Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

440 '337. országos ütés 19Í2 január 2Ö-én, hetfon. ség,), hogy ezt a javaslatot, habár különböző indokokból is, nem fogadják el. Lengyel Zoltán t. képviselőtársunk azért nem fogadja el, mert az ő egyéni véleménye szerint ez a javaslat a létező és ő általa is konstatált bajokon nem fog segíteni. Ez jóslás, t. ház, s ezzel szembeállíthatnám a mi jóslásunkat, hogy t. i. bizonyos segítséget okvetlenül nyújtani fog, vagy legalább is a bajok szaporodását és nagyobbodását bizonyos fokig mindenesetre korlátozni fogja. De én nem akarok ellen jóslással dolgozni, s csak arra kérem a t. házat, adjon módot azoknak, a kik abban a véleményben vannak, hogy a minden oldalról konstatált bajokon segíteni kell, adjon módot ezeknek arra, hogy ezt a segítséget meg is próbálhassák. (Zaj. Elnök csenget.) Ha a gyakorlati élet és a jövendő azt fogja mutatni, hogy azoknak volt igazuk, a kik ennek a javaslatnak itten való tárgyalása alkalmával ugy jövendöltek, hogy e javaslat segítséget nem fog adni, akkor lesz mód és alkalom arra, hogy a t. ház alaposabb és gyökeresebb rendszabályokhoz nyúljon, (Zaj balfelöl,) esetleg olyanokhoz, a melyet a javaslatot ellenző oldalról több szónok felemiitett, és a melyről készséggel elismerem, hogy gyökeresebb rendszabály és biztosabb segítség volna, t. i. hozzányúljon a numerus clausus behozatalához,... Bakonyi Samu: Nem kell! (Zaj.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. (Felkiáltások balról: Helyre! Helyre! Elnök csenget.) Várady Zsigmond előadó: ... a mi kétségkívül alaposabban segítene, (Zaj. Elnök csenget.) de egy olyan rendszabály volna, a melyhez azok, a kik ebben a kérdésben is, mint minden másban az igaz és helyes szabadelvüség ösvényéről semmiféle osztály vagy társadalmi érdekből letérni nem kivannak, nem tudnának hozzájárulni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Várady Zsigmond előadó: Az a további indokolása a t. képviselő urnak, hogy a gazdasági felső oktatást kell kiépíteni, a jogi tanulmányokat pedig szigorítani kell, kétségtelenül igazságokat foglal nmgában, de erre legyen szabad egyfelől megjegyeznem azt, hogy e tekintetben e törvényhozás, illetőleg már e törvényhozás működése alatt a kormány tett kezdeményező intézkedéseket, másfelől pedig, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyáltalában nincsen feleslegessé téve és nem lenne feleslegessé téve a jövendőben sem az, a mit a törvényjavaslatnak most tárgyalt 2. §-a biztosítani kivan. A mi Polónyi Géza igen t. képviselőtársunk ellenző felszólalását és indokait illeti, azokra nézve is egy beismeréssel kell kezdenem. (Zaj. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl,) Kétségtelenül igaz ugyanis, hogy a törvényjavaslat egy vegyeskereskedést jelent, azt egy igazságszolgáltatási vegyeskereskedésnek el lehet nevezni; minthogy azonban mi abban a véleményben vágyunk, hogy ebben a vegyeskereskedésben igen jó és használható portékát adunk a közönségnek és annak az egész nagyközönségnek érdekeit valósággal és becsületesen szolgáljuk : ennélfogva nem látom át, hogy ez vagy hasonló indok miért szolgálhatna okul arra, hogy a törvényjavaslat s közelebbről annak most tárgyalt ez a rendelkezése el ne fogadtassák. (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk !) Várady Zsigmond: Ennél a pontnál nem kívánok részletesen foglalkozni azokkal a fejtegetésekkel, a melyeket statisztikai adatokkal is támogatva Polónyi Géza képviselő ur tárt elénk és a melyekkel igazolni kívánta, hogy a jogi oktatás, sőt már a középiskolai oktatás rendjén is, továbbá az ügyvédi pálya statisztikai arányszámai szerint e pályán is az ország egyik felekezete sokkal nagyobb számban van képviselve, mint az ország többi felekezetei. Nem kívánok ezzel foglalkozni mindenekelőtt azért, mert ez a szőnyegen forgó kérdésre nézve tiszteletteljes egyéni véleményem szerint teljesen közömbös, de azt gondolom, hogy közömbös lehet általában véve is. Mert ha ugy van, hogy az egyik felekezet nagyobb mértékben vesz részt az oktatás igénybevételében, ez annak a felekezetnek nem hibája, hanem érdeme. A többi felekezetre nézve pedig, a melyek állítólag leszorulnak, lehet sajnálatos, lehet kártékony, de ebből folyólag törvényhozási intézkedések tételére, különösen pedig a szőnyegen forgó törvényjavaslat megítélésére nézve semmiféle útmutatást szerezni vagy indokot meríteni nem lehet. Ezek után rátérek azokra az igen tiszteletreméltó érvelésekre és módosításokra, a melyeket Sághy Gyula tisztelt képviselőtársam előterjesztett és azokkal a megjegyzésekkel, a melyeket ezekre nézve tenni fogok, egyúttal feleletet kívánok adni azoknak a tisztelt képviselőtársainknak is, a kik lényegileg vele egyezően, csak a részletekben tőle eltérően, valamennyien szintén módositásokat terjesztettek be az átmeneti idő megállajütása kérdésére nézve. Sághy Gyula tisztelt képviselőtársunknak őszinte köszönetemet fejezem ki azért, mert újból megállapította, hogy szerzett jog sérelme fenn nem forog. A mi pedig azt a kérdést illeti, hogy a beállított átmeneti idők méltányosak-e, e részben nem kívánom a t. ház idejét továbbra is igénybevenni ama szakszerű felszólalás után, a melylyel a tisztelt minister ur ezt a kérdést a mai ülésen már megvilágította. (Mozgás. Elnök csenget.) Nem hagyhatom azonban észrevétel nélkül azt a megjegyzést, hogy nem szabad az ügyvédek érdekéből kiindulnunk. Ebben a tételben teljesen igaza van, és e vita során ismételten hallottam ugyanezt a vádat és ezt a kifogást, de egyetlenegy tisztelt képviselőtársunk sem