Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-355

355. országos ülés 1912 de a házszabályok értelmében őt ezekért rendre­utasítom. (Zaj.) Kérem egyszersmind a képviselő urat, tartózkodjék az üyen kifejezésektől és ne kényszeritsen engem arra, Hogy vele szemben a házszabályok teljes szigorát alkalmazzam. (He­lyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás a szélső­baloldalon.) Justh Gyula: Majd bizonyítani fogunk! Gr. Esterházy Mihály: A február 29-iki és márczius 1-i ülésekben történtek arra mutatnak, hogy az elnök ur, a ki a harcz első etapjában Ber­zeviczy Albert volt elnök úrral és Kabos Ferencz akkori alelnök úrral szolidárisán, mindnyájunk megelégedésére, teljesen pártatlanul kezelte a ház­szabályokat, most uj helyzetet lát. . . Holló Lajos: Uj reményeket! Gr. Esterházy Mihály : . . . maga előtt, a ház­szabályokat más módon akarja értelmezni és el akar térni attól a szellemtől, a mely eddig gyakor­latban és szokásban volt. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbfelől.) En nem vonom kétségbe azt, hogy az elnök ur nem akar nyíltan szembehelyezkedni a ház­szabályoknak kifejezett rendelkezéseivel, hanem nagyon sok jel odamutat, hogy holmi csavarintá­sokkal. . . (Nagy mozgás, zaj és élénk jelkiáltások a jobboldalon és a közéfen : Rendre !) Farkas Pál: A mentelmi bizottsághoz ! (Foly­tonos zaj. Felkiáltások jobbfelől: Halljuk az el­nököt !) Elnök (csenget) : T. ház ! Kijelentem . . . Gr. Esterházy Mihály : Én nem akarok semmi­féle . . . (Felkiáltások jobbfelől: Az elnök beszél. !) Elnök: Kijelentem, hogy a mennyiben a t. képviselő ur személyem ellen támad, (Zaj.) eset­leg többet is vagyok hajlandó elviselni, de az el­nöki tekintély szempontjából nem engedhetek meg... Justh Gyula: Az elnöki székben kell meg­óvni az elnöki tekintélyt! Elnök: . . . olyan tényeket, a melyek a ház­szabályokkal ellenkeznek és eltérnek azon mér­téktől, a mely mellett szabad kritikát lehet al­kalmazni. (Helyeslés jobbfelől.) A használt kifejezésért pedig ismételten rendre­utasítom a képviselő urat. (Élénk helyeslés jobb­felől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Esterházy Mihály: A legutóbbi napok eseményei odavezettek minket, hogy pártunk ne­vében a nélkül, hogy a felvetendő kérdés érdemére nézve nyilatkoznék, a következő felhívást intézem az igen t. elnök úrhoz ! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. (Olvassa) : Az elmúlt napok sajnálatos eseményei felett a párt napirendre nem térhet. Mielőtt azonban álláspontjukat az egyes tagok előterjesztenék, felkérem a t. elnök urat, nyilatkoztassa ki a ház szine előtt, volt-e előzetesen tudomása Kenedi Géza (Élénk derültség a jobboldalon. Halljuk ! Hall­juk ! a szélsőbaloldalon.) és volt-e előzetes tudo­mása Antal Géza képviselő urak tegnapi inditvá­nyáról? Ha igen, azok benyújtásához hozzájárult-e? árczius 2-án, szombaton. 267 (Elénk derültség jobbfelől. Helyeslés és tapsok a szélsőbaloldalon.) Beszkid Antal jegyző : Gróf Batthyány Tivadar (Felkiáltások : Halljuk az elnököt!) Polónyi Dezső: Volt-e előzetesen tudomása ? Hock János: Qui tacet consentire videtur ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! A házszabályoknak a tanácskozás rendjéről szóló második fejezetéhez, a szavazásról szóló fejezethez, valamint azokhoz a rendelkezésekhez, a melyek a kérdés feltevése körül forognak, kérek szót, de szót kérek szeméfyes kérdésben is. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Személyes kérdésben és a ház­szabályokkal kapcsolatosan annyiban, a meny­nyiben készséggel elismerem, hogy ez a t. elnök urnak nem rossz indulatából történt, de az előbb, a midőn a kérdés feltevéséről volt szó, el üttettem attól a jogomtól, hogy a kérdés feltevéséhez szól­hassak. Két izben is jelentkeztem. Az elnök ur akkoriban nyilatkozott és intett felém a kezével, a mi a t. elnök urnak velem és a ház sok tagjával szemben igen gyakran követett eljárásából ki­folyólag azt jelentette, hogy : most én beszélek, azután fog az ur a házszabályok értelmében szó­hoz jutni. En azonban e joghoz nem jutottam, mert amidőn a t. elnök ur befejezte beszédét, rögtön feltette a kérdést. Kérem a t. elnök urat, hogy más­kor ne vonja meg a lehetőséget, hogy a házszabály­adta jogomnál fogva a kérdéshez hozzászólhassak. Ez az egyik, a mit kénytelen vagyok mondani. Kénytelen vagyok továbbá felemliteni azt is, hogy itt a nélkül, hogy a meghozott határozat ellen óvást akarnék kifejezni, egyszerűen azért szólalok fel, hogy a házszabályok biztositotta eljárást minden körülmények közt és minden alkalommal respek­táljuk. A mennyiben a házszabályok nem tartat­nak meg, nekünk akkor, a midőn a házszabályok értelmében erre módunk van, jogunk van a ház­szabályok czimén felszólalni. Óvakodtunk attól, hogy a jegyzőkönyv hite­lesitése alkalmából oly kérdéseket hozzunk szóba, a melyek nem állnak szorosan a jegyzőkönyv hite­lesitésével kapcsolatban. (Zaj. Elnök csenget.) Ezért vagyok kénytelen most egynéhány oly kérdést felemliteni, a melyek határozottan a ház­szabályok elbírálása alá tartoznak. Egyik ily kérdés az, hogy itt — mi csűrés-csavarás — izga­tott a hangulat, izgatott a ház tanácskozása és bármennyire igyekezzünk itt is, odaát is türtőz­tetni magunkat, a zaj el nem kerülhető. Már pedig mihelyt zaj van, a kérdés feltevését hallani nem lehet. Ha tehát a t. elnök ur szavazásra akar bocsátani valamely kérdést, akkor kérnem kell, hogy ne tegye azt fel ugy, mint tegnap, a leg­nagyobb zaj közepette, mert az, hogy ebből itt zűrzavar keletkezett és konfúzió történt, onnan eredt, hogy az igen t. elnök ur nem csinált előbb rendet, hanem zajban tette fel a kérdést. Nem aka­rok semmiféle intencziókat ebbe belemagyarázni, mert van az elnök urnak elég gyakorlata a ház tanácskozásai vezetésében, hogy tudja azt, hogy 34*

Next

/
Thumbnails
Contents