Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-339

478 559. országos ülés 1912 január 31-én, szerdán. mályban maradjunk. A törvényhozást abba a helyzetbe kell hozni, hogy mindenki legalább részben ismerhesse azokat a viszonyokat, a melyek ezen pótadó szükségességét indokolják. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, a melyben a t. kereskedelemügyi minister ur és többi tisztelt biharvármegyei barátai vannak ; tudnunk kell, hogy az 5 %-os pótadó, a melyet Bihar vármegye törvényesen kivetett, mire fordíttatott. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert az a ezim, hogy »3%%-kal dotált közszükségleti alap«, olyan czim, a mely, megvallom — bátor vagyok állítani, hogy a vármegyék életét, ugy a magamét, mint a vármegyék életét általában ismerem ugy, mint bárki más — de én sohasem hallottam, hogy ilyen alap egyáltalában kreáltatott volna bármely vármegyében. S ha Bihar vármegyében ilyen alap van, én megengedem, hogy erre szükség van, de tudnunk kell, hogy mit fedez ez a közszükségleti alap, s azt is meg kell Ítélnünk, hogy teljes joggal és helyesen fordittatik és használtatik-e fel ez a közszükségleti alap, hogy megállapíthassuk, hogy tényleg az 5%-os pótadó helyesen használtatott-e fel. A míg én tisztában nem vagyok azzal, hogy ez a 3%% közszükségleti alap mire fordittatik, addig kénytelen vagyok, mint törvényhozó azt mondani, a mire engem az 1883 : XV. t.-czikk kötelez, hogy addig, a mig ezzel nem vagyok tisztában, nem határozhatok ezen javaslat felett. Justh Gyula : Ez ugy van ! Győrffy Gyula: A mi a megyei építkezésekkel járó fentartási költségeket és vármegyei építkezési alapot illeti, ugy tetszik a minister ur felszólalásából, hogy itt már elköltött összegről van szó, hogy az épületek már meg is vannak. (Beöthy László kereskedelemügyi minister igenlőleg int.) Ha ez így van, természetesen annak fedezetéről az a vármegye minden körülmények között tartozik gondoskodni, a mely ezeket az épületeket emelte. S ha ez így előttem nyilvánvaló s ha az összehasonlítás alapján megállapíthatom, hegy a közszükségleti alaptól például a vármegye nem tudta csakugyan fedezni ezen kiadásokat, akkor én is megszavazom ezen építkezési költségekre is a többlet-pótadót. De én továbbmegyek. Lovászy Márton t. barátc m nem bizalmatlanságból, nem azért kívánta az adatokat a törvényhozás elé, mert bizalmatlan Bihar vármegye közigazgatása iránt, vagy mert szabálytalanságokat tételezett fel; nem, ő is csupán azon tárgyilagos indokból kívánta ezt, hogy tudjon Ítéletet alkotni ő is, a törvényhozás többi tagjai is arról, hogy vájjon ezt a felemelést megszavazhatja-e vagy sem. S engedelmet kérek, akkor, a mikor Bihar vármegye detáczióját megállapította a belügyminister ur, és a mikor a szükségleteket, azt hiszem, Bihar vármegye is helyesen számította fel, ezen szükségletek rendjén nem tudta elérni a belügyministernél azt, hogy például az összes szolgabírói hivatalok elhelyezésére szükséges összegek kellőképen fedeztessenek. Hiszen én azt hiszem, hogy ebbe a szükségletbe e hivatalok házbérei is bele vannak számítva; most tehát azt is kellene tudnom, hogy ezen szolgabírói hivatali építkezések folytán a dotáczióból fenmaradó házbérilletmények nem elégségesek-e arra, hogy abból törleszszék ezeket az építkezéseket. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azután az is igen helyes észrevétele volt Csermák Ernő igen t. barátomnak, hogy ha közkórházról van szó, azt igenis államilag tessék megcsinálni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) S itt a vármegye sem járt el helyesen, mert azzal azt a szegény népet megterhelni nem lehet, a melyről a vármegye saját alispánja is kijelentette, a mint Lovászy Márton t. barátom előadásából értesültünk, hogy 22 és nem tudom, hány ezer gyerek azért nem járhat iskolába, mert az illető községek annyira szegények, hogy iskolát nem tudnak építeni. Ilyen körülmények közt a vármegye törvényhatósága igazán gondatlanul jár el, ha a közkórházat ezen nép terhére akarja megépíttetni a pótadóból. Igenis, ez is egyik olyan tétel, a melynél fogva mi a törvényjavaslatot ugyancsak Bihar vármegye érdekében kénytelenek vagyunk ellenezni, mert azt mondjuk, hogy a közkórház építésére szánt összeg czéljára nem engedjük meg, hogy kivesse a vármegye ezt a pótadót. Nem járja az, hogy Bihar vármegye közönségét igy megterheljék, tessék, belügyminister ur, azt a kórházat felépíteni, ha arra ott szükség van. Mindezeknél fogva ismétlem, hogy Lovászy Márton t. barátomnak, de senkinek Bihar vár- . megye közigazgatása ellen vagy szabálytalanságok ezimén semminemű kifogása nem volt (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és hogy Lovászy Márton t. barátom csupán azon tárgyi indokból kívánta, hogy vizsgáltassák meg az 5%-os pótadó hováforditásának kérdése, hogy e törvényjavaslat dolgában a t. ház nyugodtan a törvény értelmében határozhasson. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egyebekben pedig természetes dolog, hogy ily értelemben én is teljes mértékben csatlakozom Lovászy Mártont, képviselőtársam határozati javaslatához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szász Károly jegyző: Jakabffy Imre ! Jakabffy Imre államtitkár: T. ház ! (Halljuk/ Halljuk I) Méltóztassanak megengedni, hogy az előadottakra néhány észrevételt tegyek, és azt hiszem, hogy ezzel az egész kérdést tisztább világításba fogom állithatni, mint azt a t. képviselő urak tették. (Halljuk ! Halljuk!) Lovászy Márton t. képviselő ur beszédével nem foglalkozom, és ezt talán nem is veszi tőlem rossz néven, mert hiszen Beöthy László t. kereskedelemügyi minister ur már válaszolt arra. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Azokra nézve, a mikre nem válaszolt, megkapja a t. képviselő ur a választ abban, a mit Csermák és Győrffy t. képviselő urak felszólalására fogok elmondani. Csermák Ernő t. képviselő ur abból indul ki, hogy az államnak kötelessége a közkórházak fel-