Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-323

323. országos ülés 1912 Székely Ferencz igazságiigymnister: A jó nem drukkol, hanem örvend előmenetelének. De én, minthogy láttam az aggodalmat erre vonatkozólag, azt honorálni is tartozom. (Halljuk!) Ennek következtében én e tekintetben messzemenő engedményt tettem, akkor, a mikor ugy nyilatkoztam, — bizonyos körben, még eddig hivatalosan nem — hogy hat hónap elegendő, de mindjárt kezdödőleg, arra, hogy ez a takarítás megtörténjék. A mi az áthelyezést illeti, arról nem igen volt szó. Legfeljebb azt méltóztattak mondani, hogy ebből politikai üldözés lehet. Én tőlem ez teljesen távol áll. (Mozgás.) Az áthelyezés azért szükséges, mert bizonyos ügykör átmegy a járásbíróságokhoz. A telekkönyvi ügy egészen; elsőfokon egyáltalán nem lesz a törvényszéknél. A váltó- és kereskedelmi ügyek legnagyobb része szintén átmegy. Ennek következésekéjien a törvényszéknél kevesebb személyzetre van szükség, a járásbíróságnál pedig olyan birák kellenek, a kiknek ezekben az ügykörökben már bizonyos tapasztalataik vannak. Ezt máskép, mint áthelyezéssel, lehetetlenség elérni. Erre is négy év volt számításba véve, de elég lesz a fele, azonban mindenesetre ugy, hogy az egyik az életbeléptetés előtt, a másik a helyesbítés végett az életbeléptetés után használtassák fel. Szóval, senki sem akar itt senkinek sem kellemetlenkedni. Az azonban tény, hogy a szervezés bizonyos kellemetlenségeket von maga után, és épen azért szükséges a pontos felhatalmazás. Fentartom magamnak, hogy annak idején, a mikor a törvényjavaslatról szó lesz, részletesebben nyilatkozhassam. Ez alkalommal azt hiszem, hogy ezzel a dologgal végeztem volna. A külön státusról is méltóztattak beszélni és erre né^ve egy határozati javaslat is van benyújtva. Én erre vonatkozólag már a múltkor nyilatkoztam, hogy kívánatos volna ugyan a bíróságnak egy külön státusa, azt kérték is többször, sőt egyszer már volt is ilyen. Csakhogy akkor a közigazgatási és többi ágazatok mindjárt jöttek utána. És ha most sikerülne is valamivel emelni a fizetéseket, megint csak ugyanaz lenne az eredmény. Azért ez meggondolandó dolog. És hogyha lehet inkább az előmenetel javításával segíteni, akkor ehhez a módszerhez kell nyúlni, a mire a mi szervezetünk elég alkalmat nyújt. Ez a költségvetés is két kúriai tanácselnökkel szaporítja ezek létszámát; ez folytatódni fog akkor, ha ötös tanácsok lesznek és még több tanácselnökre lesz szükség. Ugyancsak a törvényszékek elnökeinél, a kik között eddig 14 curiai biró volt, a költségvetésbe fel van véve öt szaporítás; ez összesen majdnem 30°/o-a az elnököknek. A királyi ítélőtábláknál még nem lehet több curiásitást csinálni, azonban ez is be fog következni akkor, hogyha a hármas január 12-én, pénteken. 61 tanácsok ott érvénybe fognak lépni, tehát nemsokára. így azután a mi a VI-os, vagyis a királyi táblai bírói czimmel és jelleggel felruházott bírákat illeti, e tekintetben már a múlt évben ötvennel emeltük fel a létszámot; ezek tehát annyian vannak, mint a valóságos táblai birák. Ehhez járul, hogy a törvényszékeknél a tanácselnöki intézmény lesz bevezetve a perrendtartás életbeléptetésekor; ezek szintén táblai birói jelleggel, illetőleg fizetéssel fognak elláttatni. Ennél többet nem tudok tenni. ISÍagyon szeretném, ha valaki ezt jobban meg tudná csinálni, de nem gondolom, hogy ezt pénzügyi viszonyaink megengednék. Méltóztattak megemlíteni, — ez ugyan nem szokás parlamentben, — hogy egyes kinevezések körül baj történt; egyik jegyző egy hónappal előbb jutott kinevezéshez, mint a másik. Igazán nem országos dolgok ezek, de kénytelen vagyok velők foglalkozni, mert nagyon kérdezték, hogy Borsodi Miklós, a ki kitüntetéses vizsgát tett, miért neveztetett ki egy hónappal előbb, mint Karay Pál. (Mozgás jobbfelől.) Őszintén megmondom, nem valami szép dolog volt, ilyeneket felemlíteni. (Igaz! TJgy van! jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Farkas Zoltán: Ráth Endre hozza ide! Azt mondom, hogy ez is ízlés dolga! Székely Ferencz igazságiigyminister: Megmondom röviden: Borsodinak nyolcz évi és két havi szolgálata van. Karaynak két évi és öt hónapi, tehát kevesebb; másodszor: Borsodi harmincz éves, Karay csak huszonnyolcz éves; harmadszor : jegyzővé egy napon neveztettek ki, tehát voltaképen nincs különbség közöttük a rangsorozatban ; negyedszer: Borsodi nős és egy gyereke van, Karay nős, azonban gyermeke nincs. (Helyeslés és derültség jobbfeV'l.) Azután még egyet. Egy kitűnő férfiúról beszéltek, a ki nem ment előre, pedig sub auspiciis vizsgája volt: Egyed Istvánról. Ez nagyon derék fiu, azonban ő tovább akarta képezni magát ós elment külföldre; kérte, hogy szüntessék be fizetését, künn van külföldön; az alatt csak nem lehet előléptetni és nem lehet azt, a ki szintén kitűnő — hiszen méltóztatott Borsodit, mint ilyent megnevezni — s a ki itt van ós dolgozik, mellőzni; ha visszajön első lesz, a ki előlép. De ne foglalkozzunk ezekkel a dolgokkal. Igazán drága az idő, (Ugy van! TJgy van! jobbfelöl.) és én csak meg akartam mutatni, hogy engem nem lehet elfogni, mert mindig igazságosan és a munkásság eredményéhez képest cselekszem; ha valaki dolgozik és szorgalmas, megkapja jutalmát. (Helyeslés jobbfelől.) Az automatikus előléptetésről nem beszélek. Igen t. barátom, Horváth Gyula, nagyon szépen kifejtette hátrányait és én magam is azt mondom, hogy ez helyes rendszer csak akkor volna, ha mindenki egyforma volna, Német-