Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

Í138. országos íües Í912 január ÉO-án, keddeá. 419 léptetéséről szóló törvényjavaslat igazságügyi bizottsági tárgyalása alkalmával a javaslatnak azzal az intencziójával szemben, hogy az igazságügyminister felhatalmazást kért arra, hogy, gondolom, hat évre, a mig a perrendtartás életbe fog léptettetni, a birói függetlenség felfüggesztessék, az igazságügyi bizottság többsége is állást foglalt és ezt egy lehetetlen kívánalomnak tekintette. És a bizottság azon tagjait, a kik ezen fennakadtak, és a kik e miatt a törvényjavaslat tárgyalását is megakasztották a bizottságban, figyelmeztetni vagyok bátor arra, hogy ha most a képviselőház ínczidentaliter ezen javaslat 9. §-át elfogadja, akkor elenyészik ezen kontroverzia és elenyészik annak szüksége is, hogy az igazságügyminister ur kérje a felhatalmazást a birói függetlenség feletti szabad rendelkezés tekintetében, mert ezen szakasz révén a t. igazságügyminister ur nemcsak átmenetileg, de egyszer s mindenkorra meg fogja kapni a bíróság felett azt a szabad rendelkezési jogot, a melyet az igazságügyi bizottság még átmenetileg sem volt neki hajlandó megadni. Székely Ferencz igazságügyminister: Az egészen más, mihelyt a bíróság határoz ! Győrffy Gyula : A fegyelmi bíróság az igazságügyi érdekek szempontja szerint nem itélkezhetik, ilyenre feljogosítani bün volna, és mihelyt bíróságokat érdekbiróságokként helyeznénk be az igazságszolgáltatásba, ezáltal nagy rést ütnénk magán az igazságszolgáltatás eszméjén és rendszerén, (ügy van! balfelől.) Székely Ferencz igazságügyminister: Az a garanczia, hogy bíróság kezében van ! Győrffy Gyula: A bíróság csakis tények és törvények szerint Ítélhet, de nem ezen vagy amaz érdek szerint, (ügy van ! a szélsöhaloldalon.) Ezt a törvényhozás és az igazságügyminister van bivatva megítélni. Mindezek folyományaként tisztelettel vagyok bátor indítványozni, hogy a 9. §-t, mely különben sincs semmi összefüggésben még az életbeléptetési törvény czéljaival sem, de a mely egy nagy törvényes elvet, a birói függetlenség elvét sérti, méltóztassék törölni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Yan szerencsém erre vonatkozólag benyújtani indítványomat. Elnök : Szólásra következik ? Lovászy Márton jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház ! Nagyon sajnálom, hogy előttem szólott t. képviselőtársammal nem tudok teljesen egyetérteni. A mostani szövegezéssel szemben nekem is vannak ugyan némi aggályaim, de ezek, azt hiszem, eloszlathatok lesznek egy módosítással, a melyet bátor leszek majd benyújtani, és ha ez elfogadtatik, akkor csakugyan abban a helyzetben leszek, hogy a magam részéről nem látva a birói függetlenség sérelmét, a szakasz intézkedéseihez nyugodt lélekkel hozzájárulhatok. A birói függetlenség lényege az, hogy a biróhoz senki más, mint az ő fegyelmi hatósága hozzá ne férkőzhessek; (ügy van! balfelől.) a minister KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XIV. KÖTET. se áthelyezést, se nyugdíjazást egyáltalában ne rendelhessen el. Mikor az igazságügyminister úrral tárgyaltunk a felett, hogy az életbeléptetési törvény az uj perrendtartásra vonatkozólag mielőbb letárgyaltassék, ennek főakadálya épen az volt, hogy azon javaslat szerint a minister úrra volt bizva a nyugdíjazási és áthelyezési ügyekben való intézkedés, habár csak ideiglenesen is. Már pedig én a birói függetlenségnek ideiglenes, akár csak egy percre való érintését is perhorreszkálom, meit az a legnagyobb veszedelmeket rejtené magában és veszélyes preczedens lenne. Akkor már, valamint az általános vitában is hivatkoztam arra, hogy nem áll az, hogy még a mai fegyelmi törvények mellett is ne volna minister, a ki az uj perrendtartást életbeléptethetné ezen rendkivüli eszköz igénybevétele nélkül is, mert hiszen épen a t. minister urnak egyik elődje, nagyérdemű Plósz Sándor képviselőtársunk ezt ezen mostani fegyelmi eljárás mellett is akkép czélozta életbeléptetni, hogy ilyen kivételes felfüggesztését a birói függetlenségnek egy perezre sem volt szándéka igénybevenni, a mint ezt többször tett nyilatkozataiból is konstatálhatjuk, (ügy van ! baljelöl.) En a 9. §. intézkedését, azon intenczióban, mely abban foglaltatik, leginkább épen azért fogadom el, mert ezáltal teljesen feleslegessé és szükségtelenné vált, még a t. igazságügyminister ur szempontjából is . . . Székely Ferencz igazságügyminister: Na ! Na! Sághy Gyula: . . . akár a nyugdíjazási, akár az áthelyezési kivételes jognak engedélyezése, akárcsak a legrövidebb időre is. (Mozgás a balés a szélsőbaloldalon.) Hegyi Árpád : Elismeri maga a minister is ! Sághy Gyula: Hiszen az ellen küzdöttünk a végsőkig, ezt az előbb említett tanácskozáson is megmondtuk, és ezért nem tűzték ki akkor az életbeléptctési javaslatot napirendre. Küzdeni fognak a végsőkig azért, hogy a bírói függetlenség ne érintessék, aminthogy a t. minister ur saját pártjából is igen sokan küzdöttek ezért az igazságügyi bizottságban, mert a jelenleg tárgyalt szakasz rendelkezése mellett arra a rendkivüli jogra egyáltalán nincs szükség. Mert ha a mostani fegyelmi törvény meüett Plósz Sándor volt igazságügyminister ur vállalkozhatott a perrendtartás életbeléptetésére : most, ezen törvényjavaslat 8. és 9. §-ának intézkedései után már csakugyan semmi szükség nincs a minister ur által kért rendkivüli felhatalmazásra. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk I Halljuk! jóbbfélől.) Nincs rá szükség még az ő szempontjából sem, és én, hogy lehetővé tegyem épen ennek a kikerülését és hogy nemcsak minden alaposnak tetszhető indokot, de még minden plauzibilis ürügyet is ki tudjunk vágni azon törekvés elől, hogy — nem épen az igazságügyminister ur személyére, hanem egyáltalában akármilyen igazságügymmisterre csak kivételesen is rábízzuk a bíró áthelyezésének és 57