Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-337

337, országos ülés 19Í2 január 29-én, hétfőn. m­' Horváth Gyula t. képviselőtársául felvetette azt a kérdést, nem lehetne-e a vezető járás­biráknak bizonyos kedvezményt nyújtani az által, hogy a kir. ítélőtáblai bírói czimböl nekik többet juttatnánk. Ez a tendenczia megvan, s a 200 állásból, a mi rendelkezésre áll, máris a legtöbbet a vezető járásbirák töltenek be, a törvényszékiek pedig kapnak az uj rendszer szerint tanácselnöki állásokat, a mi megfelel a táblabírói czimnek és jellegnek. Ez által tehát az előmeneteli viszo­nyok kielégítők lesznek. A 13. és 14. §-hoz Sághy Gyula t. barátom fűzött megjegyzéseket. A mit ő mondott, az nem egészen ugy van, de t. képviselőtársam maga is valószínűleg máskép gondolta. 0 t. i. azt mon­dotta, hogy azt tartaná czélszerünek, hogy ötös és hármas tanácsok legyenek a Curián és a táblán is az egész vonalon. Hát ez igy is volt kontemplálva, azonban a perrendtartásban már ugy fogadtatott el, hogy a felebbviteli bírósá­goknál ötös tanácsban ítéljenek, ennek indoka pedig az volt, hogy ténymegállapításról lévén szó, több figyelem tételezhető fel öt ember részéről. Ellenben a kérdéshez elég három biró. Ez idő szerint e részben a perrendtartástól eltérni nem lehet; a gyakorlat fogja megmutatni, hogy kevesebb biró is elég-e és akkor novel­láris utón módosítani lehet a törvényt. Egyelőre azonban ez egy fontos alkotás és indokolt gya­korlati szükség nélkül nem lehet rajta változ­tatni. (Helyeslés jobbfelől.) Az utolsó paragrafusokhoz Horváth Gyula t. képviselőtársam szólott hozzá. Itt az egész vonalon.egy kis félreértés vonul végig. T. i. egy kezelési szabály van megállapítva, a mi a per­rendtartásban már keresztül lesz vive, de a mit mi aticzipálni akarunk, épen azért, mert igen czélszerünek mutatkozott. Ez a sok irka-firka elkerülésére vonatkozik s már a külföldön is megvan. Az ügyek 80°/o-a, azt lehet mondani több százezer ügy, távolmaradás, ugyuevezett makacs­ság következtében intéztetik el. Eddig jegyző­könyvet kellett felvenni, Ítéletet kellett hozni, stb., a mi rengeteg időveszteséggel járt. Kül­földön ilyen esetben sem jegyzőkönyvet nem vesznek fel, sem formális ítéletet nem hoznak, egyszerűen magán a kereseten kitüntetik, hogy távolmaradás, vagyis makacsság okából hozatott a határozat. Ez az egy szó elég indok. Termé­szetesen meg vannak nevezve a felek és ki van tüntetve a perköltség. Bemutatok itt egy ilyen kereset-mintát (Felmutatja.), & ki óhajtja, megtekinti)eti. Egy­szerűen a számokra és a perköltségre van benne hivatkozás. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk!) Ezt jó lesz meghallgatni, (Halljuk! Hall­juk!) mert különben itt nagy félreértések szár­mazhatnának, négy-öt szakaszon keresztül és nem szeretném, ha a részletes tárgyalásnál ilyen fÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XIV. KÖTET. dolgokkal kellene vesződnünk, a melyek most egyszerű felvilágosítást nyerhetnek. (Halljuk!) Igen tisztelt képviselőtársam annyiban fél­reértette a dolgot, hogy a perrendtartás szerint nem a keresetlevél példányait mutatják be, a mi hosszabb és körülményesebb, hanem a kere­seti kérelem a példányait. Erre a czélra egy blanketta szolgál; csak a nevet kell beirni, továbbá az összeget és esetleg, ha a fél pl. le­szállította a kereseti összeget, akkor kisebb összeget tesz bele; azonkívül - a petitumöt arra vonatkozólag, hogy mily százalékos kamatot ki­van és mi a perköltség. Ennek elintézésére szolgál egy olyan stampiglia, a melyben megint nincs egyéb, mint csak az, hogy »Versäumungs­urteil«, vagyis makacssági ítélet; fel van tün­tetve a perköltség és itt van egyszersmind a bíróság aláírása is. Ilyen blankettát akárhol lehet kapni. ... Ez valamelyes kis költségbe kerül ugyan, de mindenesetre elősegíti a munkát, ugy hogy egy óra alatt 2—300 ilyen makacssági ítéletet meg lehet hozni (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és különösen Budapesten, a hol ezrével adják be időnként a kereseteket, ily módon ezek egy nap alatt elintézhetők. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Igen tisztelt képviselőtársam kifejezte azt az aggodalmát, hogy ezért talán fizetni kell valamit. Erre nézve megjegyzem, hogy ha hiva­talból állítja ki a bíróság, akkor nem kell fizetni. . A bíróságnak tulajdonképen kötelessége is, hogy hivatalból állítsa ezt ki, mert hiszen az egész eljárást a bíróságnak kellene végeznie. De ez a megoldási mód, a mely esetleg a félre bizza a kitolást, az ügyvédeknek nyújtott ked­vezmény ; ők egy pár krajczárért megkaphatják a blankettát; ezt a költséget a feleknek fel­számíthatják ; maguk töltik ki és készen adják be a keresetet, a mely rcvideáltatik és huszon­négy óra alatt el van intézve az ügy. Ha erre az ügyvéd nem hajlandó, akkor azt az egy pár krajczárt megtakarítja ugyan, de akkor hivatalból állítják és töltik ki a blan­kettát, azonban nem huszonnégy óra alatt, ha­nem későbben. Abban az esetben, ha a. fél maga jön és jegyzőkönyvbe mondja a maga jianaszát, természetesen nem lehet tőle kivánni, hogy kéj>es legyen ezt a keresetet kiállítani, és akkor hivatalból állítják ki, a miért azonban semmit sem fizet. Figyelembe kell vennünk az expeditiv elintézéssel járó sok munkát és ezért a munkaerőt lehetőleg kímélni kell. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek voltak azok, a miket elmondani szán­dékoztam és ezekkel talán hozzájárultam ahhoz, hogy a javaslat részletes tárgyalása rövidebb idő alatt legyen befejezhető. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Még csak azt jelentem ki, hogy : az 1. és 2. §-okhoz módositványt fogok benyújtani, a 54

Next

/
Thumbnails
Contents