Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-329

S29. országos ütés Í9Í2 január 19-én, pénteken. 233 ben, hogy szükséges ugy a birói, mint az ügyvédi kar szellemi színvonalának emelése, s a második kategóriában, t. i. az ügyvédiben szükséges ezen­kívül megnehezíteni azokat az előfeltételeket, a melyek mellett e karba bejutni ma lehetséges. A mi az elsőt, a szellemi színvonal lehető emelését iUeti. . . Gr. Batthyány Tivadar: De nem szerzett jogok sérelmével! Sümegi Vilmos: A ki már ügyvédjelölt, az azon a pályán van. Kern lehet inhumánusan el­járni ! Ez embertelenség! Nem járja ! (Zaj. El­nök csenget. Felkiáltások a jobboldalon: Nincs szerzett jog !) Várady Zsigmond előadó: ... a birák szel­lemi színvonalának emelése már abból a szem­pontból is okvetlenül szükséges, (Zaj. Elnök csenget.) mert a mai kvalifikáczió mellett a birák egyfelől aránylag igen csekély előképzettséggel és kevés vizsgával, másfelől az ügyvédi karnál sokkal könnyebben és sokkal kisebb kvalifikáezió­val jutnak a birói székbe. Ez bizonyos visszás társadalmi helyzetet is teremt, mert a jogszolgál­tatás és a közérdek szempontjából nem óhajtandó, hogy az Ítélkező bírói karnak kisebb szellemi minősítése legyen, mint a pert csak előkészítő ügyvédi karnak. A mi pedig az ügyvédi kar szel­lemi színvonalának emelését és az emelés szük­ségességét illeti, átment már a köztudatba az a meggyőződés, hogy a joghallgatók a jogtudományi tanfolyamon az elméleti kiképzésnek más fő­iskolai hallgatóknál kevésbbé élnek, és ennek részben a tanulmányi rend is volt az oka, mely az utóbbi időkig alkalmat adott arra, hogy tanul­mányaikat elhanyagolják, Az ügyvédjelöltekre nézve pedig az ügyvédjelölti gyakorlat tette lehetetlenné, hogy a magasabb tudományos ki­képzést elsajátíthassák. E szempontokon kívül az ügyvédi státusra nézve a t. ház figyelmébe ajánlani bátorkodom, hogy Magyarországon az ügyvédi karnak példátlan elszaporodása és olyan nagy ügyvédi státus jelent­kezik már ma is, mely az egész művelt világon párját ritkítja, sőt merjük mondani, egyedül áll. E tekintetben a t. háznak csak néhány számot ajánlok nagybecsű figyelmébe. 1899-ben, mikor már a kar túlszaporodása nagyon érezhető volt, 4744 ügyvéd és 1929 ügyvéd­jelölt, tehát Összesen 6673 egyén működött e pályán, és tiz esztendővel később 6404 ügyvédet találunk, tehát csaknem annyit, mint a mennyi tiz év előtt ügyvédjelölttel együtt volt, és ekkor már 4912 ügyvédjelölt volt a karban, háromszor annyi, mint tiz esztendővel ezelőtt. A létszám tehát 11.316-rament fel, csaknem kétszeresére a 10 esz­tendő előtti státusnak; ma pedig tisztán az ügy­védi karban 7000-nél több egyén foglalkozik. Tekintve, hogy az ügyvédi kar ily nagy túlsza­porodása a közérdeknek nem válik előnyére, ezek oly számok, melyek azt a tanulságot adhatják mindenkinek, hogy a törvényhozásnak eme nehéz tünettel szemben fellépni és erélyesen a baj gyö­KÉPVH. NAPLÓ 1910 — 1915. XIT. KÖTET. keréhez hozzányúlni segíteni okvetlenül köte­lessége. (Helyeslés.) A törvényjavaslat ezt a feladatot oly módon akarja megoldani, hogy egyelőre elutasítván magá­tól a sokféle oldalról feléje küldött azt az óhajt, miszerint az ügyvédi kar numerus clausus alá helyez­tessék és fentartván ezt arra az időre, ha a most javaslatba hozott rendszabályok teljesen elégtele­neknek bizonyulnának, egyszerűen megnehezíti az előfeltételeket, melyek mellett a karba be lehet jutni. Polónyi Géza: Pedig nincs más orvosság, mint a numerus clausus. Várady Zsigmond előadó : Megnehezíti az elő­feltételeket az ügyvédi karra nézve oly módon, hogy először is az ügyvédjelöltek lajstromába való bejegyzéshez ezután a jogtudori fok elnyeré­sét kívánja és másodszor az ügyvédi vizsga letétele után két esztendeig ügyvédhelyettesi gyakorlatot ir elő. A birói kar színvonalának emelése végett, továbbá a czélból, hogy a két kar tudományos ki­képzése és kvalifikácziója lehetőleg egyenlő legyen, azt rendeli, hogy a bírósági gyakorlat megkezdésé­hez, a birói vizsga előtti gyakorlati esztendők meg­kezdéséhez és folytatásához szintén a jogtudori fok elnyerése legyen szükséges. Azt rendeli továbbá, hogy a birói vizsgának ily módon a jogtudori fok elnyeréséről számított háromévi gyakorlati mű­ködés után letételét követőleg a birói vizsgát sike­resen letett egyén még két esztendeig szolgáljon és csak ezután legyen birói állásra kinevezhető. Ezek a tulaj donképeni szigorítások, melyek­nek enyhítésére a törvényjavaslat két átmeneti időt állapit meg. Az egyik átmeneti idő egy hat­hónapos mindkét karra nézve, és azt rendeli, hogy azok, kik a törvény életbeléptetésétől kezdve hat hónapon belül a birói ágban leteszik a régi sza­bályok szerint a birói vizsgálat alapját tevő elő­vizsgát, t. i. egy szigorlatot^vagy egy államvizsgát, azok még a régi törvények és régi gyakorlat szerint lehessenek bírákká. Ezekre nézve tehát sem a jogtudorság elnyerése, sem a birói vizsga letételé­hez a kétesztendei gyakorlat szükséges nem leend. Ugyanígy és teljesen egységes szellemben az ügyvédi karra nézve a hathónapi átmeneti időt beállítja a törvény oly módon, hogy a kik a törvény életbeléptetésétől kezdve hat hónapon belül le­teszik az előzetes vizsgát, t. i. az államvizsgát, vagy egy szigorlatot, bejegyezhetek legyenek ügyvédjelöltekké a régi szabályok szerint. A másik átmeneti idő, melyet a törvény méltányossági szempontból beállít : egyesztendős, mely azt jelenti és ugy rendelkezik, hogy a kik egy esztendő alatt a jelen törvény életbelépésétől kezdve leteszik a birói, illetve az ügyvédi vizsgát, azokra nézve a jelen törvény szabályai nem érvé­nyesek. Ezenkívül a javaslat további engedékeny­séggel és méltányossággal ezt a hathónapi és egy­esztendei határidőt szünetelteti, ha az ügyvéd­jelölt, illetve a birói pályán működő egyén katonai szolgálatot teljesít. 30

Next

/
Thumbnails
Contents