Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-338

448 338. országos ülés 1912 január 30-án, kedden. Ezek után áttérek a 9. §-ra. Méltóztassék megfigyelni a 9. §. szövegezését (olvassa) : »A fegyelmi bíróság, ha az igazságszolgáltatás érdekében szükségesnek találja, fegyelmi vétség megállapítása nélkül is elrendelheti, hogy az Ítélőbíró székhelyéről addigi állásának megfelelő birói állásra az igazságügyminister által kijelölendő más bírósághoz áthelyeztessék*. Ha ezen szakasz szövegezése hozzásimult volna, vagy kapcsolatban volna a 8. §-al, még tudnám érteni, mert a 8. §. a fegyelmi törvénynek azt a módosítását involválja, hogy a fegyelmi bíróság egy elébe jutott fegyelmi ügyben miként határozzon, szemben az eddigi fegyelmi törvénynyel, és ha ez a szakasz azt mondaná, hogy a fegyelmi biró elé jutott ügyben esetleg a fegyelmi bíróság, ha nem is lát fennforogni fegyelmi vétséget, megállapíthatja az áthelyezést vagy valamely más szankezióját a határozatnak, akkor, mondom, még érteni tudnám, ép ugy, mint hogyha a fegyelmi vétséget megállapítja és most ezen törvény alapján nyugdíjigényét mégis fentarthatja. Ez azonban önálló szabályozás, olyan, a mely a régi fegyelmi törvénynyel sem hozható kapcsolatba, ... Székely Ferencz igazságügyminister: Dehogy nem! Győrffy Gyula: ... annál kevésbbé van itt kapcsolatba hozva a 8. §-sal. Kiderül ez abból, hogy mig egyéb ügyekben a fegyelmi bíróság nem az igazságszolgáltatás érdekei szempontjából bíráskodik, addig itt a fegyelmi bíróságot az igazságügyi érdekek megítélésének bíróságává deklarálják. A törvényhozás azonban sem a fegyelmi bíróságra, sem semmi más hatóságra nem ruházhatja át azt a jogát, hogy az igazságszolgáltatás érdekei felett a törvényhozáson és az ő közegén, az igazságügyministeren kívül más őrködhessék. Micsoda lehetetlen állapot volna az, hogy a fegyelmi biró ságok határozzák meg azt, hogy Magyarországon, nálunk, melyek az igazságszolgáltatás érdekei és hogy ezen igazságszolgáltatási érdekekhez füződőleg saját véleményük szerint X. Y. birót áthelyezhessék vagy valamely intézkedést tehessenek, a mely intézkedés és határozat végrehajtójává deklarálnák az igazságügyministert. Ebben a szövegezésben ily módon beállítva ez a törvényszakasz még akkor sem állhatna meg, ha az abban rejlő intencziót a t. többség magáévá tenné. Nem állhat meg pedig egyszerűen az alkotmányjogba ütköző lehetetlenségek rendelkezése miatt. De érdemileg még súlyosabb az, hogy az a fegyelmi bíróság, a mely valakit felment az ellene emelt fegyelmi panasz alól, áthelyezésre Ítélhessen akkor, mikor a panasz alaposságát nem ismeri el a bíróság. Ez magában véve olyan ellenmondást involvál, a mely miatt nem lehet ezt a szakaszt elfogadni. Miért, t. képviselőház 1 Mert meg lehet a véleménye a fegyelmi bíróságnak az igazságszolgáltatás érdekeiről, de a birói függetlenség épen abban nyilvánul, hogy birót akarata nélkül az ő állásáról máshova áthelyezni ne lehessen. A t. igazságügyminister ur nagy beszédében elismerésre méltó buzgalommal igyekezett ezen szakasz erejét azzal megvédelmezni, hogy előttünk egy konkrét esetre hivatkozott, a mikor egy birót inzultáltak, teljesen méltatlanul, érdemtelenül, de egy nyilvános inzultusnak lévén az alanya, ott a helyzete tarthatatlan volt és ilyen helyzetben az igazságszolgáltatás rovására lett volna és volna, ha az a biró ottmarad. Megengedem, t. képviselőház, de ha az a biró magára nézve ezek daczára sem tartja a saját társadalmi poziczióját ott összeférhetetlennek, akkor hasonló esetekben sem ruházhatjuk fel sem a fegyelmi bíróságot, sem az igazságügyministert azzal, hogy a független bírónak egyéni jogát képező aprecziácziója ellenére őt onnan elhelyezni, lehessen. Székely Ferencz igazságügyminister: Fölébe helyezik az igazságszolgáltatás érdekeit! Hát szenvedjen az igazságszolgáltatás ? Győrffy Gyula: Már most, t. ház, lehet az igazságszolgáltatás érdeke az, hogy hasonló esetben az a biró elhelyezhető legyen. Ezt konczedálom a minister urnak. Lehet olyan eset, hogy az illetőnek nincs meg az erkölcsi ereje és belátása, hogy neld mint bírónak a helyzete ott tarthatatlan és nem kéri az áthelyezését. Megengedem, lehetnek ilyen flagráns esetek. Azonban ennek révén, ilyen egyes lehető esetek kedvéért a birói függetlenségen és a biró biztonságára szolgáló elmozdithatatlanság elvén rést ütnünk egyáltalában nem lehet és nem szabad. (Helyeslés a szélsőhalon.) Székely Ferencz igazságügyminister: Biró kezében van ! Győrffy Gyula: Az is nagy ellenmondás, a mint a szakasz disztinkcziót is tesz e részben, hogy a fegyelmi bíróság vagy vétség megállapításával vagy vétség megállajjitása nélkül mondhatja ki az áthelyezést. Itt már a törvényszakasz arra a körülményre irányítja figyelmünket, hogy a mikor a fegyelmi biró semmi okot nem lát arra, hogy bármely konzekvenczia ki legyen mondható az illető biróra, a ki előtte mint fegyelmileg vádlott állott, akkor ez a törvény felruházza a fegyelmi bíróságot azzal a joggal, hogy konzekvenczia nélkül, pro se és önállóan áthelyezésre Ítélhesse azt a birót. Ez a fegyelmi bíróság funkcziójának is meghamisítása. Székely Ferencz igazságügyminister: Megvan mindenütt! Győrffy Gyula: Azért meghamisítása, mert a fegyelmi bíróságnak igazságszolgáltatási vagy más érdekek szerint nem szabad és nem lehet Ítélnie, hanem egyenesen csak a tények alapján kell ítélkeznie és annak konzekvencziáit kell kimondania, de nem az igazságszolgáltatás érdekéből, a melyet — ismétlem — csak a ház és az igazságügyminister vannak hivatva megítélni és semmiféle más hatóság a világon. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetem a tisztelt többséget arra is, hogy a perrendtartás életbe-