Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-336

336. országos ülés Í9Í2 A mi >>Az Ujság«-ot illeti, én tudom, hogy az igen szellemesen szerkesztett lap. Ma véletlenül kezembe sem került. Ha tehát véletlenül »Áz Ujság« és én ugyanazt mondottuk, akkor ez olyan vélet­len, a melyről igazán nem tehetek. Különben soha­sem szégyen, ha az ember azt mondja, a mit egy szellemes, elsőrangú politikai lap. Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőtársam azon már nem szokatlan utat és módot is alkal mázta, — és itt viszonozhatnám az »Az Ujság«-ra vonatkozó megjegyzéseit, — hogy ő meg állandóan azt a slágert vágja ki, a mi az általános, egyenlő és titkos választói jog követelőivel szemben — és figyelmeztetem az urakat, hogy ezek között az önök soraiban is sokan vannak (EUenmondások jobbfelpl.) — a legfőbb sláger, hogyha már nincs más, tudniillik kivágta Kristóffy Józsefet. (Elénk derültség.) De, engedjen meg t. képviselőtársam, a függetlenségi párt már 1872-ben, Irányi Dániel alatt előterjesztett egy erre vonatkozó javaslatot.. . Cserny Károly : De nem hivatkozott a királyra ! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Hát önök nem hi­vatkoznak folyton, az összes többi kérdésben a királyra ? (Igaz! ügy van! Elénk derültség a szélsőbaloldalon.) Nem mindig azt mondják, hogy a királylyal együtt kell menni, hogy nem szabad a királylyal szembehelyezkedni ? Hisz egyik kormányzati programmjuk volt ez ! Hát ne blamálja a t. képviselőtársam a zurányi választó­kerületet ilyen közbeszólással. (Elénk derültség.) A mi magát a választói jog kérdését illeti, megtettük és meg fogjuk tenni ezentúl is, hogy hangsúlyozzuk, hogy azt a király is kivánja. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbjelől.) Elnök: Csendet kérek, t. ház ! Gr. Batthyány Tivadar: Ezt annál is inkább ogunk és kötelességünk tenni, mert erős argu­mentum, hogy a mit mi kivánunk, a mit a kor­mány elvben megígért, az a királynak is akarata. Mi tehát itt ezen egyező akaratokat akarjuk csu­pán érvényesiteni. S hogy a választói jog meg­valósításának a király akarata nem áll útjában, . . . J USth Gyula: Annak csak örülhetünk ! Gr. Batthyány Tivadar: ... ezt csak örömmel konstatáljuk s ebben semmiféle Kristóffyra való hivatkozás jogczime nem foglaltatik. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbjelől.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Gr. Batthyány Tivadar: És még egyet, t. ház. Gróf Andrássy Gyula indokolta, hogy miért vál­lalta 1906-ban a prius álláspontját. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Teljesen igaza van t. képviselőtársamnak, rábeszélésre tette. De ha egy olyan kitűnősége a magyar politika', életnek, a minő gróf Andrássy Gyula, rá tudta magát szánni arra, hogy elfogadta a priust, akkor ne vegye tőlem rossz néven, ha zokon veszem, hogy most ugyan­abban a kérdésben a prius álláspontja ellen fog­lal állást. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) ctmiár 27-én, szombaton. 411 Justh János : Ki beszélte rá ? (Zaj.) Gr. Apponyi Albert: Példának okáért én ! Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar : Azt mondja Andrássy Gyula gróf, hogy miért nem mondtuk már akkor meg, hogy a pluralitást ellenezzük. Bocsánatot kérek, én mindig ugy tapasztaltam, hogy gróf Andrássy Gyulának kitűnő az emlékezőtehetsége. Gróf Andrássy Gyula igen jól tudja, hogy körül­belül az annekszióval egybeeső időben, a mikor ő már annyira elkészült a pluralitásos javaslattal, hogy mielőtt azt a házba beterjesztette volna, Kossuth Ferencz a főbb adatokat velünk, a párt tagjaival csoportokban megismertette — gon­dolom gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam is jelen volt ilyen alkalmakkor s ő igazolni fogja állításomat, mondom, tudni fogja Andrássy Gyula gróf, hogy a mikor Kossuth Ferencz ismertette az ő pluralitásos javaslatát, én rögtön felállottam és kijelentettem, hogy ezt soha, semmi szin alatt el nem fogadom. Justh Gyula : Mind megmondtuk ! Gr. Batthyány Tivadar: Mi tehát, a kik ma itt vagyunk most is ugyanazt mondjuk, a mit már akkor mondottunk. (Elénk helyeslés és éljenzés a •szélsőbaloldalon. Elénk felkiáltások a szélsőbal­oldalon : Szünetel kérünk !) Elnök : Désy Zoltán képviselő ur kivan szólni ! (Halljuk ! Halljuk I jobbfelől. Nagy zaj és jelkiáltá­sok a szélsőbaloldalon : Szünetet kérünk !) Csendet kérek, t. ház ! Justh Gyula : Szünetet kérünk ! Az ilyen ma­kacskodással tisztán csak azt érik el, hogy fel fogunk iratkozni és beszélni fogunk ! (Zaj a szélső­baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbjelől.) Elnök : Csendet kérek ! Konstatálom, t. ház, hogy Batthyány Tivadar tisztelt képviselő ur is épen az imént azzal kezdte beszédét, hogy min­denkinek érdeke, hogy letárgyaljuk a javaslatot . . . (Élénk helyeslés a jobbóldalon. Nagy zaj és felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon : Akkor feliratkozunk ! Mozgás és jelkiáltások jobbjelől : Hogy lehet igy diskurálni az elnökkel ? Ki jog megijedni tőlük ? Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Désy Zoltán: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy ha a történtek után és ebben a hangulatban azzal a kijelentéssel kezdem a beszédemet, hogy a béke meglesz, (Felkiáltások jobbfelől: Ugy van! Meglesz! Halljuk! Hall­juk ! balfelöl.) ez némelyek előtt legalább is tulvérmesnek fog látszani. (Felkiáltások jobb­felől: Nem áll!) A béke pedig meglesz, mert a békének meg kell lennie! (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és balfelől.) És ha ezen ki­jelentésem után foglalkozom, és pedig a mennyire az idő engedi, részletesen foglalkozom az igen tisztelt pénzügyminister ur tegnapi beszédével, ezt épen azzal a szándékkal teszem, hogy kike­ressem e beszédből azon részeket, a melyekben látszólagos ellentét van, de főképen keressem azokat a részeket, a melyek alapot és biztosité­52*

Next

/
Thumbnails
Contents