Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-330

246 330. országos ülés 1912 január 20-án, szombaton. séges, azt említenem sem kell, de ennek ellenére is én és pártom az^ ilyen törvényhozási munkához hozzájárulásunkat meg nem adhatjuk, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nekünk nem szabad a törvényhozást lesiklani engednünk arról a természetes útról, a mely egyedül alkalmas arra, hogy helyes és jól megfontolt törvényeket hozzunk. Egyébiránt a felelősséget mi e javaslat tekintetében még annyiban sem vállaljuk, hogy azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk, (Ugy van! a széhőbaloldalon.) A mennyiben azonban e javaslatot a többség mégis elfogadná, kötelességem kijelenteni, hogy mi a részletes tárgyalás során is kénytelenek leszünk mindazon aggályok eloszlatására törekedni, melyeket ez az inozidentálisan előhozott módositási törvényjavaslat bennünk felkeltett s ezért megfelelő módosításokat fogunk javasolni. Már most vagyok kéntelen rámutatni előbbi állitásom igazolására, hogy például ez a törvényjavaslat alapjában módosítja meg a bírói fegyelmi törvényt, a mely pedig igazságszolgáltatásunknak egyik nagy garancziális törvénye. Nevezetesen a fegyelmi törvény tekintetében ez a törvényjavaslat most a háznak a '9. §-ában nem kevesebbet javasol, mint azt, hogy (olvassa) : »A fegyelmi bíróság, ha az igazságszolgáltatás érdekében szükségesnek találja, fegyelmi vétség megállapítása nélkül is elrendelheti, hogy az itélő bíró székhelyéről addigi állásának megfelelő birói állásra az igazságügyministeT által kijelölendő más bírósághoz áthelyeztessék.* Hangsúlyozni kívánom azt a feltűnő jelenséget, hogy ez a proponált intézkedés már a javaslat szerint sem az életbeléptetendő törvény érdekében történik, hanem ettől teljesen függetlenül s tisztán és kizárólag az igazságügyminister által megállapítandó igazságszolgáltatási érdekben. Már pedig mi a birói függetlenség és az igazságszolgáltatás egyedüli ellenőrének és mindenható fórumának a t. igazságügyminister urat el nem ismerhetjük. Ez teljes lehetetlenség. Különben is, miként gondolja a t. mmister ur és a t. képviselőház, hogjr biró fegyelmi utón más helyre áthelyezhető legyen akkor is, ha erre okot és alkalmat nem szolgáltatott ? (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Miként itélkezhetik a fegyelmi bíróság egy birótársa felett egyáltalában, ha az erre okot és alkalmat nem szolgáltatott % Ok és alkalom nélkül ilyen Ítélkezést senki ellenében provokálni nem lehet, (ügy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon. Ellenmondás jobbfelöl.) Justh Gyula : Az indokolásban is benne van ! Győrffy Gyula: Majd meg fognak az urak ozáfolni; hiszen a nyilvánosság előtt vitatkozunk a kérdés felett. Az én czélom nem az, hogy az euenvéleményüeket leczáfoljam, hanem hogy közös erővel állitsuk helyre a tényleges igazságot. A tényleges igazság pedig az, hogy sem fegyelmi, sem semmiféle biró elé senkit megfelelő ok és cselekmény nélkül vinni nem lehet. De ezen essünk túl. Tegyük fel, hogy a fegyelmi biró elé jön az az ügy. Ki utján és mely módon, ha cselekmény nincs, melyért a biró elé viszik % Nemde, azt valakinek indítványozni kell, hogy az a bíróság Ítéletet mondhasson ? Ki lesz ki indítványt fog tenni ? A minister ur, vagy pedig maga a fegyelmi bíróság ? De ez akkor a birói függetlenség megrontására vezet, mert a ministert, vagy a fegyelmi bíróságot feljogosítjuk, hogy a mag)''ar igazságszolgáltatás szervezetébe akkor és ugy nyúljon be, a hogy és a mikor neki tetszik. (Mozgás.) Tehát vagy a fegyelmi bíróság czitálja maga elé azt a birót, vagy pedig az igazságügyminister fogja indítványozni, hogy ítélkezzék az a fegyelmi bíróság. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Lehetséges-e addig, mig a bírói függetlenség érvényben van, a törvényhozásnak ilyen intézkedést elfogadnia ? Én azt is megengedem ; lehetséges, hogy valaki azt mondja, hogy a birói függetlenségre nincs szükség. És ha valaki ezt mondja, akkor is a fegyelmi birót hatalmazza fel arra, hogy ő motu proprio egyes biró felett e czimen ítélkezhessek és egyes birótársait tetszése szerint mozdíthassa el állásukból és helyezhesse át ? Azt hiszem, nem szükséges, nem is volna czélszerü ezek után bővebben indokolni azt az állításomat, hogy nagy organikus törvényeket incidentaliter és ily módon megzavarni s a törvényhozást ilyen javaslattal meglepni egyáltalában nem szabad. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) S a menynyiben a t. többség ezt a törvényjavaslatot az életbeléptetendő törvény érdekében s más egyéb fontos és helyes rendelkezései miatt elfogadná is, a birói függetlenséget sértő szakaszt mindenesetre törölni kell (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) nemcsak az előadottaknál íogva. ha:~v?m azért is, mert a birói függetlenségről mi sem inczidentaliter, sem organikus törvényben senki és semmi kedvéért le nem mondunk és azt meg fogjuk védeni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Meg vagyok egyébiránt győződve arról is, hogy a t. túloldalnak sem czélja és érdeke Magyarország birói függetlenségét bármily formában megtámadni, s mert a 9. §. annak lerontását jelentené, remélem, hogy e §. törléséhez a t. többség is hozzá fog járulni. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hasonló organikus törvémt támad meg ez a javaslat, — csak szemelvényekkel élek — mikor a birói és ügyvédi képesítést inczidentaliter módosítja. Én csupán az ügyvédi képesítéssel foglalkozom és e tárgyban szintén állítom azt, hogy az ügyvédi rendtartás módosítása nélkül felvetni ezt a mélyreható nagy kérdést szintén nem tartom szerencsés gondolatnak. (Igaz! ügy van! a szélsöbaloldalon.) Egy részében helyeslem a javaslatnak idevonatkozó' intézkedéseit, abban a részében t. i., midőn az életbeléptetendő törvény érdekében ugy az ügyvédi, mint a birói kvalifikácziót magasabb feltételekhez és kívánalmakhoz fűzi. Ez rendben van. Ezt nem most, ezt régesrégen kellett volna tenni. Székely Ferencz igazságügyminister: Ez igaz !