Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-324

324. országos ülés W12 január 13-án, szombaton. 77 Végezetül, t. képviselőház, — s ebben egyetértek a t. előadó ur felfogásával — mint érdemét emlitem az egyezménynek én is azt, hogy általa elértük Szerbiával szemben azt a helyes nemzetközi jogállapotot, a melyet különben a hágai egyezmény értelmében az azt aláirt szerződő hatalmakkal szemben és más szerződések alapján is Európában mindenütt biztosítottunk a magunk részére. Az egyezmény előnyeként emelem ki még azt is, — s itt ismét egyezem az előadó úrral — hogy ennek révén, bár Szerbia a hágai egyezményhez nem járult hozzá, most mégis a mi jogbiztonságunk érdekében ezen álláspontra reá tudtuk birni. ez államot is, a mi annál fontosabb reánk nézve, mert Szerbia nekünk közvetlen szomszédállamunk, s rengeteg forgalmunk lehetne vele, ha az ottani jogbiztonság megfelelő volna. Iparunk és kereskedelmünk erősen Szerbia felé gravitál, és tőkéink ott gyümölcsöző elhelyezést is találhatnának, a mi eddig azért nem történt meg, mert a jogbiztonság tekintetében az ottani viszonyok nem feleltek meg azoknak a követelményeknek, melyek az ipart, a kereskedelmet és a tőkét oda vonhatnák. Ha tehát, ismétlem, a kormány komolyan gondolkozik arról, hogy az ezen egyezmény által teremtett nemzetközi jogállapot a magyar állam polgárainak Szerbiával kötött vagy a szerbeknek itt kötött jogüzletei tekintetében kellő biztonságot nyújtson és ezen egyezmény a benne lefektetett elvek szerint végrehaj tassék, akkor igenis ezen egyezmények utján Magyarország kereskedelme és ipara a Kelet felé talán megfelelő lendületet fog nyerni. Ezen meggyőződésben, ismétlem, daczára annak, hogy magyartalan ez az egyezmény s hogy a lejárati idő tekintetében azt nem a kellő szabatosság és határozottság jellemzi, mindezek daczára mondom, én és pártom ezen javaslatok beczikkelyezése ellen kifogást egyáltalában nem emelünk. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon és jobbfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólni 1 (Senki sem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Heinrich Antal előadó : T. képviselőház! (Halljuk ! Méltóztassék megengedni, hogy Győrffy Gyula t. képviselőtársamnak most elhangzott észrevételeire egész röviden reflektáljak. (Halljuk !) Győrffy Gyula t. képviselő ur kifogásolta az egyezmények nyelvét és stilusát. A mint előadói beszédemben emliteni bátor voltam, ezen egyezményeket kizárólag franczia nyelvű két eredeti példányban állították ki, tehát elsősorban a franczia szöveg irányadó. Ha esetleg a fordítás a magyarság szempontjából bizonyos kifogásokra adhat okot, annak az a magyarázata, hogy a fordításnál természetszerűleg elsősorban arra törekedtek, hogy lehetőleg az eredeti franczia szöveg hű értelmét adják vissza. Bakonyi Samu: Azért lehet jól megszövegezni magyarul! Heinrich Antal előadó: Nagyon jól tudjuk hogy fordítások alkalmával, ha az ember első. sorban a hűségre, a pontosságra és az értelem helyes visszaadására törekszik, bizony előfordulnak stiláris szempontból kifogásolható, sőt esetleg magyartalan kifejezések is. Bakonyi Samu : Ez a mentség nagyon furcsa példaadás volna fordítóinknak ! Heinrich Antal előadó : Győrfl'y Gyula t. képviselő urnak a szabatosság szempontjából tett észrevételeit részemről nem vagyok hajlandó osztani, és fentartom azt a nézetemet, hogy a régi egyezményekhez képest minden tekintetben lényeges haladást mutatnak fel ezek az egyezmények. (Helyeslés jobbfelM.) A mi a t. képviselő ur további észrevételeit illeti, a kiadatási egyezmény tekintetében azt a kérdést intézte Győrfíy Gyula képviselő ur az igazságügyminister úrhoz, hogy hogyan értelmezi ő az egyezmény 4. czikkében a kivételes bíróságra vonatkozó rendelkezést. Méltóztassék pontosan és figyelmesen elolvasni az illető rendelkezést, a mely igy hangzik (olvassa) : »A jelen egyezmény értelmében kiadott személy felett a megkereső államban nem. ítélhet kivételes biróság ; ez alatt az elnevezés alatt különösen az ostromállapot kihirdetése alapján szervezett polgári vagy katonai bíróságokat kell érteni.« Ez tehát egy exemplikátiv meghatározás s természetes, hogy minden kivételes biróság ez alá a pont alá esik, tehát az a kivételes biróság is, a melyet fel méltóztatott emliteni. A mi végül a t. képviselő urnak a hatály megszüntetésére vonatkozó észrevételeit illeti, fentartom azt az állításomat, hogy az egyezményben lejárati határidőként egész határozottan az 1917. év deczember 31. napja van feltüntetve. Annyiban igaza van Győrffy Gyula t. képviselő urnak, hogy ez a hatálybantartás, illetőleg ez a határidő nem feltétlenül következik be, t. i. csak abban az esetben, ha egy évvel megelőzőleg az egyezmény felmondatnék. A mennyiben nem mondatnék fel, akkor az egyezmény továbbra is hatályban marad, azonban a szerződő felek bármelyikének akkor is joga van azt egy évre felmondani, tehát a hatályban tartásra vonatkozó állitásom, hogy t. i. 1917 deczember 31-én járnak le ezen egyezmények, megfelel az egyezmények tartalmának. Egyebet nem kívánok ezúttal megjegyezni. Elnök: Győrffy Gyula képviselő ur kivan szólni ! Győrffy Gyula: T. ház ! (Halljuk!) Félreértett szavaim helyes értelmének helyreállítása czimén kérek pár szót! (Halljuk!) A t. előadó urnak félre méltóztatik engem érteni, midőn azt imputálja nekem, hogy én a stílusbeli fogyatékosság és magyartalanság tekintetében olyan vádat formáltam volna, mintha ebben a tisztelt előadó ur hibás lenne. Én tudom, hogy ő ebben teljesen ártatlan, (Derültség a szélsőbaloldalon.) de nem ártatlanok azok, a kik a szerződést kötötték. Mert az a mentség, a melyet a tisztelt előadó ur felhozott, hogy t. i. a magyar szöveget a franczia eredeti szövegből