Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

M7. országos ütés 1912 január 29-én, hétfőn. 441 tudta azt igazolni, hogy mi ebbe a hibába estünk volna. A tárgyalás alatt levő javaslat 1. és 2. §-aiban lefektetett és indítványozott reformok nem egy társadalmi osztály, hanem az egész társadalom érdekében vannak beállítva, tekintettel az ügyvédségnek a társadalommal és a bíróságnak az ügyvédséggel és a társadalommal való összefüggésére. Sem a birok számára, tehát az államra, — sem a társadalomra és jogéletre nem közömbös az, hogy a világon példátlan ügyvédi tulszaporodás továbbra is igy fejlődhetik-e. A mi azt illeti, hogy az egy esztendő szükséges a második §. törvényre emelkedése esetén az ifjaknak a jogtudományok elvégzésétől a jogtudori fok elnyeréséig, ezekben beismerem, hogy átlag véve körülbelül egy esztendő szükséges lesz. De épen ez az a pont, a melylyel a 2. §-ban a törvényjavaslat szerkesztői a jogtudományok intezivebbé tételére, tehát Lengyel Zoltán tisztelt képviselő ur czéljának elérésére közreműködni kivannak. Egyúttal épen ez a pont az, a melyben a törvényjavaslat a munkás és tehetséges elemnek előnyt ad a hanyagabbak és tehetségtelenebbek felett. Mert annak a szorgalmas és munkáselemnek, a mely a négyesztendei jogi tanulmány alatt az elméleti ismeretek megszerzésére kellő súlyt fog fektetni, annak nem lesz szüksége egy esztendőre ahhoz, hogy a vizsgákat letegye, és ennélfogva elesik az az aggály, a melyet a t. képviselő ur ehhez a ponthoz fűzött, t. i. hogy e rendszabály a jogi előtanulmányokat és gyakorlatot túlságosan hosszabbítja meg. Csak a hanyagokra nézve hosszabbítja meg azt lényegesen, azok védelme pedig nem lehet feladatunk. Nem fogadhatom el ezeknél fogva és ezek után Sághy Gyula t. képviselőtársamnak módosításait. Az elsőt, a mely a tételes szigorlat letételétől számítaná a gyakorlati időt, nem fogadhatom el azért, mert ez a módosítás elvenné tőlünk azokat az előnyöket, a melyeket a 2. §-szal biztosítani kívánunk a jogi tanulmányi rendre nézve. Ez abból áll, hogy a jogi tanulmányoknak első négy esztendeje alatt a joghallgatók az elméleti ismereteket intenzive műveljék. Továbbá elvenné részben tőlünk azt a második előnyt, hogy a mint a jogtudorság elnyeréséig a joghallgatónak elméleti kiképzés teljessé tételére kell a súlyt fektetnie éppen ugy, a mikor mint jogtudor ügyvédjelölt lesz, viszont az elméleti ismeretek megszerzése ne vonja el őt a gyakorlati ismeretek megszerzésétől, a gyakorlati ismeretek megszerzése alkalmainak kihasználásától. (Helyeslés jobbról.) Azt a további módosítását, hogy az 1-ső és a 2. §-hoz az a kifejezés tétetnék be, a mely szerint »még pedig a gyakorlati idő tekintetében is a hat hónap alatt vizsgát letettekre az eddigi jogszabályok legyenek irányadók*, azért nem fogadhatom el, mert ez a javaslat különösen 2. szakaszának azt a fontos és lényeges KÉPVH. NAPLÓ. 1910 — 1915. XIV. KÖTET. czélját hiúsítaná meg, hogy a törvény lehetőleg minél előbb éreztesse a maga kedvező hatásait. (Helyeslés jobbról.) Ugyanez az indoka annak, hogy a harmadik módosítást, nevezetesen az átmeneti időnek két esztendőre való kitolását is ellenezni bátorkodom és kérem a t. házat, méltóztassék az összes előterjesztett módosító javaslatokat elutasítani, kivételével az igazságügyminister úrénak, a melyet én az itt érintett igen fontos közhasznú ezélok érdekében nem ugyan minden sajnálat nélkül, de az általa felhozott indokok alapján a magam részéről is elfogadok és a t. háznak is elfogadásra ajánlok. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a határozathozatal. Minthogy a törvényjavaslat tárgyalás alatt álló szakaszainak eredeti szövegével szemben több rendbeli módosítás adatott be és igy ezen szakaszoknak szavazás alá bocsátása meglehetősen komplikált, kérem a t. ház szíves figyelmét a kérdés mikénti feltételére nézve. (Halljuk! Halljuk.) Természetesen a szavazás az 1. és 2. §-okra nézve külön fog megejtetni; ezeknek csak a tárgyalása volt közös. (Helyeslés!) A kérdés mindkét szakasznál elsősorban az lesz, hogy elfogadja-e a t. ház ezen szakaszokat változatlanul, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Nem!) Ez lesz az első kérdés. A mennyiben a ház nem fogadná el változatlanul ezen szakaszokat, akkor sorban szavazásra fogom bocsátani a benyújtott módositványokat, és pedig az igazságügyi bizottság javaslatához való távolság és közelség foka szerint, nevezetesen először fogom szavazás alá bocsátani a közelebb álló, azután pedig a távolabb eső módositványokat. (Helyeslés.) Az átmeneti idő tekintetében, a melyre nézve az egyik indítvány másfél, a másik két évet javasol, minthogy az egyik indítvány a másikat kizárja, a szavazásnál ezek egymással szembe fognak helyeztetni és fel fogom tenni a kérdést arra nézve, hogy elfogadja-e a ház a másfél évet vagy a kétévet. Már most jelzem, hogy ezen utóbbi kérdésre nézve névszerinti szavazás kéretett, (Mozgcis jobbfelöl.) melyet a házszabályok értelmében el kell rendelnem, Azután a többi módosításokra nézve egyenként fogom feltenni a kérdést, nevezetesen Sághy Gyula, Pajzs Gyula és Lengyel Zoltán képviselő urak módosításaira, és igy tovább fokozatosan. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételéhez hozzájárulni? (Igen!) A kérdést tehát ezen a módon fogom feltenni. Elsősorban tehát kérdem a t. házat, hogy az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat 1. §-át méltóztatik-e az igazságügyi bizottság szö56