erre Ugron Gábor megint azt mondotta, hogy a házszabályokban csak az a minimum van felvéve, a melyet a 267. §. szerint a jegyzőkönyvbe kell foglalni. Erre az elnök ur ezeket mondotta (olvassa) : »Bocsánatot kérek, a 267. §. nem azt mondja, hogy legalább ennek kell a jegyzőkönyvben foglaltatnia, hanem megállapítja azt, hogy minek keU a jegyző­könyvben foglaltatnia. A miben határozat nem hozatott, a mi a vita tárgya volt, a nélkül, hogy arra nézve határozat hozatott volna, az csak a naplóba való és nem a jegyzőkönyvbe. Arra nézve, hogy mi történt a vita során, milyen felszólalások hangzottak el stb., a napló az irányadó. Különben méltóztassanak határozni, de én azt hiszem, hogy 36

Next

/
Thumbnails
Contents