Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-324

3Í4. országos ülés 1912 denkori kormányok mindig minél szorosabb viszonylatba törekszenek hozni a haderő közös részével. Különösen kiviláglik ez, t. képviselőház, a benyújtott véderőjavaslatok komplexusának szemügyrevételekor, a minek során a ház minden tagja meggyőződhetett arról, hogy ebben az irányban tovább folyik a honvédség kezelése, s a jövő fejlődés is csak ennek a viszonynak szorosabbá tételére fog vezetni. Azonkívül, t. képviselőház, a mit igy általánosságban előrebocsátani bátor voltam, még az is befolyásolja a mi mostani állásfoglalásunkat, hogy nagyon sajátságos helyzetben kell hogy lássuk magunkat a honvédelmi tárczának most tárgyalt költségvetésével szemben. Ez a helyzet az, hogy itt költségek irányoztatnak elő, melyek csak akkor folyósíthatok, ha az a kibővített uj szervezet, melyet a honvédségre vonatkozólag részint a véderőtörvény, részint pedig a honvédségről szóló specziális törvény kontemplál, megvalósul és a magyar törvényhozás által törvényerőre emeltetik. Igénytelen nézetem szerint egyike a legnagyobb buclgetjogi anomáliáknak az, a melybe most a t. kormány a házat beleviszi azáltal, hogy tárgyaltat a priori olyan költségeket is, a melyek a levegőben lógnak és a melyek megszavazása szerintem alkotmányjogi és költségvetésjogi szempontból ezidőszerint határozottan egy megfordított anakronizmus, időelőtti dolog. (Ugy van ! baljelöl.) Épen ezért, t. képviselőház, az a nézetem, hogy, a mint tettük volt a kisebb tárczák tárgyalása alkalmával a közös költségeknek a hadseregre vonatkozó részével szemben is, ugyanazt most a honvédelmi tárczával szemben is meg kell cselekednie a t. háznak. Akkor ugyanis a csekélységem által előterjesztett határozati javaslatot a t. ház határozattá emelte. Ez a határozat, a mely a képviselőháznak múlt év november 16-án tartott ülésén hozatott, azt foglalja magában, hogy a ház utasítja a t. kormányt arra, hogy a költségvetési törvényről benyújtandó javaslatba vegyen fel olyan rendelkezést, a mely szerint a közös ügyekre vonatkozólag előirányzott összegek csak akkor lesznek folyósíthatok, ha azokat a delegáczió előbb megállapította, és a mennyiben a véderőj avaslattal függnek össze, az utóbbit, a véderőtörvényt, a magyar törvényhozás törvényerőre emelte. Ezt a határozati javaslatot akkor a ház elfogadta. Csak természetes folyománya ennek a múltkori állásfoglalásnak az, hogy ugyanilyen értelemben hozassék határozat a honvédelmi tárcza költségvetésére vonatkozólag. Abban a reményben, hogy a t. ház ez alkalommal is ezt az eljárást fogja követni, bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani (olvassa) : »A képviselőház utasítja a kormám^t, hogy a költségvetési törvénybe vegyen fel olyan rendelkezést, a mely szerint a háznak a közösügyi költségre vonatkozólag 1911 november 16-án hozott határozata értelmében a honvédelmi tárcza költségvetésének azon tételei, a melyek a véderőről, január 13-án, szombaton. 87 illetőleg a honvédségről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban tervezett változtatásokra vonatkoznak, csak ezen változtatások törvényerőre emelése után lesznek folyósíthatok.« Jakabffy Elemér: Magától értetődik! Bakonyi Samu: Elismerem, hogy magától értetik, de nem lehetünk elég óvatosak a budgetjog kezelésében, miután az alkotmányos életnek ez a gerincze és a parlamentarizmusnak ez az elengedhetetlen feltétele. (Ugy van ! a szélsőbalon.) Azért a legmesszebbmenő óvatossággal kell tartózkodni minden olyan preczedenstől, a mely egy kevéssé alkotmányos érzékű kormány kezében esetleg a jövőben előzetes eset gyanánt szolgálna. (Ugy van ! a szélsőbalon). Különben a költségvetés tartalmából kivehetőleg is indokolt ez, mert a mint az előadó ur is részletesen ismertette, a költségvetési előirányzatban előirányzott többlet 8,397.029 K-át tesz ki, a mely összegnek jelentékeny része épen a honvédség tervezett átszervezésére vonatkozik, a mint ez kitűnik a rendes költségvetésből, a hol magasabb parancsnokságokra, állományváltoztatásokra, a csapatok költségeire jelentékeny többlet proponáltatik. A rendkívüli kiadásoknak és a rendkívüli beruházásoknak az átvizsgálásából ugyancsak az tűnik ki, hogy a honvédség átszervezésének 61 millióra előirányzott költségéből mint első részlet már a folyó évi költségvetésben előirányoztatott 7,390.000 K, a rendkívüli beruházások cziménél pedig az átszervezéshez szükséges beruházásokból, a melyek 54 millióra vannak a honvédségre vonatkozólag kontemplálva, mint első részlet szintén 4,460.000 K be van állitva a folyó évre. Ehhez képest, bármennyire magától értődő legyen is, de alkotmányjogi szempontból mégis szükség van az én határozati javaslatom elfogadására. (Helyeslés a báloldalon.) T. ház ! Mondám, hogy a honvédségre vonatkozólag a nemzet lelkében élő vágyakat nem váltotta valóra ennek a nemzeti intézménynek a fejlesztése. Most, a mikor a honvédelmi minister ur attól a törekvéstől van áthatva, hogy a honvédség katonai qualitásait emelje, most is azt tapasztaljuk, hogy a honvédségnek nem jut az a szerep a véderőben, a mely egy önálló sereget megillet. Mert hogyha ez igy volna, akkor igazán meg kellene találnunk a honvédségről szóló törvényjavaslatban annak a rég hangoztatott kívánságunknak megvalósítását, hogy végre, is létesíttessenek önálló hadtestek is. Hogy ez miért nem történhetik meg, hogy ennek mi állja az útját, azt én katonai szempontból semmikép felfogni nem tudom. (Felkiáltások balfelöl: A beolvasztási törekvés !) Egyéb nem állja az útját, mint az az akadály, a mely a magyar nemzet iránt még most is élő bizalmatlanságban nyilvánul meg, mert hiszen a honvédség a véderő közös részével épen ugy teljesíthetné a pragmatika szankczió által Magyarországra rótt feladatnak általa végzendő részét, mint a hogy teljesiti most, a mikor t. i. a jelen helyzetben a közös hadsereg hadtesteibe osztatik be a honvédség.