Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-354

244 35í. országos ülés 19íz márczius 1-én, pénteken. még a határnapot is naptárszerűleg állapítja meg. Ez a 239. §., a mely az elnöknek naptári határidő szerint teszi kötelességévé, hogy az el nem intézett indítványok és interpelláoziók tekintetében minden hónap első ülésén tegyen előterjesztést. Ettől el nem térhet, hacsak a ház egyhangúlag máskép nem határoz. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Akkor sem !) Nemine contra dicente lehet, mert a ház souverain, de egy ember felszólalása teljesen elégséges arra, hogy a házszabályok rendelkezése végrehaj tassék. Kozma Andor: Nye pozvolim ! Polónyi Géza: Nye pozvolim ? Ez a házszabály véletlenül olyan, hogy a képviselőket többre becsüli, mint egy ember véleményét. (Elnök csenget.) Ez alkotmányos garanczia, a melytől nem volna helyes eltérni. Farkas Pái: Lengyelországban is alkotmányos garanczia volt! Ott is igy csinálták ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Galicziában volt az! Farkas Pál: Azért lett azzá ! Polónyi Géza: A theoretikus vitatkozások teréről bátran letérhetünk. A nye pozvolimon kivül más alkalommal történelmi példákat bőven idézek majd, a melyek arra utalják a képviselőket, hogy a házszabályok rendelkezéseit megtartsák. (Zaj. Elnök csenget.) Miután igy áll a dolog, egészen tiszta és világos, hogy akkor, mikor a tegnajá ülés folyamán egy tárgy van, a mely fölött véleményeltérés volt, sőt konkrét indítványok tétettek, a melyeket azután az elnök ur, mint a ház által meghatározott napirendet, külön napirendre is tűzött, meghatározván, hogy azok a véderő-reform előtt fognak elintéztetni. Ezekre a tegnap a ház határozatából napirendre tűzött tárgyakra csak azután lehet rátérni, ha és a mennyiben a házszabályok által ezen ülésre kötelezőleg előirt tárgyak már elintéztettek. Ennek folytán a t. elnök ur lesz kegyes a házszabályok 239. §-a imperativ rendelkezésének eleget tenni és az el nem intézett interpellácziók, illetőleg indítványok tekintetében jelentését előterjeszteni. A második dolog, a mit meg akarok jegyezni, a házszabályok 213. §-ára vonatkozik. Az elnök ur ugyanis előállott itt egy kérdés feltevési inditványnyal, a mihez kétségtelenül joga van, de csak a befejezett vita után, ha szólásra már senki sem jelentkezett. E szakasz azt mondja (olvassa) : >>Ha szólásra többé senki sincs feljegyezve, az elnök kérdést intéz a házhoz az iránt, van-e szólni kivánó stb., azután felteszi a kérdést, a mely kérdésfeltétel felett külön tanácskozásnak van helye a ház szabályai szerint. (Zaj jobbfelől.) Ámde a kérdést feltenni addig, a mig szólásra jelentkezett szónokok vannak, a mig az elnök ur azt sem tudja, hogy az illető szónok, a ki fel van jegyezve, mit akar kérdés tárgjrává tenni : ez olyan szokatlan neme volna a házszabály-kezelésnek, melynél félő, hogy gúny tárgyává lennénk az egész világon. (Zajos felkiáltások jobbfelől: Már vagyunk !) Én konstatálni kívánom — és azt hiszem, hogy ebben az elnök ur támogatni fogja álláspontomat és igazolni fogja, hogy ez igy van — itt egy, a ház elé kerülő olyan kontroverz kérdésről van szó melynél az elnök ur Kenedi képviselő urnak megengedte — helyesen tette — hogy indítványt terjeszszen elő. Lehetetlen elhinnem, hogy Návay elnök ur ezt a jogot csak Kenedi urnak akarná biztosítani. Itt, Magyarország képviselőházában nekem is megvan az a j ogom, a mely Kenedi képviselő urnak megvan ; én is akarok egy elleninditványt benyújtani e tárgyhoz, én is feliratkoztam szólásra, és fel vannak irva többen, a kik e képviselői jogukat gyakorolni akarják. Arra kérem tehát az elnök urat, legyen kegyes türelemmel megvárni, hogy milyen kérdést akarok én feltétetni és mi felett kívánok én szavaztatni. (Derültség jobbfelől.) Senkisem fogja megakadályozni a képviselő urakat abban, hogy az én álláspontomat érdemlegesen helyteleknek minősitsék és leszavazzák, de engedelmet kérek, azt, hogy én a felvetett kérdéssel szemben a vitának micsoda anyagát akarom előterjeszteni, mégis csak méltóztassék reám bizni. (Felkiáltások jobbfelől: Hohó !) Ezt teszem én az én jogom alapján és szívesen engedem át a t. képviselő uraknak, hogy a saját álláspontjukat maguk fejtsék ki. Hanem, t. ház, hogy a kérdés feltételéről tanácskozzék egy képviselőház, mielőtt 30—40 képviselőnek a véleményét tudná, hogy miről akar beszélni, (Felkiáltások jobbfelől: Tudjuk !) ez mindenesetre egy olyan házszabálysértés volna, a mely konfiskálásával járna a házszabályoknak. (TJgy van ! Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Én nem bánom, ha a mélyen t. elnök ur a vita folyamán is esetleg disszertál, hogy lehetne a kérdést később feltenni, ehhez szavam nincs, sőt mentől többet disszertál, annál nagyobb köszönettel honorálom. De azután, ha a mélyen t. elnök ur ugy értené mostani kérdés-propozicziój át, mint ha a kérdés feltételét akarná tanácskozás tárgyává tenni, ez ellen ünnepélyesen tiltakoznunk kell, (Ugy van ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) mert a 213. §. szerint a kérdés feltételére csak akkor szabad és lehet rátérni, ha szólásra feljegyezve senki sincs. (ügy van ! Vgy van I a szélsőbaloldalon.) Kérem az ellenzéki jegyző urakat, legyenek szívesek hivatalosan jelenteni és a háznak bejelenteni, hogy igaz-e az, hogy több mint 10 szónok van e tárgyhoz felírva ? (Zajos felkiáltások jobbfelől: A ház jegyzői ! Rendre I) T. képviselőház ! Miután hivatalosan konstatálva van, hogy itt több szónok van feljegyezve, gondolom, nagyon jól emlékszem és erre mély tisztelettel felhívom a mélyen t. elnök ur szíves figyelmét, a november 18-diki dolog is igy kezdődött; a felirt szónokokat nem respektálták, megfosztották a képviselőket szólásjoguktól és egy senki által nem értett kérdést tettek fel. Nagyon sajnálnám, hogyha ilyen preczedensek ismét" ődnének meg itt a képviselőházban,