Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-340

54Ö. országos ülés Í9íi február 1-én, csütörtökön. 499' Elnök: Sümegi Vilmos képviselő ur kivan szólni. Sümegi Vilmos: A t. előadó urnak felszólalását a magam részéről is teljes mértékben honorálom, azonban nem tartom elégségesnek azt, kogy a kérvények egyszerűen kiadatnak a belügyminister urnak. Más műveltebb államokban, ka szabad ezt a kifejezést használnom . . . (Felkiáltások : Nem szabad ! Olyan nincs !) ... nemcsak komolyabban foglalkoznak ezen tárgygyal, hanem például Németországban már meg is valósitották. A mint az előadó ur is nagyon helyesen mondja, a'XX. század szellemével nem igen fér össze ilyen jogok adományozása, mert a gyógyszertári jogot, sajnos, legtöbb esetben kortesjutalmak elismeréséül szokták egyesek megkapni. Rónay Jenő: Tapasztalatból tudja? Sümegi Vilmos : És ez a jog olyan tekintélyes tőkét képvisel, hogy szinte visszaélésszámba megy, ha egyes embereknek adományozzák. Én a magam részéről azt a rendszert, hogy ezt a nagy tőkét képviselő gyógyszertári jogot községeknek, szóval kommunitásoknak adják, annál is inkább pártolom, mert hiszen a községek és városok maguk már alig bírják terheiket elviselni, ha tehát ilyen módon egy jelentékeny, és a mellett legális és tisztességes jövedelemhez jutnak, a mely mellett ép ugy biztositva van a gyógyszerésznek kvalifikácziója, mint a gyógyszertár helyes kezelése ; ezzel a városokon és egyes községeken nagy mértékben segítenénk. Én ezt olyan fontosnak tartom, hogy a legkevesebb, a mit kívánnunk kell, az, hogy azzal a pártolással adja ki a képviselőház. ezen kérvényeket a belügyminister urnak, hogy sürgősen terjeszszen elő törvényjavaslatot a híznak az iiánt, hogy gyógyszertári jogok ne egyeseknek — esetleg kortesérdemek elismeréséül, — hanem kommunitásoknak adassanak ki. Én tehát szemben az előadó urnak különben helyesen megokolt javaslatával, azt indítványozom, hogy a szóban forgó kérvényeket a képviselőház azzal a pártolással adja ki a belügyminister urnak, hogy sürgősen terjeszszen törvényjavaslatot e tárgyban a képviselőház elé. (Helyeslés balfelöl.) Rakovszky Iván előadó : Kiindulva azon indokolásból, melyet az előttem szóló t. képviselő ur előadott, hozzájárulok Sümegi Vilmos képviselő ur indítványához és magam részéről is javaslom, hogy a kérvények pártolólag adassanak ki a belügyminister urnak. Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház ugy határoz, hogy a tárgyalás alatt lévő kérvények pártolólag adatnak ki a belügyminister urnak. (Helyeslés.) Rakovszky Iván előadó: Több testület kérvényt intéz a képviselőházhoz a köztisztviselők községi adómentességének fentartása tárgyában. Rámutatok itt arra, hogy hasonló tárgyban fogja a mai nap folyamán a képviselőház tárgyalni ugyanezen sorjegyzékben a 290—306 folyó szám alatt felvett kérvényeket, a melyek az előbbi kérvények tartalmának ellenkezőjét kérik, nevezetesen azt, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselők községi pótadómentessége megszüntettessék. A kérvényi bizottság mindkét kérvény-csoportra vonatkozólag egyező javaslatot tesz, nevezetesen azt javasolja, hogy mindezen kórvények adassanak ki a pónzügyministernek. Az 1886 : XXII. t.-cz. azon intézkedése, hogy a törvényhatósági és állami tisztviselőket a községi pótadó alól felmenti, a második csoportba tartozó kérvények szerint formailag az egyenlő teherviselés elvébe ütközik. S tagadhatatlan, hogy mindazon közintézményeket, a melyeket egyes községek a községi lakosok javára .létesítenek, az ott elhelyezett és tartózkodó állami és törvényhatósági tisztviselők, katonatisztek ép oly mértékben veszik igénybe és használják, mint a többi községi lakosok; sőt mivel ezen törvényhatósági és állami tisztviselők a községi lakosságnak nagyobb műveltségű és igényű osztályát képezik, nagyon gyakran előfordul az az eset, hogy egyes községi költséges berendezések tulajdonképen épen ezen műveltebb osztály kedkedvéért létesíttetnek. Ezzel szemben azonban tekintetbe veendő az, hogy ezen állami és törvényhatósági tisztvitelők fizetésének megállapításánál mintegy tekintetbe vétetik mindig az a körülmény, hogy ezen tisztviselők a községi pótadók alól mentesek, és a pótadó-mentesség a köztisztviselők fizetésének mintegy kongruens alkatrészét képezi, ugy hogy ezt a kérdést tisztán ugy megoldani, hogy nem veszszük tekintetbe ennek az előnynek a fizetésben való benfoglaltságát, nem lehet. Ezért a pénzügyi bizottság azt a javaslatot teszi, hogy mindkét kérvénycsoportozat — ugy a pro, mint a contra, egyformán — a pónzügyministernek adassék ki, és pedig azért, mert a kérvénycsoport között szoros összefüggést lát. Az esetben, ha a köztisztviselők községi pótadómentességét megszüntetnék, szükségesnek tartja a kérvényi bizottság annak tekintetbevételét, hogy ezáltal anyagi hátrányt szenvednek a köztisztviselők és akkor a fizetésüket kell ehhez képest megállajoitani; abban az esetben pedig, ha tovább fentartatnék a köztisztviselők ez adómentessége, viszont a községet kell kárpótolni, mert most a községekben oly lakosok vannak, a kik a községi közintézményeket teljes mértékben élvezik a nélkül, hogy hozzájárálnának ezek terheihez. Ezért indítványozom, hogy a két kérvénycsoportozat a kérvényi bizottság javaslatának megfelelően adassék ki a pénzügyministernek. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadtatik. Rakovszky Iván előadó: A m. kir. földmivelésügyi ministerium fenhatősága alá tartozó vízügyi hivatalok hivatalszolgái kérvényt adtak be anyagi helyzetük javítása iránt. Egyik kérésük az, hogy aránylagos lakbért kapjanak, 63*