Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-336

336. országos ülés 1912 január 27-én, szombaton. 401 kapcsolatosan felhívást a t. többséghez, hogy ne engedje azt, hogy a választójogot ráoktroáljuk a nemzetre, de hallottunk még egy tételt, és ezt ismét gróf Andrássy Gyulától hallottuk, a mely oda konkludál, hogy a királylyal szemben ne akarjuk kierőszakolni a választójogot, ne presszionáljuk. Ugy-e bár, helyesen interpretáltuk t. képviselőtársam felfogását. Gr. Andrássy Gyula : ügy van ! Gr. Batthyány Tivadar: Legyen szabad itt egynéhány tényt szembeállítanom gróf Andrássy Gyula fejtegetéseivel. Emlékeztetem a t. képviselőtársamat azokra az időkre, a mikor együtt harczoltunk, együtt küzdöttünk gróf Tisza Istvánnal szemben. Emlékezni fog rá, hogy ő vállalta azt az igazán nemes, hazafias missziót, a midőn ő itt egy megegyezést tervezett, a melynek két pontja volt. Az egyik volt a választójog kiterjesztése, ezzel kajjcsolatosan a házszabályok szigorítása, a másik a nemzeti követelményeknek részben való megvalósítása. És midőn gróf Tisza István ezt el nem fogadta, akkor kezdődött a nemzeti küzdelem, a mely odáig jutott első etappjában, hogy gróf Tisza István és pártja kisebbségbe került. Engedelmet kérek, t. képviselőtársam, itt benne volt a véderőnek és a választói jognak összekapcsolása. Gr. Andrássy Gyula: A házszabályoknak és a választói jognak. Gr. Batthyány Tivadar: Majd erre is rátérek. Azután következett a szabadelvű pártnak kisebbségbe jutása, a koalicziónak többségre jutása. Honnan eredt azután a konfliktus a koaliczió és az uralkodó között ? Onnan, hogy az uralkodó nem akarta a koaliczióban egyesült pártoknak azon nemzeti követeléseit teljesíteni melyeket nekem volt szerencsém az előadói székből ezen házban preczizirozni. Ugyebár akkor jogunk volt szembehelyezkedni a kormánynyal ? Gr. Andrássy Gyula: Űgy van, most én is szemben vagyok vele ! Gr. Batthyány Tivadar: Akkor igazán nem értem, hogy miért szabad szembehelyezkedni az egész vonalon, csak egyet nem szabad követelni, a választói jogot, melyre nézve pedig tudjuk, hogy 1905-ben maga a korona vetette fel fel velünk szemben és 1906-ban maga a korona követelte. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha már itt tartok, engedje meg nekem gróf Andrássy Gyula azt a kérdést, hogyha ő most olyan nagyon ellenzi a választójogi priuszt, akkor hogyan fogadhatta el 1906-ban áprilisban a kormányalakításban való részvételt ? (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A király követelésére deferáltunk mindnyájan abban, hogy jöjjön a választójogi priusz, és a széleskörű parlament, a népparlament döntse el a katonai kérdéseket. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Quod uni justum, alteri aequum. Ha a koalicziónak joga volt és volt joga, sőt továbbmegyek, jól tette, hogy elfogadta a királynak ezen propoziczióit, de ha akkor jól tette, ugy ne tessék minket támadni KÉPVH, NAPLÓ 1910—1915. XIV. KÖTET. azért, a mit Andrássy Gyula és társai tettek. (Elénlc helyeslés és taps a szélsőbaloldalon). Gr. Andrássy Gyula: Tévedés. Azt teszik, a mit Krístóffy ! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Engedelmet kérek, ezt a kérdést is tisztába hozhatjuk. Ugyebár, midőn a koaliczió 1906-ban kormányt vállalt, az általános választói jog alapján vállalt kormányt. Justh Gyula: És a priusz alapján! Gr. Batthyány Tivadar: Mondja meg nekem gróf Andrássy t. képviselőtársam, hogy ott Bécsben, midőn megalakult a kormány, és itt Budapesten, a Royal-szállodában, midőn Wekerle ministerelnök elmondta programmját, volt-e szó a pluralitásról, az általános demokratikus választói jognak ilyen kijátszásáról ? (Taps a szélsőbaloldalon.) Ugyebár, nem ? Engedelmet kérek, ha Andrássy Gyula akkor tárczát vállalt az általános választói jog alapján, vállalkozott arra, hogy részt vesz vezető szerepben és vállalkozott a juiuszra, akkor ne vegye rossz néven tőlünk, — én a legnagoybb tisztelettel viseltetem iránta, — de neki nincs joga ma szembehelyezkedni velünk és a mi priuszálláspontunkkal szemben. Gr. Andrássy Gyula: Ellenkezőleg, Batthyánynak nincs joga ilyent mondani. Gr. Batthyány Tivadar: Andrássy Gyula nekem igazat fog adni abban, hogy attól a pillanattól fogva, midőn felülről az általános választói jog posszibilissé vált; attól a pillanattól fogva, midőn a korona az általános választói jog álláspontjára helyezkedett, én konzekventer egészen a mai napig folyton azt követeltem, hogy az Isten szerelméért, akkor, midőn a király jogokat, széles jogokat ajánl fel a népnek, ne helyezkedjünk vele szembe, mert ez azután a nemzeti politikának igazán átkává válik. (Helyeslés és élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) Az én eddigi fejtegetéseim Andrássy Gyulával szemben talán annyiban sántikálnának, ha elfogadnók azt a tételt, hogy mi itt egy kisebbségi programmot akarunk a többségre rádiktálni. Erre az esetre mondotta Andrássy Gyula gróf t. képviselőtársam a t. többséghez azokat a buzdító szavakat, a melyeket, a ki magyarul tud olvasni, csak ugy értelmezhetett, hogy itt majdnem az erőszakig minden meg van engedve; gyávaságnak, hazafiatlanságnak méltóztatott mondani, ha egy többség a kisebbség programmját magára rátukmálni engedi. (Ugy van! a középen.) Engedelmet kérek, ha azok a nemzeti követelések, a melyeket gróf Apponyi Albert felvetett s a melyeket gróf Andrássy Gyula magáévá tett, programmja a többségnek, akkor rendben van. De tudtommal a véderő költségeinek leszállítása nem programmja a t. többségnek; tudtommal az 1888:XVIII. t.-cz. olyatén interpretácziója, hogy a j^óttartalókosok ezután az ujonczmegajánlás megakadályozása esetén igénybe nem vehetők, szintén nem programmja a t. többségnek. Ha ezzel szemben gróf Andrássy Gyula 51