Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-329

329. országos ülés 1912 január 19-én, pénteken. 237 az -1. bekezdés (olvassa): »Albirót e törvény életbeléptétől számított két év elteltével járásbíróságoknál csak kivételesen lehet alkalmazni. En azt hiszem, hogy a minister ur maga is azon reményben van, és óhajtja, mint én is, hogy az uj perrendtartás már ezen törvény életbeléptétől számított két év alatt hatályban lehessen. Már pedig az uj perrendtartás életbelépte után nézetem szerint a járásbíróságoknál albirőt egyáltalán nem lehet alkalmazni, ugy hogy azt óhajtanám, hogy egyenesen kimondassék, hogy a járásbíróságoknál albiró egyáltalán nem alkalmazható . . . Székely Ferencz igazságiigyminister: Betegség esetén ! Sághy Gyula: Különben mondom, hogy nem akarok indítványt tenni, majd meglátjuk, a minister ur mihez járul hozzá. Én szívesen megtenném a megfelelő módosító indítványt olyan értelemben is, hogy albirót e törvény életbeléptetése után csak az uj perrendtartás életbeléptetéséig lehet járásbíróságnál alkalmazni. Nekem mindegy, akármelyik alakban, de egyik alakban mondjuk ezt ki és talán épen az ő törekvését mozdítom elő és azt, hogy a perrendtartás csakugyan beváljék a gyakorlati életben. A 11. §-nál is van egy megjegyzésein. A 11. §-nak azon intézkedését, a melylyel azon elnökök számát, a kik kúriai birói rangot érhetnek el, tizenötben határozza meg, helyeslem, de látok egy más hátrányt, hézagot és méltánytalanságot. Legalább négyszer annyi, de mindenesetre háromSZOT annyi táblabírája van ennek az országnak, mint a mennyi törvényszéki elnöke van. Már eddig is nagyon méltánytalan volt, hogy csak 11 táblabíró nyerhette el a kúriai birói rangot. Legalább is fel kell tartani az eddigi arányt szándékom is van olyan módosítást előterjeszteni, mely szerint kimondatnék, hogy azon királyi táblabírák száma, a kik curiai birói rangot érhetnek el, harminczban állapittatik meg. Ez épen megfelel annak a követelménynek is, hogy akkor legalább a tábláknál állandóan szívesen megmaradnak ezen helyi előléptetés mellett olyan birák, a kikre talán ott nagy szükség van, megint az uj perrendtartásra való tekintettel. Nagyon ajánlanám a minister urnak, lenne szives e módosításomhoz hozzájárulni, a mikor majd előterjesztem. (Helyeslés balfelől.) Székely Ferencz iga^ágügyminisle : Nincs pénz ! Sághy Gyula: De ha megtettem megjegyzésemet azokra, a miket módositandóknak találok, lehetetlen elzárkóznom azon • főbb intézkedések megemlítésétől, melyeket a javaslatban helyeslek és a melyek arra indítanak engem, hogy az előbb említett hézagok, hiányok daczára a törvényjavaslatot általánosságban elfogadjam. (Halljuk ! Halljuk !) Ilyen nagyon helyes intézkedés a 13. §. intézkedése, valamint általában helyesek a birói fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések, Meg vagyok győződve arról, hogy ezek teljesen szükségtelenekké és feleslegesekké fogják tenni az uj perrendtartás életbeléptetése alkalmából az igen t. minister ur által tervbe vett birói kényszernyugdíj ázásokat, sőt kényszeráthelyezéseket is. Nagyon melegen ajánlom ezt az igen t. minister ur szives figyelmébe, hogy az életbeléptetési törvényben attól a tervtől méltóztassék elállani, mert ez a perrendtartás életbeléptetési' törvényjavaslatának gyors letárgyalását a képviselőházban biztosítani alkalmas és ezáltal az uj perrendtartás életbeléptetését mindenesetre sokkal gyorsabban fogja eszközölhetni, mintha ettől el nem áll. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Hogy lehetséges lett volna még a mostani törvény mellett is ennek eszközlése abban a tekin tétben, mint nagy tekintélyre hivatkozom Plósz Sándor t. képviselőtársamra, a ki minister korában készítette el az uj perrendtartást és nem kontemplálta a birói függetlenség érintését. Tehát mégis volt olyan minister, aki ezen uj perrendtartás életbeléptetését a birói függetlenség minden érintése nélkül kontemplálta és hajlandó lett volna vállalkozni rá, keresztül is vitte volna, ha az akkori viszonyok meg nem gátolják a perrendtartás letárgyalását és gyors életbeléptetését. Azért hozom ezeket fel, mert a milyen nagy dicsőségére szolgál Plósznak e törvényjavaslat megalkotása, épen ugy dicsőségére fog szolgálni a minister urnak, ha ezt a perrendtartást mentől előbb életbeléptctheti, niert meg vagyok győződve, hogy a magyar igazságszolgáltatásnak -ez a perrendtartás rendkívül nagy előnyére lesz. Épen ugy ki kell emelnem az igazságügyi bizottságnak egy módosítását, a melyet nagyon helyesnek tartok, t. i. azt, hogy a királyi tábláknál is nemcsak a büntetőügyekben, hanem mindenféle ügyben, egész általánosságban a hármas tanácsot hozza be, mert csakugyan a birói erőnek túlságos pazarlása az, hogy a Cuiia hetes, a táblák pedig ötös tanácsokban Ítélkeznek. Sehol sem szükséges több, mint háromtagú tanács, mert ha az nem tudja elintézni az ügyet, egy nagyobb tanács még kevésbbé intézi el, mert ott jobban megoszlanak a nézetek és kevesebb figyelemmel tárgyaltatik le maga az ügy, mintsem egy kisebb, egy szűkebb tanácsban. De nem is volna lehetséges az uj perrendtartás életbeléptetése a kir. táblák igazán pazar, nagymérvű szaporítása nélkül, ha nem érvényesülne az az elv, hogy mindenféle ügyben csak háromtagú tanács intézkedjék. Azért a magam részéről ezt is, mint igen nagy előnyét emelem ki ennek a javaslatnak. Ezeket lávántam megjegyezni, s azért voltam egy kissé hosszadalmas, hogy a részleteknél csak egészen rövid indokolás mellett terjeszthessem elő megfelelő javaslataimat. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Szász Károly jegyző; Nagy Ferencz!