Képviselőházi napló, 1910. XIV. kötet • 1912. január 11–február 7.

Ülésnapok - 1910-329

232 329. országos ülés Í912 január 19-én, péntekért. riilni, azt hiszem, hogy most már félreértés nem foroghat fenn. Elnök.' A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem: méltóztatik-e a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891. XXXI. t.-oz. hatályának ujabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni : igen, vagy nem ? (Igen !) Kimondom, hogy a ház elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, a mely észrevétel nélkül eljogadtatik. Olvassa a törvény 1. %-át). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Blanár Béla előadó : T. ház ! Miként jeleztem, itt módosításra van szükség. Miután ennek a törvénynek hatályát 1912. évi január 1-től kezdve visszamenőleg kell megállapítani, ebben az irányban indítványozom, hogy szurassék közbe, hogy a törvény hatálya 1912. évi január hó 1. napjától kezdődő hatálylyal bír, és így e kiegészítés után a törvényjavaslat 1. §-ául a következőt indítványozom : »A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-czikk hatályának meghosszabbításáról alkotott 1907 : LVII. t.-czikk 1912. évi január hó 1. napjától kezdődő hatálylyal akképen módosittatik, hogy az 1. §-ba emiitett időtartam az 1913. évi deczember hó 31. napján végződik, és a 3. §-ában meghatározott naptári nap helyébe az 1913. évi deczember hó 31. napja lép.« Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §. eredeti szövegét elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Kérdem a t. házat, méltóztatik a módosított szakaszt, ugy, a mint az előadó ur előterjesztette, elfogadni ? (Igen !) Akkor ezt elfogadottnak nyilvánítom. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. és 3. %-át, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak) . Elnök: T. ház ! Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslat második olvasásban is elfogadtatván, a törvényjavaslat harmadszori olvasás czéljából a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) Következik az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 329, 438) tárgyalása. Az előadó ur kíván szólni. Várady Zsigmond előadó: T. ház! A szervezeti novella számos egyszerűsítési szabályt áüit be, a melyek egy jelentékeny részét a polgári perrendtartásból vesz át, és a melyeket arra az időre is érvényesíteni kivan, a mely időre még a polgári perrendtartás, a mely különben már törvényerőre emelkedett, még életbe nem lép. Ezenkívül a végrehajtási eljárás, a fizetési meghagyások és a telekkönyvi eljárások terén létesít a javaslat oly egyszerűsítéseket, a melyek az ügymenet gyorsítására és az igazságszolgáltatás munkájának könnyebbé tételére is fognak szolgálni. Ugyanebből a czélból, tudniillik az igazságszolgáltatás gyorsítása és tökéletesítése czéljából, módosítja a szervezetet is egész sor szabályival, a melyekre egészen röviden, az idő lehető kímélése végett kívánok, még pedig csk a fontosabbakra rámutatni. (Halljuk ! Halljuk !) Ilyen az, hogy a tanácstagok számát a javaslat leszállítani kívánja a felsőbíróságoknál oly módon, hogy a királyi Curiánál minden ügyben ezután csak öt biró Ítélkezzék, a kir. táblán pedig felülvizsgálati, felfolyamodási és büntetőügyekben csak három biró járjon el. Továbbá az irodáknak és egyes, az igazságügyminister ur által kijelelölendő jegyzőknek önálló hatáskört ad bizonyos ügykörben, a mely ügykör külön fog megállapittatni. Végül, hogy az ebbe a csoportba eső szervezeti egyszerűsítéseket kimerítsem, a kisegítő bírákat a Curiánál megszüntetni kívánja. (Helyeslés.) A harmadik csoportját azoknak az intézkedéseknek, a melyekkel a javaslat az igazságszolgáltatást gyorsítani, tökéletesíteni és egyszerűsíteni óhajtja, azok adják, a melyek a szorosabb értelemben vett szervezeti javítások fogalma alá esnek. Ezek közül a fontosabbak a következők : A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni azt, hogy a fegyelmi eljárás rendjén a fegyelmileg vádolt biró elítélhető legyen elmozdításra a nélkül is, hogy az ő vagy családjának nyugdíjigényei koczkáztatva lennének. (Helyeslés jobbjelől.) Szükségesnek tartja ezt a javaslat azért, mert számos esetben előfordult, hogy egy különben elmozdításra alkalmasnak talált birót humanista szempontokból megtartottak azért, mert a vétséget nem tartották eléggé súlyosnak arra, hogy kenyerétől — még azt a családot is megfoszszák, a mely családnak addig az a biró az ő működésével és szolgálatával a kenyeret biztosította. Ezekből a szempontokból a javaslat kimondani kívánja azt is, hogy a biró ebtélhető legyen áthelyezésre abban az esetben is, ha különben fegyelmi vétség nem terheli, de áthelyezése az eset adott körülményeinél fogva az igazságszolgáltatásnak és talán magának annak a bírónak is érdekében áll. Ugyanebből a szempontból a törvényjavaslat a Curia bíráinak 70, más bíráknak pedig 65 esztendős korukban nyugdíj azhatását állapítja meg és mondja ki arra az esetre, ha tartósan képtelenné válnak hivatali kötelességeik teljesítésére. Végül a törvényszéki elnökök közül öttel többet rendel a javaslat curiai birói czimmel és jelleggel felruházni és kimondani kívánja azt, hogy albiró járásbírósághoz két esztendő lefolyása után csak kivételesen legyen kinevezhető. Ezek után nem marad más hátra, mint hogy a javaslat első két szakaszában foglalt és a reformok szempontjából tulaj donképen leglényegesebbnek tekinthető rendelkezéseit a t. ház előtt röviden ismertessem. (Halljuk ! Halljuk !) Ez a két szakasz szintén szervezeti, és pedig az első a bíróság, a második az ügyvédség szervezésének módosítására vonatkozó szabályokat tartalmaz. A javaslat és a javaslatot előterjesztő igazságügyi bizottság egyetért az igazságügyi kormánynyal abban a tekintet-