Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-336

404 356'. országos ülés 1912 január 27-én, szombaton. Elnök (csenget): Csendet kérek, t. kép­viselőház ! Gr. Batthyány Tivadar: Mi ezen párt részé­ről, miként bátorkodtam volt reá utalni, annyira detailokba mentünk már, hogy ezen tul­menni már csak egy esetben lehetne : ha magunk akarnánk itt egy választójogi tör­vényjavaslatot elkészíteni. De nekünk nincse­nek meg hozzá az adataink, de meg nem is hiva­tásunk ez. Ki kaphat erre megbizatást az alkot­mány másik tényezőjétől és a többségtől ? A kormány. A kormánynak feladata a törvényja­vaslatot elkésziteni, az ellenzék feladata azt megkritizálni és megjavítani. Ne követeljék tő­lünk, hogy mi fejtsük ki a mi részletes álláspon­tunkat, addig, a míg az igen t. kormány, merem állítani, még maga sem tudja, hogy mit akar. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Eakovszky István t. kép­viselőtársam szükségesnek tartotta tegnapelőtti beszédében ismét előhozakodni azzal a kérdéssel, hogy mi a szocziáldemokrata párt támogatását veszszük igénybe, hogy mi a szocziáldemokrata párttal szövetkeztünk a választójog érdekében, és pedig szembehelyezte ezt azzal, hogy, irne, mi itt kvázi a nemzeti törekvések ellen foglalunk állást. De e tekintetben utalhatok a szocziáldemo­kraták hivatalos lapjának tegnapi vezérczikkére, a mely egészen nyíltan kijelenti, hogy ők, igenis, a nemzeti törekvések megvalósítását követelik. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) De engedelmet kérek, hát hogyan jött létre ez az együttműködés, ez a kooperáczió, vagy ha ugy tetszik, szövetkezés ? Ezt előidézte elsősorban Tisza István gróf és Baross János t. képviselő­társam. Jól méltóztatnak emlékezni arra, hogy röviddel ezen kormánynak uralomrajutása után, midőn ez a kormány itt az általános, demokratikus választójog programmjával lépett elő, Tisza István gróf fővezérlete alatt megalakult különböző pár­tok tagjainak sorakozása az általános, demokrati­kus választójog ellen. Kimondatott akkor, hogy a Id az általános választójogot ellenzi, pártkülönbség nélkül sora­kozzék, csinálják meg az általános választó jog­ellenes blokkot, hogy az általános demokratikus választójog kormányzati programmjának meg­valósítását meghiúsítsák. Midőn ez a választójog­ellenes, a legutóbbi napok zsargonja szerint a ma­gyar fekete-kék blokk megalakult, akkor ennek az volt természetes következménye, hogy a kik az igazi demokratikus választójogban, a nép­parlamentben találják Magyarország nemzeti törek­véseinek erősbödését és gazdasági fellendülésének biztositékát, hogy azok is szembehelyezkedtek ezzel a reakczionárius-konzervativ blokkkal, és megcsinálták a küzdők sorát, egymás mellé állot­tak, hogy ezeket a reakczionárius áramlatokat visszaszorítsák, és annak szerezzenek érvényt, a mit ígért a király, igért a többség és ígértünk mi a nemzetnek. (Felkiáltások a jobboldalon; Ez lesz a vörös blokk! Zaj. Elnök csenget.) Justh Gyula : Inkább vörös, mint fekete-sárga ! Polónyi Géza : Ezt én is aláírom ! Egy hang (a jobboldalon) : Már akkor jól van ! (Zaj minden oldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Eakovszky István képviselő ur tegnapi felszólalása során többek között méltóztatott felvetni azt a kérdést, hogy minő garancziát tudunk nyújtani arra nézve, hogy a népparlament a nemzeti követelések mellé fog sorakozni. Itt ismét igen egyszerű a válasz : minő garancziát tud Eakovszky István t. képviselő ur nyújtani arra nézve, hogy ez a mostani, konzer­vatív választójog alapján egybegyűlt parlament a nemzeti követelések mellett foglal állást % Polónyi Géza: Tények vannak, hogy nem csinálják! Gr. Batthyány Tivadar: Sőt a dolog megfor­dítva áll; itt látjuk nyilvánvalóan, hogy ebben a parlamentben az igazi nemzeti törekvéseknek, az önálló gazdasági berendezkedésnek, az önálló hadseregnek, de nemcsak ennek, hanem még a legelemibb követelményeknek az 1867 : XII. t.-cz. alapján sincs meg a többsége. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) Hát ne sirassa Eakovszky István képviselő ur ezt a parlamentet a nemzeti törek­vések szempontjából, mert itt egy pozitívummal áll szemben, azzal, hogy ebben a parlamentben nemzeti politikát nem lehet csinálni. Megvan azonban a remény, hogy a jövő parlamentben igenis majd lehet. (Élénk helyeslés és taps a szélső­baloldalon). Polónyi Géza: Ez így van! (Hosszantartó zaj a jobboldalon). Justh Gyula: Várjuk meg, hadd mulassák ki magukat! (Nagy zaj). Elnök : (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: Méltóztassék meg­engedni, hogy ezt a nagy problémát, a választójog kérdését egy perezre kikapcsolva . . . (Fölkiáltások a jobboldalon : Kikapcsolni !) Sümegi Vilmos: A vesztegetéseket kapcsol­ják ki a választásokból ! (Igaz! ügy van! Zajos helyeslés a bal- és a, szélsőbaloldalon. Nagy za] balfelől.) Lovászy Márton : ügy van ! Az a gyalázat! Szégyeljék magukat, ilyen czinikusan viselkedni! (Folytonos nagy zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Kérek csendet, t. ház ! Bikádi Antal: Ne legyen kétféle tisztesség, hanem csak egy, a mely a választások tisztaságát is megköveteli ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lovászy Márton : Mégis csak czinizmus ! Bikádi Antal: Nem szégyellik magukat! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a közé­pen : Rendre ! Rendre! Terrorizálni akarnak ? Za/j.) Egy hang (jobbról) : Hallatlan! Szégyelje magát! (Zaj.) Elnök : Kérem, t. ház, méltóztassanak min­den kérdésben a házszabályokat tiszteletben tar­tani és tessék csendben maradni. (Helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents