Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-330

256 330. országos ülés 1912 január 20-án, szombaton^ beígérni ebben a kérdésben, akkor méltóztassék talán azt mondani, hogy pl. mindig be fogja jelenteni a háznak, ha ilyen eset történik. Székely Ferencz igazságügyminister: No még csak ez kellene ! Simonyi-Semadam Sándor: Kérem, én nem kívánom, csak nem helyes, mikor az ember ilyen kérdések elől kitér. Meg kell őszintén mondani, hogy hogy van. Pető Sándor: Ott a fegyelmi bíróság, az dönt! Simonyi-Semadam Sándor: Én is tudom, nemcsak t. képviselőtársam ; én is elolvastam a törvényjavaslatot és nem szorulok erre a nagyon elmés felvilágosításra, a melyet egyébként a törvényjavaslat is megad. Tudjuk, hogy a fegyelmi bíróság dönt. Egy hang (a szélsőbaloldalon) : De minden vizsgálat nélkül I Simonyi-Semadam Sándor: Ha a fegyelmi bíróság mindig ideálisan döntene, akkor az igazságügyminister ur ezt a törvényjavaslatot nem hozta volna ide, mert most is van fegyelmi törvény, most is ítél fegyelmi bíróság és akkor nem szorult volna épen a fegyelmi eljárás korrekturára, akkor nem lett volna szükség erre a törvényjavaslatra. A polgári peres eljárási rendelkezések czime alatt a III. fejezetben egy sereg paragrafus van,' a melyekre nekem csak egy észrevételem van : hogy csodálatos qui pro quo-ba kerül ez a javaslat az uj eljárással. T. i. itt egy filius ante patrem van, a mennyiben, ha az uj peres eljárási törvény életbe 'ép, akkor ezekre ugyebár nem lesz szükség. Székely Ferencz igazsáyügyminister: Nem! Simonyi-Semadam Sándor: Mély köszönettel vagyok, hogy kegyes volt ezt igy elfogadni, mert itt van a nagy abszurdum, t. i. a korábbi törvény fogja a későbben hozott törvényt eliminálni. Ez törvényhozási abszurdum. A polgári peres eljárás meghozatott 1910-ben s beiktattatott mint 1911 : I. t.-cz. ; azután jön majd a mostani javaslat, mint 1912-iki nem tudom hányadik törvényezikk, s akkor az előbb hozott törvény fogja ezt eliminálni. Székely Ferencz igazságiigyminister: Még nincs életbeléptetve 1 Simonyi Semadam Sándor: Bocsánatot kérek, de ez törvény! Székely Fererfcz igazságiigyminister: Azokat a jókat mi most anticzipáljok és ha a perrendtartás életbelép, akkor ennek vége van ! Simonyi-Semadam Sándor: Nagyon köszönöm a jogi felvilágosítást, de ugy látszik, félreértettek az urak. Én nagyon jól tudom, hogy mi fog történni. Nekem nem a történendők iránt van aggályom, hanem a forma iránt és magában a törvényalkotásban vannak hibák, a melyeket kifogásolok. Még a paragrafusok ellen sem volt kifogásom, de mégis nonsens és itt bocsánatot kérek Erdély képviselőtársamtól, azonban nem tudom magamévá tenni az ő jogi magyarázatát, hogy ez a törvény csak akkor lesz törvény, ha életbelép. En azt tanultam az egyetemen, hogy a királyi szentesítéssel és kihirdetéssel abban a pillanatban törvénynyé válik és az, hogy mikor lép életbe, csak a törvény hatályára tartozó kérdés, de, bocsánatot kérek, azért törvény. Heinrich Antal : Hatályon kivül helyezett törvény nem törvény ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Simonyi-Semadam Sándor: Kétségtelen dolog, hogy óriási differenczia van a volt igazságügyminister ur felfogása és a mi felfogásunk között. Ö abban a véleményben van, hogy egy törvény, a mely királyi szentesítéssel van. ellátva és ki van hirdetve, a mig életbe nem lép, nem törvény. (Felkiáltások a középen : Nem ezt mondta!) Nagyon szívesen veszem, hogy korrigálják a dolgot, de én igy hallottam. Ennélfogva azt akarom, hogy méltóztassék legalább erre is valamiképen provideálni és megmondani ezt a magyarázatot, mert csak akkor lesz érthető mindenki előtt, hogy ez interpretálása a törvénynek. Helyes volna tehát, ha bevennék a 24. §. után azt, hogy ezen szakaszoknak hatálya pedig megszűnik akkor, a mikor életbelép az 1910: I. t.-czikk, mert ez esetben megértenők a kérdést. Székely Ferencz igazságiigyminister: Ez benne lesz az életbeléptetési törvényben ! Simonyi-Semadam Sándor: Nagyon jól tudom, hogy ez benne van egy másik javaslatban, de most méltóztassék továbbvinni a logikát: csinálunk ma egy törvényt, a melyről tudjuk, hogy két év múlva annak közepéből bizonyos számú paragrafusok érvénytelenek lesznek. Ez egy nonsens törvényalkotási szempontból, mert teljesen képtelen dolog azzal a tudattal csinálni egy törvényt, hogy annak közepe két év múlva ki fog esni az életből. Én legalább soha, semmiféle törvényhozási akczióban ilyen szisztémiát nem láttam. Nagyon egyszerű lett volna ennek a korrektúrája. Tetszett volna egy külön kis törvényjavaslatban idehozni ezeket és akkor a többi intézkedés érvényben maradt volna. Hiszen ki fog esni az örökösödési eljárásról szóló intézkedés is, mert a polgári perrendtartás által ezek a részek is szuperálva lesznek. Azt látom, hogy itt egy sereg elvi és formai hiba van, és ezért, bár az intencziót honorálom, ezt a törvényjavaslatot nem|fogadhatom el. (Helyeslés a baloldalon.) Hammersberg László jegyző: Lengyel 7oltán ! Lengyel Zoltán : Ez a törvényjavaslat meglehetős nagy port vert fel a közélet sok minden rétegében, különösen az érdekelt ügyvédi és jogászi körökben és mégis azt keU látnom, hogy azok a szempontok, a melyek itt érvényesitendők, nincsenek kellőleg kifejtve. Én ugyanis e javaslat hibáját az ügyvédi kérdésnél elsősorban nem azokban az intézkedésekben látom, a melyeket az átmeneti idővel hoznak kapcsolatba, hanem a javaslat legnagyobb baja nézetem szerint az, hogy egész felfogásában helytelen alapokon épült fel. A tisztelt igazságügyminister ur, mint az ügyvédvízsgáló bizottság tagja, később pedig elnöke, ha jól vagyok informálva, — mert személyes érte-