Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

438 337. országos ülés 1912 január 29-én, hétfőn. Tehát ugy a gyakorlati szempontból, mint a jogszolgáltatás szempontjából én azt találom helyesnek, hogy ezentúl is folytathasson gyakorlatot, lehessen bejegyzett ügyvédjelölt az, a kinek nincs is meg a doktorátusa. Szívesen konczedálom azt, hogy a háromévi gyakorlatot a doktorátus letétele után kelljen neki eltölteni. A mikor a*z általános vita során ezt felhőztem, a t. igazságügyminister ur azt mondta közbeszólás alakjában, hogy én tévedek. Hát kérem, nem tévedek, mert az ügyvéd gyakorlata máskép van szabályozva a második szakaszban, mint a biróé. Az első szakasz értelmében joggyakorlatot igenis kezdhet egy szigorlat, sőt államtudományi államvizsga alapján is az, a ki birói pályára megy. Székely Ferencz igazságiigyminister: Ma ! Lengye! Zoltán : És ezután is! Székely Ferencz igazságiigyminister: Dehogy ! LengyelJZoltán : Bocsánatot kérek, ez nincs kizárva. Székely Ferencz igazságiigyminister: Az igazságügyi bizottság jelentését méltóztassék elolvasni, ne az eredeti javaslatot. Az van ott ? Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, ez a szövegezés egész világosan és tisztán lehetségessé teszi azt, hogy egy szigorlattal rendelkező joggyakornoknak kineveztessék, viszont nem teszi lehetségessé, hogy egy szigorlattal rendelkező ügyvédjelöltnek bevétessék. A második szakasz egész világosan megmondja, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételhez a jogtudori oklevél megszerzése volna szükséges. Ellenben az első szakasz ezt nem mondja ki, csak a további gyakorlatot teszi ugyanolyan időre és ugyanolyan módon kötelezővé, három évet a doktorátus megszerzése után és két évet a vizsga letétele után, hogy a birói kinevezést elnyerhessék. En nem szólok semmit ahhoz, hogy a t. igazságügyminister ur szerint joggyakornoknak, jegyzőnek jó-e egy olyan, a ki még doktorátust nem szerzett . . . Nagy Ferencz: Nem számit! Lengyel Zoltán : De alkalmazhat, ez a különbség. Székely Ferencz igazságiigyminister: Ügyvédhez is elmehet, csak nem számit. Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, nagy különbség, hogy a biróságok előtt megjelenhet és tárgyalhat, mert olyan bolond ügyvéd nem lesz, a ki, ha szigorúan veszik a dolgot, alkalmazzon olyan embert az irodájában, a kit nem küldhet el a birósághoz, nem alkalmazhat tárgyalásnál, még sommás bíróságnál sem. Engedelmet kérek, de a bejegyzés nélküli állapotot, t. minister ur, még az is. a ki irodában dolgozik képesités nélkül, a négy évi jogászkodás helyett, igazán hét esztendőre hosszabbítja meg és ez a bejegyzés nélüli állapot jogbizonytalanságot csinál és megrontja az ügyvédi pályára készülő kvalitását akkor, a mikor a minister ur a jogbizonytalanságot akarja megszüntetni és a kvalifikácziót akarja emelni, Erre semmi szükség a világon nincsen, mert az ügyvédjelöltekre nézve úgyis meg lesz az a szakasz a perendtartásban, a mely kimondja, hogy felsőbb bíróságoknál el nem járhatnak. Ez elég korlátozás erre nézve és nem szükséges ahhoz semmiféle több. Es én Sághy Gyula t. képviselőtársammal ellentétben nem a tételes szigorlathoz kötném ezt, mert annak változhatik a neve, az összeállítása is, hanem az első szigorlathoz kötném és lehetségessé tenném, hogy ezáltal valaki ügyvédjelölti minőségben kenyeret kereshessen és gyakorlatot szerezhessen és ne legyen kénytelen az ügyvédek nagy része bejegyzés nélküli emberekkel dolgozni. Én tehát a magam részéről azt a módosítást ajánlom, hogy a második és harmadik sorból e szavak : »helyett a jogtudori oklevél megszerzése«, hagyassanak ki, a negyedik sorban pedig e szavak helyett: »az ügyvédjelöltek lajtstromába való felvételtők tétessék: »a jogtudori oklevél megszerzésétők. Sághy Gyula : Hát a bírói szakasznál ? Lengyel Zoltán : Az én értelmezésem szerint nem kell, mert ez csak azt mondja, hogy a birói vizsgához szükséges a jogtudori oklevél megszerzése és ez után eltöltött három évi joggyakorlat. Sághy Gyula: A gyakorlat csak azután kezdődik ! Lengyel Zoltán : De a gyakorlat megkezdésének nincs más előfeltétele, mint eddig volt, joggyakornoknak felvehető és jegyzőnek kinevezhető az, a kinek csak egy szigorlata, vagy jogtudományi álllam vizsga ja van. Sághy Gyula: Nem ! Lengyel Zoltán : Méltóztassék elolvasni, ugy, a hogy én elolvastam, máskép nem tudom érteni. Nem szólok a többi kérdésekhez, nem szólok annak helyességéhez, hogy az államkormányzat egy közoktatási rendszert tart fenn és annak keretében felneveli az embereket a legmagasabb képesítésig és mikor azok berendezkedtek, elzárja előlük az utat; nem szólok az átmeneti idő kérdéséhez sem, szívesen szavazok a legliberálisabb átmenet mellett; én csak ismétlem a magam felfogását és meggyökeresedett meggyőződését: Higyje el az igazságügyminister ur, sok baj nincs meg, a mit hivatalosan jelentenek, de sokkal több baj van, mint a mennyit hivatalosan jelentenek, és ezeket a bajokat ez a javaslat nem orvosolja. Székely Ferencz igazságiigyminister: Majd lesz más is! Lengyel Zoltán: Ha pedig nem fogja orvosolni, de a továbbképzés szempontjából ezek a dolgok mégis sok embert érdekelnek és mindenesetre érdeklik a jogszolgáltatást: azt a két dolgot, a melyet kiemelni bátor voltam, a bírósági könyvtárak sürgős és megfelelő alakban való létesítését, valamint az ügyvédjelöltek gyakorlatára vonatkozó ezt a módosítást ajánlom a t. minister ur szives jóindulatába. Elnök: Szólásra következik? Loväszy Márton jegyző: Egry Bélai Egry Béla: T. ház! A mai ülés folyamán egyesitett két szakasz közül csak a másodikhoz