Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-339

339. országos ülés 1912 január 31-én, szerdán. 469 szemben, másodszor védenünk kell a kincstár érdekeit, a melyek ezáltal megkárosodnak, de harmadszor, a mire épen a baloldalról tették figyelmessé a kormányt, a hazai dohányárusok érdekeit is meg kell védenünk, a kik máris panaszkodnak, hogy ezen egyoldalúság folytán a külföldi szivar és czigaretta mindinkább kiszorítja a hazait. Ilyen körülmények között a kormánynak arra is kell ügyelnie, hogy adópolitikai szempontból ez a helyzet tarthatatlan, mert ezen külföldi dohánygyártmányokat épen a legvagyonosabb osztályok fogyasztják s méltányos, hogy ők magasabb mértékben is adóztassanak meg, mint a közönségesebb czigarettát és szivart fogyasztó közönség. Ennek folytán a kormány javaslatot nyújt be, a melylyel felemeli a külföldi dohánygyártmányok illetékét, még pedig olyképen, hogy a szivarkák után fizetendő illetéket 30 koronáról 60 koronára emeli, a külföldi szivarok után fizetendő illetéket 26 koronáról 35 koronára, az egyéb dohánygyártmányok és nyersdohány után járó illetéket pedig 10 koronáról 20 koronára. A pénzügyi bizottság ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta és a bizottság nevében kérem a házat, méltóztassék hozzájárulni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki hozzászólani ? Szász Károly jegyző: Haydin Imre ! Hayditl Imre: T. képviselőház! Csak egy perezre kérem a t. ház figyelmét. A szőnyegen lévő törvényjavaslatot elfogadom, hiszen az természetes következménye a hazai dohánygyártmányok áremelésének, máskülönben az egyensúly a külföldi behozatal javára megbillenne. De nemcsak azért fogadom el, hanem azért is, mert azt hiszem, hogy a behozatali illeték felemelése lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a külföldi dohánygyártmányok térhóditása nálunk megnehezittessék. Itt különösen az egyiptomi czigarettákat kell emlitenem, a melyek tudvalevőleg igen erős versenyt támasztanak a hazai jövedék gyártmányainak. A közönség úgyszólván dédelgeti ezt a czigarettát, sőt az előkelőség kérdésének teszi meg élvezetét ; pedig a dolog ugy áll, hogy a hazai jövedék és kapcsolatosan a bosnyák és herczegovinai jövedék e nemű gyártmányai sem minőség, sem arravalóság, de még a kiállítás külső csinja tekintetében sem érdemlik meg azt, hogy az egyiptomi czigaretták mellett árnyékba helyeztessenek. A mi közönségünk azonban azt képzeli, hogy az egyiptomi czigaretta csakugyan egyiptomi, holott tudvalevőleg Egyiptomban egyáltalán nem termelnek dohányt. Kis-Azsiából, a Balkán-félszigetről szerzik be a dohányt, ott feldolgozzák, ügyesen keverik, újból fermentálják és különféle ingrediencziákkal megjavítják, a melyek között nem utolsó helyet foglal el az ópium, a mely azután az idegekre is káros hatással van. A statisztika ma már azt mutatja, hogy az ópiummérgezések nem csekély része nem az ópium közvetlen élvezetétől, hanem az egyiptomi czigaretta élvezetétől ered. Természetesen az állam ez ellen nagyon nehezen védekezhetik. Hiszen még a közönség felvilágosítása is olyan színben tűnhetik fel, mint ha ez a jövedék versenye következtében történnék. Azt hiszem azonban, hogy ez az illetékemelés tetemesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a közönség kedve az egyiptomi czigarettától némileg elmenjen, és igy ennek fogyasztása némi korlátozást szenvedjen. v A mikor ebből a szempontból a törvényjavaslatot elfogadom, szerettem volna, hogy ha az általam pedzett egészségi és jövedéki czélokból még magasabb illetékkel sújtották volna az egyiptomi czigarettákat, mint a hogy az e javaslatban történt. Egyébként a javaslatot elfogadom. (Helyeslés jobbfdől.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom Az előadó ur nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a vámvonalon át behozott dohány és dohánygyártmányok után fizetendő engedélyilleték megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot elfogadni általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) Kimondom, hogy a ház általánosságban elfogadja. , i Következik a részletes tárgyalás. p. . Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és az 1—3. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat harmadszori olvasás czéljából a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a mesterséges édesítőszerek ] állami egyedáruságáról szóló pénzügyministeri törvény(Irom. 359, 457) javaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó : T. képviselőház ! Ez a törvényjavaslat, a mely a mesterséges édesítőszerek egyedáruságáról szól, a tavaly sok port felvert szacharin-kérdést akarja rendezni. Méltóztatik tudni, hogy a szacharinnal különféle csempészetek folytak, a melyek egyrészt a ezukorgyártást ipari és mezőgazdasági vonatkozásaiban, másrészt a magyar kincstárt károsították meg. A szacharinkérdés az összes külföldi államokban igen nagy bonyodalmakat okozott és jelentésemben már voltam bátor — itt, azt hiszem, szükségtelen ismételnem — felsorolni azon törvényeket, a melyekkel különböző államok a szacharin-kérdést megoldani akarták, és egyrészt hazai répatermelésüket és ezukorgyártásukat, nem kis mértékben azonban a közegészségügyet és az államkincstár érdekeit is megvédelmezni kívánták. A magyar kormány mindent megkísérelt, hogy különféle rendeletekkel a szacharin-kérdést enyhébb formában tudja megoldani. 1898-ban megtiltatott a szacharinnak külföldről való behozatala ; ez nem használt, mert a csempészet igen nagy mértéket öltött, a mi magyarázható azzal, hogy a szacharin rendkívüli értéket képvisel. Vannak preparátumok, a hol egy kilogramm