Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-344
8 344. országos ülés 1912 február 15-én, csütörtökön. országot és különösen azokat, a kik hivatvák az országnak és a nemzetnek érdekeit leginkább szemügyre venni: akkor azt tűztük magunk elé a mostani kormány és többség szempontjából, hogy e feladatot megoldjuk a nélkül, hogy más természetű kérdésekkel ezt összevegyitsük. Tisztán csakis a véderő szervezésének kérdése állott előttünk. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ennek akartunk megfelelni, a többi kérdés a maga rendje szerint annak idején oldandó meg minden komplikáczió nélkül. (Élénk helyeslés « jobboldalon.) < k Ezen általános főelv mellett természetesen a katonai szervezés módja volt az, a mire figyelmet kellett forditanunk. Ebben a tekintetben a katonai szakértők voltak hivatva a kellő alapokat megteremteni. Hiszen egész sorozata a minket megelőző kormányoknak foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és az arra hivatott katonai szakértők, politikusok és ministerek nemcsak foglalkoztak e kérdéssel, hanem megalapozták igen lelkiismeretesen a szervezet dolgát. Ebben a tekintetben valami különösen uj gondolat nincs is itt lefektetve, hanem hasznositva van mindaz, a mit az európai nagy államok a maguk hadi szervezetének megállapítása alkalmával jónak és helyesnek találtak. Azokat kivántuk mi is véderő-rendszerünk újjászervezése alkalmával értékesiteni és ez a legteljesebb mértékben meg is történt. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezenkívül gonddal kellett lennünk, természetesen, ugy a magyar nemzet emberanyagban rejlő erejére, valamint fmancziális képességére is és ez volt az egyedüli czinozura, a mi a szervezet megállapításakor vezérfonálul szolgált. (Mozgás a baloldalon.) A másik kérdés, a mely e katonai szempontokon kivül a kormányt és azokat, a kik e javaslatokat készítették, dominálta, az volt, hogy lehetőleg könnyitsünk a hadkötelezettek terhén, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a mennyiben ez a védkötelezettség hatékony teljesítése mellett lehetséges. Ezért a törvényjavaslatban és annak előkészítésében lehetőleg messzemenő szocziális intézkedések érvényesültek. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt dicsérettel kell megemlékeznem azokról a katonákról, a kik e szervezetet készítették, és a kik a maguk részéről, daczára, annak, hogy elsősorban katonai érdekek vezették őket. ennyire figyelemmel voltak a modern élet fejlődésére, a társadalom igényeire és ennyire igyekeztek intézményesen könnyíteni a terheken. Elsősorban természetesen arról kell megemlékeznem, hogy a hároméves szolgálat kétéves szolgálatra szállíttatik le, a mi évenként százezer embernek szolgálati idejét rövidíti meg egy évvel. Hogy ez mit jelent társadalmi és családalapitási szempontból, (Ugy van I a jobboldalon.) azt nem is kell magyaráznom, az mindenki előtt tisztán áll és ha valamit megértettek ebből a javaslatból a széles tömegek, a széles néprétegek, ezt a részt nagyon is megértették (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) és ezért nemcsak a direkt érdekeltek, a kik őszszel behivandók volnának az uj törvény alapján, hanem azok is lesik ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelését, a kik a legközelebbi jövőben lesznek hozzátartozói a védköteleseknek. (Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon. Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ezek — mondom — mind nagy érdekkel várják, hogy ez a javaslat törvényerőre emelkedjék. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj balfdől. Elnök csenget.) Ez az általános emberi szempont és a társadalmi szocziális érdek, a mely e gondolatban rejlik. De van egy másik is, a mely nem kevésbbé fontos és hatékony. Ez pedig a közgazdasági része ennek az intézkedésnek, mert százezer embernek 365 napon való munkája lesz ezáltal a produktív életnek ismét visszaadva. Hogy ez évek során át mit jelent, ha csak 10—12 évre teszszük is ezen törvény hatályát, azt könnyen átláthatjuk, mert milliárdokra megy az, a mivel a harmadik szolgálati év elejtése a nemzeti vagyon gyarapításához hozzá fog járulni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a baloldalon.) Először tehát a szocziális szempont ugyan az, mely e kérdés eldöntésében elhatározó volt, azonban nagyon fontos momentumot képez a közgazdasági szempont is, különösen a mi viszonyaink közt, mikor nemcsak olyan hosszú idők mulasztását kell pótolnunk, hanem azt az erőt is össze kell gyűjtenünk, mely az elmulasztott idők miatt vár gondozásra és a mely olyan momentumoknak a felhasználását is kívánja, melyek más nemzeteknél talán nem játszanának olyan nagy szerepet, mint nálunk. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Ezen általános, a hadkötelezettek javára szolgáló intézkedés mellett egész sorozata van a könnyítéseknek a szolgálat telj esi tésében, melyek mind javára válnak a hadkötelezettnek vagy hozzátartozóinak, és a melyek olyan messzemenők is, hogy azon pozitív határozmányokon kivül, mezeket a törvény tartalmaz, még diszkreczionális hatalmat vagy módot adnak a ministernek, hogy bizonyos esetben, mely törvényben meg nem állapitható, méltányossági okokból felmentheti az illetőt a hadkötelezettség teljesítése alól, (Helyeslés jobbfelől.) Ez a legmesszebbmenő kedvezmény, mert a pozitív és igen széles alapon már intézményesen lefektetett kedvezményeken kivül még a diszkreczionális hatalom utján is van mód arra, hog}' azon túlmenő kedvezmények is nyújtathassanak. Szóval olyan messze ment a javaslat e téren, a meddig csak mehetett, és alig hiszem, hogy volna Európában hadszervezet, mely többet nyújtana e tekintetben, mint ez a javaslat. A törvényben igen fontos szerepet játszó általános és katonai lélektani, mondjuk etikai momentumokat, melyek e törvényben s ezen törvény hatálya következtében előállnak, itt felsorolni, 1 ülönösen azok után, a miket t. barátom, a honvédelmi minister ur, (Éljenzés jobbfelől.) e tekintetben ékes felszólalásában gyönyörűen fejtett ki, talán felesleges. Mégis azt mondhatom, hogyha nagyjában végignézünk e törvényen, és
