Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-323

54 323. országos ülés 1912 január 12-én, pénteken. rabiak egy tanácsban 30 pert, mint ha szóbeli tárgyalásban tárgyalnak és ugyanazt el kell mondani szóval, a mi ma a periratokban van, mert máskép nem veszi a biróság tudomásul, ugyanazt az ügyvédnek is el kell mondania és a biró is fog clikcziót tartani a publikum előtt. A ki erre azt mondja, hogy nem lesz több munka, annak csak azt mondhatom, hogy nem látott czivilis perben tárgyalást. Be is fejezem felszólalásomat. Csupán kirivó jelenségeket óhajtottam az igazságügyminister ur figyelmébe ajánlani. Hogy ő mennyit fog ebből figyelemre méltatni, az ő dolga, a szerint fogja vinni tárczáját és a szerint fogjuk mi is megítélhetni az ellenzéken, hogy csakugyan arra való-e és jó kezekben van-e az igazságügyi tárcza, vagy nincs. A költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az ülést tiz perezre felfüggesztem (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra ki következik ? Beszkid Antal jegyző: Horváth Gyula! Horváth Gyula: T. képviselőház! Az előttem felszólalt t. képviselőtársaim a költségvetés tárgyalása során körülbelül kiterjeszkedtek az igazságügy terén felmerülő összes kérdésekre, ugy hogy én ezen felszólalások után nem kivánok részletesebben foglalkozni az igazságügyi költségvetéssel és inkább csak a t. igazságügyminister ur figyelmét kivánom felhivni bizonyos dolgokra, a melyek az előző felszólalásokban még teljesen kimentve nem voltak. (Felkiáltások a jobboldalon : Halljuk I Halljuk ! Rangosabban !) A költségvetési vita nézetem szerint az ország közállapotainak a kritikája lévén, én helyesebbnek tartottam volna, hogy ha ebben t. túloldali képviselőtársaim is résztvettek volna, mert igy nem tudjuk — csupán ellenzéki oldalról vettetvén fel ezek a kérdések — kellő méltánylásban fognak-e azok részesülni. Az igazságszolgáltatás az a terület, a melynek a najDÍ politikával semmiféle kapcsolatának sem volna szabad lennie. Az igazságszolgáltatás terén az első és főkellék a birák teljes fiiggetlenséges, vagyis hogy őket Ítéleteikben semmiféle befolyás ne vezeese ; ne legyenek még csak távolról sem semmiféle érdekösszeütközésnek kitéve, a mely őket magasztos hivatásukban alterálhatná. Nem is tételezem fel, hogy bármiféle kormánytekintet vagy egyéb dolog befolyásolná őket. Székely Ferencz igazságügyminister: ügy van ! Horváth Gyula: Ennek kell lenni továbbra is a vezérlőgondolatnak és épen ebből az okból én azt a tervezetet, a mely bizonyos mértékben a birói függetlenséget tángálni képes, szintén nem tartom politikai szempontból elbirálhatónak. A birói függetlenség meggyengítése nemcsak a birói karnak, de az egész igazságszolgáltatásnak rovására megy és igy mindent ell kell követni arra nézve, hogy a bíróságok tekintélye továbbra is fentartassék. sőt emeltessék. A biróság tekintélyének fentartásához szükséges, hogy az előmenetel tekintetében semmi egyéb ne vétessék figyelembe, mint az arravalósás: ; a biró lelkiismerete szerint és legjobb tudása szerint ítéljen, de egyénisége is alkalmas legyen arra, hogy ítéletei a mai kor színvonalának minden tekintetben megfeleljenek. Elsősorban tehát ki kell küszöbölni a bírói kinevezéseknél a protekeziót. Kern tartom helyesnek az automatikus előléptetést sem, mert az nem épen azokat emeli magasabb állásba, a kik legérdemesebbek, hanem annak révén esetleg olyanok is nagyobb birói állásba juthatnak, a kik arra nem szolgáltak rá. (ügy van ! a közéfen.) A szelekczió kérdése már a jegyzői karnál lesz aktuális, . . . Székely Ferencz igazságügyminister: Ez igaz ! Horváth Gyula : . . . . mert hiszen már a jegyzői karnál elválik, hogy kit kvalifikál egyénisége alkalmasnak, melyik az a kiváló erő, a kinek előlépésével a birói kar és ezzel a hazai igazságszolgáltatás is nyerni fog. Az automatikus előlépés azért sem helyes, mert az ilyen kiváló állás, mint a birói állás, feltétlenül bizalom kérdése. Már pedig a bizalom kérdésénél két módja lehet egy állás betöltésének, vag)^ a választás vagy a kinevezés. A választásnak megvan természetesen az az előnye, hogy ott a választók csak azokat az egyéneket fogják arra az állásra alkalmazni, a kinek a kiválóságáról meg vannak győződve. Darvai Fülöp : A kik kilincselnek ! Horváth Gyula: Legalább is theorétikus szemjjontból igy kellene ennek lenni. A kinevezés helyességét fedezi a kinevezőnek, iUetőleg a ki azt proponálja, az igazságügy-ministernek tekintélye és személye . . . Székely Ferencz igazságügyminister: Es felelőssége ! Horváth Gyula: ...és felelőssége és ennek folytán a parlament ellenőrzése. Ez az a biztosíték, a mely minden tekintetben elegendő arra, hogy az a biró olyan ember lesz, a ki minden tekintetben megfelelő és alkalmas. Már most, ha az automatikus előléptetést fogadná el az igazságügyminister ur, a mint az, ugy tudom, a birói kar kívánsága, akkor a birói kar mind a két ellenőrzés alól kivonná magát, ugy hogy ez visszafejlődés lenne. Francziaországban ma már azon gondolkoznak, hogy ne állitsák-e vissza újból a választást a bíróságoknál. Azonban végczélban, t. képviselőház, én sokkal helyesebbnek tartom, ha az egyéni kvalifikáczió, az egyéni arravalóság marad továbbra is az a bázis, a mely, különösen a magasabb bíróságoknál, az előléptetések alapjául szolgál. (Helyeslés.) A mai helyzet mellett is akárhányszor látjuk, hogy kiváló birák, a kik pedig talán sokkal jobban elvégzik a dolgukat, mint mások, mellőzésben részesülnek. Már pedig ez a mellőzés a biró egyéni