Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-338
4Só 335. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. nyugdíjazásának jogát, hogy, mondom, ennek még plauzibilis ürügye is elkerültessék, ez a czél vezet engeia és ez az a főindok, a mely miatt egy benyújtandó módosítással a 9. §. elfogadása mellett vagyok. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Egry Béla : Megtörténhetik, hogy felfogadok egy embert, a ki inzultálja azt a bírót és mindjárt áthelyezhetik fegyelmi vétség nélkül is ! (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon és jóbbjelöl. Halljuk! Halljuk !) Sághy Gyula: A bírói függetlenség akkor érintetnék ezen szakasz által, ha nem volna a törvényben biztosíték arra, hogy a bíróságok ezt a jogot a rendes, szabályszerű fegyelmi eljárás utján fogják gyakorolni. En a bírói függetlenség érintését már azért sem látom ebben a szakaszban, mert a legelső sorban érdekelt bírói kar ez ellen, tudtommal legalább, semmiféle felszólalással nem élt és ellene kifogást nem tett. A bírói kar abban, hogy saját testületének, a bírói karnak tagjai ítélnek felette, a birói függetlenség érintését nem látja. (Mozgás és ellen-mondások a szélsőbaloldalon.) Annál kevésbbé látja, mert a fellebbezési fórumon is keresztül mehet az ügy, (ügy van ! a jobboldalon.) mert hiszen megvan az illető bírónak a felebbezési joga. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Győrffy Gyula: De tetszés szerint indíthatják meg az eljárást, és ez a lényeges! Sághy Gyula : De a fegyelmi bíróság fog az ügyben ilyenkor is a fellebbezés igénybe vehetése mellett határozni. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon és jobbfelöl.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Sághy Gyula : Hogy pedig a fegyelmi bíróságok nem fognak olyan könnyelműen és olyan könynyedén eljárni és igazán csak az evidens igazságszolgáltatási érdeket fogják figyelembe venni arra nézve abban is egyik garancziát látok a birói függetlenség szempontjából, hogy — mint tudjuk —• a bíróságok nem éi:en valami túlszigoruan kezelik a fegyelmi jogot, (ügy van! Ugy van! jobbról.) De ezentúl, azt hiszem, valamivel szigorúbban fogják kezelni, épen azért, mert az áthelyezés kimondásának joga van megállapítva részükre. (Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon : De jegyeimi vétség nélkül is!) De milyen érdekből ? Az igazságszolgáltatás magasabb érdekéből! Győrffy Gyula : De ki van hivatva ennek megítélésére ? Nem a törvényhozás ? (Mozgás balfelől és a jobboldalon : Halljuk ! Halljuk !) Sághy Gyula: A törvényhozás általános szabályokat alkot, de konkrét eseteket a törvényhozás nem birál és nem is bírálhat el. (Ugy van ! a baloldalon.) Tudnék nem egy olyan esetet mondani, a minőt t. barátom az igazságügyminister ur idézetéből felhozott; nem egyet, hanem tiz olyan esetet, a melyben igen tisztelt képviselőtársam is belátná azt, hogy valami módon lehetővé kell tenni, hogy az illető biró arról a helyről áthelyeztessék, mert ott többé a birói tekintélynek megfelelő módon nem biráskodhatik, nem funkczionálhat mint biró, (Ugy van/ a jobboldalon.) mig másutt, a hol ezek a viszonyok és körülmények nem forognak fenn rá nézve, még igenis végezhet birói funkcziókat. Ennek lehetőségét épen ezen indokokból óhajtván megadni, a következő módosítást vagyok bátor javasolni. (Halljuk ! Halljuk !) A szöveg t. i. azért nem világos, mert bár kétségtelen, hogy a fegyelmi bíróság e tekintetben is tartozik betartani a fegyelmi eljárás szabályait, ez a javaslat szövegében nincs világosan kifejezve. Minthogy tehát ez a szövegezés kételyt okozhatna és ennek értelmét kétségtelenné kell tenni, hogy t. i. csak a rendes fegyelmi eljárás szabályai teljes alkalmazásával, tehát a felebbezési fórum elé vihetően is mondhatják ki az áthelyezést, ezért a következő beszúrást javaslom. Nevezetesen ott, a hol azt mondja a szakasz, hogy : »fegyelmi vétség megalapítása nélkül is elrendelheti', az »elrendelheti« szó után a következőt óhajtanám beiktatni (olvassa) : »a fegyelmi eljárás szabályainak teljes betartása mellett.« (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ajánlom módosításomat elfogadásra, és kijelentem, hogy annak elfogadása esetén hozzájárulok a törvényjavaslat 9. §-ához. Elnök : Szólásra következik % Lovászy Márton jegyző : Csermák Ernő ! Székely Ferencz igazságügyminister: T. ház !... Elnök Az igazságügyminister ur kivan szólani. Székely Ferencz igazságügyminister: Csak röviden kijelentem, hogy a módosítást elfogadom, mert megfelel a törvény intencziójának. (He lyeslés.) Justh Gyula: Gyanús! (Derültség.) Ábrahám Dezső: Jogi abszurdum! (Zaj. Elnök csenget.) Csermák Ernő: T. ház ! Nagyon, sajnálom, hogy . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Csermák Ernő : . . . hogy az igen t. igazságügyminister ur épen ezen igen fontos kérdés tárgyalásánál volt kénytelen elmenni és nem hallgathatja végig azt a vitát, a melyet mi ebben a kérdésben indítottunk. Én a magam részéről a legnagyobb mértékben csatlakozom azon aggályokhoz és indokolásokhoz, a melyeket Győrffy Gyula t. képviselőtársam előterjesztett, (Helyeslés a baloldalon.) és csak másodsorban vagyok hajlandó elfogadni azon módositványt, a melyet Sághy Gyula t. képviselőtársam terjesztett elő és ajánlott elfogadásra. Itt egy nagy áttörésével találkozunk a birói függetlenségről és el*nozdithatlanságról sz5ló törvénynek, és pedig olyan áttörésével, a mely tal : n példátlan a birói karral szemben, s a melyet semmiféle eljárás nem indokolhat. Magára a fegyelmi eljárásra vonatkozó 1871. évi VIII. t.-cz. III. fejezetében taxatíve vannak felsorolva azok az esetek, a melyekben a biró eüen fegyelmi eljárást lehet indítani és őt fegyelmileg meg lehet büntetni.
