Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-340

4öÖ 3W. országos ülés 1912 február 1-én, csütörtökön. Az előadó ui indítványát elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A ház az indítványt elfogadja. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! Veszprém vármegye kérvényt intézett a házhoz Schmidt József cs. és kir. tüzérségi állatorvos magyarellenes izgatásainak megtorlása tárgyában. Időközben ez az állatorvos Verseezről elhelyeztetett Ausztriába, a hol magyarellenes izgatásával nagy károkat nem okozhat. . . Sümegi Vilmos: Fegyházba kellett volna helyezni, nem Ausztriába ! Rakovszky Iván előadó *. . . . ezért a kérvényi bizottság azt javasolja, hogy ezen kérvény, mint tárgytalan, irattárba helyeztessék. (Helyeslés). Elnök: Elfogadtatik. Rakovszky Iván előadó: Több törvényhatóság kérvénye a vármegyei pótadók kezelésének egyszerűsítése tárgyában. A vármegyei pótadók jelenleg ugy kezeltetnek, hogy ezek külön-külön iratnak elő minden egyes vármegyei pótadókötelezettre ; a külön előirt adók külön hajtatnak be minden egyes adóköteles egyénen, a mi a községi elöljáróságoknak, a melyek a pótadó behajtásával vannak megbízva, nagy munkát okoz az illető pótadó-főkönyvek vezetése, továbbá az adóelőírások és az adóbehajtások körül. Ezzel szemben a kérvények azt kívánják, — Brassó, valamint Csongrád vármegyében szabályrendelet utján már így is oldották meg a kérdést — hogy ezen pótadók ne külön-külön, egyénileg vettessenek ki az egyes adókötelezettekre, hanem az egész pótadóösszeg az egyes községeket terhelje, a melyek a reájok eső pótadóösszegeket negyedévenként befizetnék és azután községi pótadóval együtt hajtanák be az egyes adóköteles feleken. Ennek előnye először nagy munkamegtakarítás lenne, a mennyiben feleslegessé válnék a külön törvényhatósági pótadókönyvek vezetése. A törvényhatóság e mellett negyedévenként pontosan megkapná a maga pótadóját, a mi annál szükségesebb, mert a jelenlegi rendszer mellett, midőn őszszel szolgáltatják be mindig ezen törvényhatósági pótadót, könnyen fordulhatnak elő nehézségek a törvényhatósági pénzkezelések körül, mert hiszen ezen pótadók felhasználására állandóan és minden időben szükség van. Egyetlenegy akadály merült fel ezen megoldásra nézve, t. i. az, hogy előfordulhatnak az állami adóból leírások; ezen leírások alapján azután a törvényhatósági pótadókból is leírások volnának eszközlendők és ennek következtében természetesen az illető község pótadójának összege, a mely esetleg már nagy i észében be is van fizetve, változásnak lenne kitéve. Ezen akadály azonban ellensúlyozható. Egyrészről tény az, hogy a leírásokon kívül mindig uj tételek is fordulnak elő, a melyek nagyjában ellensúlyoznák a leírások összegét, ott pedig, a hol lényeges különbség mutatkozik, a községek által eszközölt lefizetésekből is eszközölhetők lennének leírások. (Ugy van! jobbfelől.) így tehát ez a szempont sem volna akadálya ezen eljárás meghonosításának. Pfpí Ezt a kérdést az 1909 : XII, t.-czikk nemrég szabályozta és pedig ellenkező módon, a mennyiben fenntartotta a régi gyakorlatot, hogy a törvényhatósági pótadók egyénenként vettetnek ki az adókötelezettekre, de ez az 1909 : XII. t.-czikk egyelőre még életbe nem lépett. A kérvényi bizottság mindezeknél fogva azt javasolja, hogy a t. képviselőház pártolólag adja ki ezen kérvényeket a belügyi és pénzügyminister uraknak, hogy a törvény életbelépéséig is ezt a kérdést esetleg rendeleti utón előzetesen oldják meg. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a javaslathoz hozzájárul. (Helyeslés.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Rakovszky Iván előadó: T. ház! (Halljuk!) Zólyom vármegye, Debreczen sz. kir. város a magyarországi unitárius egyház és több törvényhatóság kérvényt intézett a képviselőházhoz, a »Ne temere« kezdetű pápai dekrétum hatályának Magyarország területén való felfüggesztése tárgyában. A mint tudjuk, ezen dekrétum Magyarországra nézve időközben már fel is függesztetett, a kérvények tehát jelenleg már nem aktuálisak s ezért a kérvényi bizottság azt javasolja a t. képviselőháznak, hogy méltóztassék a kérvényeket irattárba helyeztetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: At. ház ezen javaslathoz hozzájárul. Rakovszky Iván előadó: Több vármegye és város községi gyógyszertárak létesítési iránt intézett kérvényt a képviselőházhoz. (Halljuk!) Kétségtelen dolog, hogy közegészségügyi szempontból a gyógyszertárak zárt számának fentartása elkerülhetetlen szükségesség, a mennyiben csak ezen módon biztositható az, hogy egyrészt a gyógyszerészeti ipart csak az erre képesített és a megfelelő erkölcsi megbízhatósággal bíró egyének űzhessék, másrészről biztosíttatik ez által a gyógyszertárak nagyobb jövedelmezősége, a mi arra teszi képessé a gyógyszerészipart, hogy mindig friss és romlatlan árut adhasson és azt nagyobb gonddal kezelhesse, ugy hogy a közegészségügynek feltétlenül előnyére szolgál az 1876 : XVII. t.-czikk intézkedése, a mely a gyógyszertárak zárt számát állapítja meg. Ezzel szemben azonban előáll az a helyzet, hogy ezek a gyógyszertári jogok, a gyógyszerész-ipar üzésére adott engedélyek (Halljuk! Halljuk!) egy-egy nagyobb tőkét képviselnek, egy-egy ilyen kiadott engedély jóformán nagyobb összegű ajándéknak tekintendő, ugy hogy teljesen méltányos lenne az, hogy ezek az előnyök ne egyesek érdekét szolgálják, hanem bizonyos köztestületek hasznára váljanak. Ebben a tekintetben helyes javaslat az, hogy a magyarországi gyógyszertári engedélyek ne egyes egyéneknek, hanem községeknek adassanak, mert ez által a zárt rendszer előnyeit is meg tudjuk szerezni, a mellett pedig nem egyeseket gazdagítunk, hanem köztestületeket, községeket juttatunk egy jövedelmező jog birtokába. (Helyeslés.) Ezért a kérvényi bizottság javasolja, hogy ezen kérvények adassanak ki a belügyminister urnak.