Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-355

270 355. országos ülés 1912 márczius 2-án, szombaton. beszélnek. Beszéljen arról, a miről akar. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Hegyi Árpád : Mindenki arról beszél, a miről akar ! Szabó István (nagyatádi) : Biztosíthatom t. képviselőtársamat, hogy volt olyan többségem a választásnál, mint neki és mandátumomat minden vesztegetés nélkül nyertem el. (Za,j.) A 225. § megsértését látom abban is, hogy az elnök Kenedi Géza t. képviselőtársam indítványát szavazásra bocsátotta. Kenedi Géza képviselő ur ugyanis, elvállalva a javasasszony szerepét, elsőnek próbált dönteni egyet a házszabályokon. Erre házszabályvita indult meg és az igen t. elnök ur akkor a következő kijelentést tette : (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) »Az elnöknek természetes kötelessége pártatlanságából kifolyólag minden indítványt, a mely ház bármely oldaláról beterjesztetik, házszabály szeriien kezelni, felülbírálni az indítványokat, a melyek, mondjuk, mint tegnap is Id jelentettem, materialiter vagy formailag a házszabályokkal ellenkeznek. Ebben a tekintetben tegnap nézeteltérés volt közöttünk; én ma is konzekvens vagyok ; azokat az indítványokat, a melyek házszabályellenesek, azokat ab ovo, elnöki jogomból kifolyólag visszautasítom.« Ez magának az elnök urnak a kijelentése volt és mégis Kenedi Géza t. képviselőtársam indítványát, a melynek egy részéről elismerte, hogy házszabályellenes, szavazásra bocsátotta. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A 197. § előírja, hogy hetenként kétszer, szerdán és szombaton, az elnök felolvastatja az indítvány- és interpelláczióskönyvet. Ez a felolvasás nem történt meg, és nem tétetett elég a 239. § rendelkezésének sem, a mely szerint az elnök minden hónap első ülésében be kell, hogy mutassa mindazon indítványok és interpellácziók jegyzékét, a melyekre nézve a ház még nem határozott, illetőleg a melyekre még feleletet nem adatott. Ha valamely napon a tárgysorozatba felvett tárgyak elmaradnak, akkor, azt hiszem, azokat a másik nap kell folytatólagosan elintézni. Ali ez az elnöki előterjesztéssel összefüggő tárgyakra is, a melyeket közvetlenül az elnöki előterjesztés után kellene elintézni, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Az interpellácziók jegyzékét márczius első napján közvetlenül az előterjesztések után fel kellett volna olvastatni, mert nem képzelem azt, hogy ha a a házszabály előírja az interpellácziók jegyzékének minden hó elsején való bemutatását, akkor ennek akkor tegyenk eleget, a mikor már a napirend felében vagy kétharmadában benn vagyunk a tárgyalással. A házszabálynak ilyen alkalmazását nem tarthatom helyesnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A tegnapi esetre vonatkozólag, a mikor az igen t. elnök ur az ülés végén feltette a kérdést, teljesen osztozom gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam felfogásában. A házszabályok 225. §-a kimondja, hogy a kérdést ugy kell feltenni, hogy igennel vagy nemmel lehessen szavazni. A kérdés olyan zajban lett feltéve, hogy arra igennel vagy nemmel felelni lehetetlen lett volna. Ahhoz, hogy a képviselő szabadon gyakorolhassa a dolgát, igennel vagy nemmel szavazhasson, mindenesetre feltétlenül szükséges, hogy előbb olyan csend legyen, hogy az elnök kérdésével minden képviselő tisztában lehessen. Még nagyon röviden az elnöki pártatlanságról akarok megemlékezni. Az elnök ur többször kijelentette, hogy minden párton felülállva, kezeli a házszabályokat és egyik pártot sem részesítheti előnyben a másik felett. Az elnök ur kijelentéseit kétségbevonni nem akarom, de tényleg ugy van a dolog, hogy az elnök ur a képviselőház egyik pártjával megállapodik előre a házszabályok alkalmazására nézve. Már pedig, ha a képviselőház elnöke az egyik pártnak módot nyújt arra, hogy akaratát a házszabályok magyarázatánál érvényesíthesse, akkor az elnöki pártatlanságra nézve azt is kötelezőnek tartanám, hogy a képviselőház másik pártjaival is ugyanazt cselekedje. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem igen szoktam a gyanúsítás fegyverével élni, de azt a pártatlanságot, vagy pártokon felülállást nem látom azzal beigazolva, ha a képviselőház elnöke csak az egyik párt akaratát, azt előre tudva, akarja itt a házban keresztülereszteni. Ehhez csak azt teszem még hozzá, hogy a házszabályok régóta kezeltetnek már bizonyos irányban ; a házszabályok módosítása nem történt meg, azokat tehát másképen magyarázni, mint a hogy ez eddig történt, jogosan nem lehet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ez nem így van, akkor fölösleges a házszabály, hanem akkor az elnök diktátori hatalma dönt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Sokszor hivatkozunk azokra a nagynevű emberekre, a kik a házszabályokat megalkották . . . Br. Hámos Antal : Komolyabb emberek részére csinálták ! Szabó István : . . . Azok tudták, mit csinálnak, tudták, hogy a házszabályokra a magyar nemzetnek szüksége van. En tehát arra kérem a t. többséget, magának a háznak érdekében is, hogy ezt a régóta fennálló házszabályt ne igyekezzenek holmi javasasszony - kuruzslásokkal elferdíteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző: Csermák Ernő! Polónyi Dezső: Halljuk Esterházy kérdésére I a választ ! Csermák Ernő : A lefolyt napokban a ház'. szabályoknak annyi szakaszáról volt szó, a melyek ] az én nézetem szerint helytelenül kezeltettek, hogy a magam részéről is több szakasz alkalmazásához vagyok bátor hozzászólni. (Halljuk I Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elsősorban meg kell állajjitanom azt, hogy bármennyire meg kellett bíznunk és meg is bíztunk annak idején az igen t. elnök ur azon kijelentésé| ben, hogy ő a házszabályokat az előbbi elnökök i szellemében fogja kezelni, meg kell állapitanunk, I hogy ez a bizalmunk igazolást nem nyert. (Ugy