Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.
Ülésnapok - 1910-337
424 3É7. országos ülés 1912 január 29-én, hétfon. hogy egyébiránt egy a gondolatunk, gyakorlatilag ezt a kívánságot nem tudom teljesíteni A 6. §-nál Horváth Gyula igen t. képviselőtársam attól tart, hogy ha majd az önálló jegyzők nagyobb hatáskörre tesznek szert, a bírói állásokat nem fogjuk betölteni. Azt nem kell mondania, azt hiszem, egyik ministernek sem, hogy igyekezzék a birói állást olyan gyorsan betölteni, a mint csak lehet. Hiszen ha egy állás megüresedik és a referáda odakerül az uj biró asztalára, az kétségbeejtő dolog, ha egész rakás munkát talál ott s azt sem tudja ; hol kezdje. Csakhogy a dolog természeténél fogva bizonyos idő szükséges az állások betöltéséhez: pályázat, kandidálás, ministertanács, a felséghez felterjesztés, ugy, hogy az a legsürgősebb elintézés mellett is hat hetet vagy két hónapot vesz igénybe. ~Ne méltóztassék rossz néven venni, de ezen igazán nem lehet segiteni. Azt kívánja a képviselő ur, hogy az önálló jegyzők jutalomban részesittessenek. Ha a jegyző előlép a IX. fizetési osztályba, azt hiszem, az már jutalom, valamint az is, hogy ha a doktorátust letette, vagy a birói vizsgálaton keresztülment, a 400 korona pótlékot megkapja. A 8. és 9. §§-nál Sághy Gyula t. képviselő ur azt mondja, hogy azokat helyesli, t. i., hogy a fegyelmi szabályok olyaténképen módosíttassanak, hogy az áthelyezés vagy mint önálló büntetés, vagy mint egy másik büntetésnek járuléka behozassák. Mások azonban ezt ellenzik, különösen Győrffy Gyula és Horváth Gyula t.. képviselőtársaim. Azt mondják, hogy ez olyan valami, a mi a birói függetlenségbe ütközhetnék. De hiszen a birák maguk intézkednek ebben a dologban a fegyelmi eljárás szabályai szerint és ebben a dologban a kormánynak csakugyan nincsen ingerencziája. Ha felmerül egy eset, a mely fegyelmi vétséget tartalmaz, mondjuk, valaki elkövet egy fegyelmi vétséget, a bíróság eljár, rosszalást vagy feddést kap az illető, de a főszükséglet mégis az, hogy az illető, a ki különben értékes ember lehet, csak valamiképen bajba került, onnan elmenjen. Ezt eddig nem tudták megcsinálni. A javaslat intézkedése most alkalmat nyújt arra, hogy ilyen esetben talán ki se mondják a fegyelmi büntetést, hanem egyszerűen azt mondják: tessék innen, erről a székhelyről elmenni. Hiszen a gyakorlati élet mutatja, hogy ez helyes. Én csak egy példát hozok fel az életből, hogy mik történnek. Egy fiatal ember udvarol egy tisztességes uricsalád leányának, el is akarja venni, de a fiatal ember szülei beleavatkoznak, nem engedik meg, talán mást szántak neki. Most ez a fiatal ember, a ki különben nagyon tisztességes, derék, jó hivatalnok, összeütközésbe került a szüleivel és "a szive szeretetével. A szüleihez ragaszkodott, és sajnálattal lemondott szerelméről. Ennek következtében a rabiátus apa palám et publice összevissza verte az utczán. Ö nem követett el fegyelmi vétséget, de az bizonyos, hogy azért ottmaradnia nem lehetett. Hát ilyen esetekre szól ez a szakasz. Mondhatok olyan eseteket is, hogy a hol a biró fegyelmi vétséget követett el és nem akarta elhagyni a helyét, ott a fegyelmi vétség kimondása mellett kötelezik reá. Hogy fegyelmi vétség nélkül is ki lehessen mondani, ez épen az illetőnek érdekében történik. Méltóztassék arra gondolni, hogy ha fegyelmi vétség miatt szabják ki az áthelyezést, akkor saját költségén tartozik elmenni, ha pedig e nélkül mondják ki, akkor az állam viseli a költözködés költségét. Ez tehát enyhítése a helyzetnek és valószínűleg nagyon sokszor ugy lesz, hogy nem mondják ki a fegyelmi vétséget, hanem csak az áthelyezést. Ez tehát nem az ügyésznek vagy bírónak sérelmére, hanem inkább javára és különösen az igazságszolgáltatás érdekében történik. Megvan ez minden országban, nálunk, sajnos, nem volt meg, de ez közkivánság. Azt mondja Győrffy Gyula igen t. képviselőtársam, hogy ok és alkalom nélkül tennők. Ez nem áll. Ok és alkalom kell és azután az ügyészségnek az indítványa; hivatalból az ügyészség a ministernek nem is jelent minden esetet, csak a fontosabbakat, mert a ministerium az ügyviteli szabályok szerint megkapja a bíróságtól az értesítést, ha valaki ellen elrendelték a fegyelmit, vád alá _ helyezték, elitélik vagy felmentik. Ez a bíróság jelenti az igazságügyministeriumnak evidencziában tartás végett, Hogy a kormány kötelességszerüleg beleavatkozhatik, ez lehetséges és nem is tagadható meg. De mindig a bíróság határoz, és ha ez eddigelé garancziát nyújtott, azt hiszem, ezentúl is elég garancziát nyújt. A 11. §-hoz Sághy igen t. képviselőtársam egy kívánságot füz, azt t. i., hogy a táblai birák is kapjanak curiai birói címet, jelleget és javadalmazást. Ez egy igen méltányos kívánság. Ez konszideráczió tárgyát képezte és képezi is. Ezúttal a költségvetésben a törvényszéki elnökök számára lett felvéve öt állás, és pedig azért, mert hiszen a súlya az igazságszoldáltatásnak ezentúl az első fokon lesz és ott kellett az elnökökkel erősíteni a bíróságot. Azonban a kir. táblánál is kevés ez a 11 állás; a kir. táblánál nem épen ez a czim és jelleg fogja a korrektivumot nyújtani, hanem a tanácselnöki állás, t. i., ha ötről háromra szállíttatik le az itélőtanács tagjainak a száma, akkor természetesen több tanács lesz és így több tanácselnök, a kik ugyanabban a rangban vannak, mint a curiai birák. Ezen a téren tehát már lesz egy korrektivum és azonkívül, ha a curiai birák száma leszáll, természetesen lehet ezeket az állásokat költségemelés nélkül is szaporítani. Bízom benne, hogy jogos, méltányos és törvényes módon, a kincstár nagyobb megterhelése nélkül ez a kívánalom teljesíthető lesz. (Helyeslés jobbfelöl.)
