Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-355
35-'). országos ülés 191% m van! a szélsőbaloldalon.) Lehetséges, hogy szivében megőrizte ezt a szellemet az igen t. elnök ur, de .kifejezésre egyáltalában nem juttatta és maga a házszabályok gyakorlatának anj r aga egyáltalában nem nyert beigazolást abban az eljárásban, a melyet az elnöki székből követ. Ezeknek a szakaszoknak szempontjából, a melyeket én sértve látok, méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak először is különösen arra az eljárásra, a melyet az igen t. elnök ur nyitott meg, a mikor a szabadságkérésekkel kapcsolatban azt proponálta, hogy azok a napirend előtt tárgyaltassanak. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Én azt hiszem, hogy ezt a kérdést nem lehet ugy felfogni . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Csermák Ernő: ... a mint az igen t. elnök ur felfogta, nem lehet ugy felfogni, mintha itt ez alkalommal velünk, ellenzékkel szemben valami szívességet gyakoroltak volna. Mert azt hiszem, hogy mi mindannyian, a kik ezen az oldalon ülünk, abban a nézetben vagyunk, hogy mi szívességeket nem kérünk, mi azt kérjük és kívánjuk, hogy a házszabályok pontosan betartassanak és velünk szemben semmiféle elnézés, engedékenység vagy kivétel ne gyakoroltassák. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert vagy megegyezik a házszabályok szelleme azoknak betűszerinti szövegével és alkalmazásával, vagy nem egyezik meg, és ha nem egyezik meg, akkor nem is kell azt velünk szemben alkalmazni. Ámde itt abban a nézetben vagyok, hogy az igen t. alelnök ur nagyon is helyesen magyarázta a házszabályokat akkor, a midőn kimondotta, hogy ő természetesen alkalmazandó elvnek tartja, hogy a szabadságolási kérvények elintézése napirend előtt történjék. Ebben a tekintetben magam is ahhoz a felfogáshoz csatlakozom, hogy igenis a napirendnek kétféle tárgyai vannak, a mint azt a napirend kinyomatott példányaiban az elnök ur is elismerte. Elsősorban vannak olyan részei a napirendnek, a melyek szorosan véve a házszabályok értelmében alkalmazandók és állandóan elintézendő részt képeznek és olyanok, a melyeken változtatni nem lehet. Másrészt! pedig vannak a napirendnek olyan dolgai, a melyek a ház határozatával állapittatnak meg és időnként változás alá esnek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek a felfogásnak helyessége kitűnik a 250. §. helyes értelmezéséből is, a mely szakasz azt mondja, hogy az elnök a ház határozata szerint megnyitja és eloszlatja a gyűlést, kitűzi a napirendet és azt a házban kifüggeszti. Folytatásképen azonban ez a szakasz megállapítja azt is, hogy az elnök előadja a beadványokat, a házszabályok értelmében vezeti és bezárja a tanácskozásokat, felteszi a kérdést és kimondja a ház határozatát. Itt tehát a házszabály szoroson kötelességévé teszi az elnöknek, hogy a beadványokat előadja, egy másik szakaszban pedig arról is rendelkezik, árczius %-án, szombaton. 271 hogy ez az előadás a beadvánvok rövid ismertetéséből áll. Ha mindezt összevetjük a 197. §. tartalmával, a mely szakaszból világosan kitűnik, hogy mindezeknek a szorosan, vett és változó napirend előtt kell történniök, akkor ebből az következik, hogy ennek a napirendelőtti dolognak a következő gyűlésben is napirendelőttinek kell lennie. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Napirend előtt kell tehát ezt a kérdést elintézni, és nem csinálhatjuk azt, hogy megváltoztatjuk a napirendelőtti kérdések sorrendjét és összekeverjük a voltaképeni napirenddel, a mint ezt Antal Géza t. képviselőtársunk javaslata czélozta. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez ma egy házhatározat, a melyet megváltoztatni már a háznak módjában nem áll, azonban a jövőre nézve semmiesetre sem képezhet preczedenst. mert egy ilyen preczedensre, a mely a házszabályokkal világosan s nyilvánvalólag ellenkezik, egyáltalában nem lehet hivatkozni és nem szabad ennek a ház további gyakorlatában meghonosodnia és megcsontosodnia. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az igen t. elnök ur még arra is hivatkozott, hogy esetleg az elnök tetszéstől függ az is, hogy előterjeszti-e vagy nem terjeszti elő a beadványokat ; hogy megteszi-e vagy nem teszi meg előterjesztéseit, szóval ugy tüntette fel a dolgot, mintha ennek a kérdésnek az elintézése voltaképen az elnök önkényére volna bizva. Ez is olyan felfogás, a melyet mi magunkévá nem tehetünk és a mely ellen szintén tiltakoznunk kell. Az elnök jogköre és kötelességei a házszabályokban szorosan körül vannak irva, és a mikor az elnök jogkörére és kötelességeire nézve a házszabályok a jelentő módot alkalmazzák, akkor nem tették egyúttal annak az elnöknek önkényétől, kénye-kedvétől függővé azt, hogy meg akarja-e tenni azokat a rendelkezéseket, a melyek a házszabályokban foglaltatnak. (Igaz I Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Csermák Ernő: A mikor tehát azt mondja a házszabályok 251. §-a, hogy az elnök megnyitja a ház ülését, akkor csak ugy rendelkezik, mint a mikor pl. azt mondja, hogy az elnök előterjeszti a beadványokat. Kérdem, t. ház, jogában áll-e az elnöknek azt mondani, hogy »én nem fogom megnyitni az ülést«, »nem fogom az ülést berekeszteni*, »nem fogom a beadványokat előtérj eszteni.« ? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Vájjon képzelhető-e a házszabályoknak olyan magyarázata, hogy tisztán az elnök önkényére bizassék az, hogy akar-e ülést tartani vagy nem ? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza: Vagy erre a többséget megszavaztatni ! Csermák Ernő: Én a mai viszonyok között nem kételkedem abban, hogy az elnök ur esetleg ilyen kérdésre nézve is megengedi annak az indítványnak megtételét, a melyen pl. Antal Géza képviselő ur egv, nézetem szerint a házszabályt
