Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-354

354. országos ülés 1912 mert azok olyan . konzekvencziákat vonnának maguk után, melyeket elkerülni, azt hiszem, mindnyájan óhajtunk. Most már befejezéséül felszólalásomnak... (Felkiáltások jobbfelől: Kár!) akarják, hogy még beszéljek ? Kérem! (Élénk derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Közkívánatra !) Beszélhetnék, de t. képviselőtársaim talán megengedik, ha ma nem felelek meg szives felkérésüknek, hanem befejezem felszólalásomat azon konkluzummal, hogy a házszabályok alapján a mélyen t. elnök ur legyen kegyes a 239. §-ban foglalt és speczialiter a házszabályokban megállapított kötelező napirendnek megfelelőleg jelentését az interpellácziók és indítványok tekintetében előterjeszteni; (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ha pedig ezen a tárgyon ma túlestünk, akkor legyen olyan kegyes tudomásul venni, és a 213. §-nak tiszteletben tartásával evidenoziában tartani, hogy ahhoz a tárgyhoz, a melyről most szólni akart a mélyen t. elnök ur, még igen sokan akarunk szólni, mielőtt az a vita a kérdés feltételére megérhetett volna. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezeket tartottam kötelességemnek szives tudomásul végett előterjeszteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ábrahám Dezső: T. ház! Elnök: Méltóztassék megengedni, hogy talán én szólhassak előbb. (Halljuk ! Halljuk !) A mi Justh Gyula képviselő ur által felhozott házszabálysérelmet illeti, nevezetesen, hogy a 239. §. imperative elrendeli, hogy az elnök minden hónap elsején . . . Polónyi Dezső: Minden hónap első ülésében ! a Elnök : ... mindazon indítványok és interpellácziók jegyzékét bemutatja, melyekre nézve még a ház nem határozott, illetve melyekre még felelet nem adatott, erre vonatkozólag van szerencsém bemutatni egy meglehetősen vastag füzetben az ilyen interpellácziók jegyzékét. Láthatják tehát, hogy én a jegyzéket bemutatás végett előkészítettem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak meghallgatni. De már a mi az elnöki előterjesztések sorrendjét illeti, az elnök előterjesztéseit oly sorrendben teszi meg, a mint azt az ügyrend érdekében kívánatosnak látja. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: A ház határozata rendeli ! Elnök: Méltóztassanak belenyugodni abba, hogy előbb most ezt az előterjesztést intézzük el, s ne méltóztassanak akarni, hogy elismerjem, hogy a tegnapról elintézetlenül maradt előterjesztések, melyeket ma is külön elnöki előterjesztéssel hoztam a ház elé, még pedig csak kivételesen, a mai napirend alapján lettek elővéve. Én ezt a felfogást formálisan és lényegében is tagadom. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Előterjesztést tettem az ülés elején az elnökség tegnapi ígéretéhez képest. Ezt az előterjesztést fenntartom és biztosítani akarom annak elintézését; azért siettem ennek elővételével, mert ha most az márczius 1-én, pénteken. 245 indítványok és interpellácziók jegyzékét olvassak fel és ehhez ismét méltóztatnak hazzászólani, akkor alighanem kifogyunk az időből. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Holnap is idő lesz !) Mivel pedig én, és ezt gróf Batthyány Tivadar képviselő ur is meg fogja erősíteni, Ígéretet tettem, hogy a mai napon a vita e tekintetben folytattatni fog, helyt is akarok állani és az ülés elején, — méltóztassanak utánanézni — ilyen értelmű nyilatkozatot tettem is, hogy előterjesztem e dolgokat »ujból«. Akkor méltóztattak a napirendre hivatkozni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én azonban formaliter más napirendet nem ismerhetek el, mint a mit a ház tegnapi ülésén elhatározott. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A ház napirendi határozata, a melyet a tegnapi ülésen hozott, akként szól, hogy »a véderőről szóló törvényjavaslat tárgyalása.« Midőn ez kitüzetett, gróf Batthyány Tivadar képviselő ur csak ugy nyugodott bele, hogy az elnöklő alelnök ur kijelentette, a hogy a képviselő ur kívánta, hogy »a jegyzőkönyv hitelesítése után ezt a kérdést tovább fogjuk folytatni.* Bár tehát a napirend a véderő, mindazonáltal az elnökségre az a morális, nem házszabályszerű, hanem morális kötelesség háromlott, . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Eitner Zsigmond: Hát ez micsoda uj dístinkczió 1 Elnök : ... hogy előterjesztéseit . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek • csendben maradni. Az előbb, mikor a képviselő urak szóltak, én csendet csináltam, méltóztassanak engem is nyugodtan meghallgatni. Ennek a kötelezettségnek én, igenis, megfeleltem, mert első elnöki előterjesztésem Vertán Etele képviselő ur szabadság iránti kérelmének bemutatása volt, s e felett a szavazást is elrendeltem. : •••> Eitner Zsigmond : Kötelessége volt! Elnök : Kérem, helyes. És aztán előterjesztettem újból az ezzel kapcsolatos, tegnapról visszamaradt szabadságkéréseket. \ Méltóztattak a 139. §-ának betartására utalni. Ennek nagyon rövid és egyszerű módja van. Méltóztassék az elnöki előterjesztéseket tudomásul venni; méltóztassék a hosszú házszabályviták kerülésével módot adni . . . (Zajos ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Micsoda, kérem,'klotürt akar alkalmazni ? (Felkiáltások jobbfelől: Miért ne ? Azt is kiforszirozzák !) Elnök : Ha az ember azt mondja, hogy méltóztassék módot adni, ez csak nem klotür ! (Helyeslés a jobboldalon.) Én azt mondtam, hogy méltóztassék módot adni, hogy felolvastassam a jegyzéket, (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) mert máskülönben itt meddő vitatkozással telik az idő ; félkettőkor elérkezik a sürgős interpellácziók ideje ; nem leszek képes felolvastatni a jegyzéket, és épen ugy fogok járni, mint a házszabályszerűen az interpellácziós napra előterjesztett interpellá-