Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-339
S$9. országos ülés 191 arra, hogy Bihar vármegyében a közérdeknek, a népérdeknek igazi és helyes felfogása uralkodik. Én ebben a tekintetben nemcsak nem nyugodhatom bele abba, hogy Bihar vármegye közönsége luxuriózus és felesleges czélokra ilyen súlyt s pótadóval megterheltessék, hanem szükségét látom fenforogni annak, hogy Bihar vármegye egész adminisztrácziója, különösen pedig vagyonkezelése a legbehatóbb módon megvizsgáltassák, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és arról ez a képviselőház tudomást szerezzen. En tehát nemcsak hogy nem fogadom el a törvényjavaslatot, hanem vagyok bátor a következő határozati javaslatot beterjeszteni: (Halljuk,! Halljuk! baljelől.) »A képviselőház a 393. számú törvényjavaslatot nem fogadja el és utasitja a belügyministert, hogy Bihar vármegye ügykezelését és vagyoni gazdálkozását behatóan vizsgáltassa meg és a vizsgálat eredményéről a képviselőháznak részletes jelentést tegyen.<< (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Szász Károly jegyző : Nadányi Gyula ! (Halljuk, ! Halljuk!) Nadányi Gyula : T. ház ! Bihar vármegye pótadókérdéséhez kívánok hozzászólni, nem mint biharmegyei ellenzéki képviselő, hanem a politikai és személyes tekintetektől eltekintve, a tárgyilagos igazság hangján. (Helyeslés baljelől.) Bár nem czélom, hogy e megye helyes irányú vezetése és fejlődése elébe akadályokat gördítsek, de midőn a megye közönségének ily nagymérvű, mondhatni csaknem 50%-os ujabb megterheltetéséről van szó, erkölcsi kötelességemnek tartöm, hogy csekély erőmhöz képest minden lehetőt elkövessek ezen megterheltetés meggátlására, elhárítására. (Helyeslés baljelől.) Megengedem, hogy azok a megyebizottsági tagok, a kik ezt a terhet megszavazták, meg is tudnak birkózni vele. Csakhogy a vármegye nemcsak azokból a megyebizottsági tagokból áll, a kiknek fele — 300 ember — mint a megyének 300 legvagyonosabb embere vagyoni czenzus alapján vesz részt a megyegyűlésen, hanem áll tulaj donképen abból az 500 néhány ezer emberből, ki a megyeházán kívül szorulva várja a megyebizottsági tagoktól azt, hogy az ő érdekeit támogassák és az ő megélhetésüket előmozdítsák. (Élénk helyeslés baljelől.) Az ilyen adóemeléseket a nép fizetési képességének figyelmen kivül hagyásával elintézni nem lehet; (ügy van! a szélsőbaloldalon.) annál kevésbbé lehet, mert mióta a mai kormány vezeti az ország ügyeit, nem látunk egyebet, mint álokoskodással indokolt adóemelést minden vonalon, ugy a házban, mint a megyében, az összes községekben és az egész országban, (Ugy van! Ugy van ! baljelől.) a nélkül, hogy a nép teherviselőképessége figyelembevétetnék és a népnek megadatnék az eszköz, a mód arra, hogy, ha nagy adót fizet, emeltessék adófizetési képessége is. És ha a munkapárti kormány és a munkapárti vármegyék vezetősége mindig ebben a gondosan kieszelt adóemelésben meriti ki erejét, nem KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XIV. KÖTET. 2 január 31-én, szerdán. 4?3 kell semmi ellenzékieskedés, csak a kétszer kettő, a mely ideig-óráig négy, de néhány év múlva nullává zsugorodik össze, mert a nép teherviselési képessége teljesen kimerül, (ügy van! balfelöl.) Különösen áll ez Bihar vármegyére, a hol vannak községek, a melyek 100—300 %-os községi pótadót fizetnek, mert nemcsak a megyei adót fizetik, hanem itt vannak az óriási pótadók és hozzájön még az, hogy minden községre mintegy ráerőszakolják a községi jegyzők a két és félszázalékos hozzájárulást a községi jegyzői nyugdijalaphoz. Ezenkívül az oláhokiakta vidékeken kultúránk úgyszólván nulla, az iskolák bedüledezve, az eső becsurog, orvosok, szülésznők nincsenek messze területeken. Vannak községek, a melyek ivóviz dolgában szűkölködnek, és épen ezt a Bihar megyét terhelik meg, a melyben egy néhány évvel ezelőtt tanulmány tárgyává tették a pellagra betegséget, (Zaj. Elnök csenget.) a me'y a szegénységnek és a rondott táplálék fogyasztásának a következménye. Maga Bihar vármegye gazdag, a lakosság azonban szegény. A kis- és törpebirtokosság el • van adósodva, a középosztály javarészt a múlté és ma már csak a nagybirtok és a parasztnábob exisztál ottan. A_z utóbbinak jiedig, t. i. a parasztnábobnak sem a társadalom, sem a kultúra, sem a szegény nép a hasznát nem veszi. Épen ezen tényeknek a hatása alatt kérem én a t. képviselőházat, hogy tekintsünk el részben ezen 4 százalékos pótadóemeléstől, mert ezt a nép nem bírja meg. Bizonyítsa be nekem bárki is, hogy az én állításaim Bihar vármegyére nézve nem valók, igazolja be, hogy a nép vagyoni helyzete javult, hogy Bihar vármegyének a kultúrája fejlődött, hogy Bihar vármegyének nincsen egyéb teendője, mint a megye dotáczióját anyagi áldozatokkal támogatni és ha nekem ezt bárki is beigazolja, én a legnagyobb örömmel járulok hozzá ezen ujabb megterheltetéshez. Ezt az adóemelést a koalicziós kormány egy izben már megtagadta, hivatkozva az 1883 : XV. t.-czikk rendelkezéseire. Hiszen Bihar vármegye ép ugy élvezi ezen törvényjavaslatban foglalt, első czikkben jelzett állami dotácziót, mint a többi vármegyék, sőt élvezi még nagyobb mérvben. Bihar vármegyének ugyanis 1907-ben 505,399 korona és 94 fillér volt az állami dotácziója. Ez a múlt, 1911-ik, évben föl lett emelve 591,632 korona 23 fillérre, tehát majdnem 90.000 koronával emelte a belügyministerium Bihar vármegye dotáczióját. Ennélfogva a törvényjavaslatban emiitett pótadóemelést nem, azonban egy tételét megszavazandónak vélem, t. i. az egy százalékot a kórházra és a fél százalékot a gyermekvédelemre. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Határozottan tiltakozom a vármegyei építkezési alapra ' engedélyezett két és fél százalék pótadóemelés ellen, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) és épen azért e kérdésben egy határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani, a melyet leszek bátor röviden megindokolni. 60